A megközelítésről
Tulajdonképpen szabadon választott. Tömegközlekedés, autó, kerékpár, esetleg ezek kombinációja. A gyaloglást a nagy távolságok miatt nem javaslom.

Bár manapság az Internet sok lehetőséget nyújt számunkra, hogy virtuális távcsöveken keresztül bepillantsunk a kozmosz világába, sokan gondolják úgy, hogy a szabadszemes észlelés, vagy távcsöves megfigyelés élményét semmi sem helyettesítheti.

1. Svábhegyi Csillagvizsgáló
 N 47° 30,065' E 18° 57,750' 430 m [GCBbcs-1]
2018-tól megnyitotta kapuit a nagyközönség előtt hazánk legrégibb és legnagyobb akadémiai csillagvizsgáló intézete, amely korábban csak ritkán volt látogatható. A változást Dr Kiss László és lendületes fiatal csapata hozta el, miután sikerült végrehajtani egy nagyszabású felújítási programot 2013-18 között.
Eredetileg a Trianoni döntés után elcsatolt ógyallai csillagvizsgáló Budapestre menekített távcsöveinek építették a Svábhegyi Csillagvizsgálót. Erre a célra a fővárosi önkormányzat 8 hold földet biztosított.
Először 1921-ben a Meridiánház épült fel, ahol a pontos időt mérték az országban. A neoklasszicista főépületet 1926-ban adták át, 1928-ban készült el a monumentális és stílusos 24-es kupola, amelybe a 60 cm tükörátmérőjű és 5 méter hosszú Heyde Cassegrain távcső került. A Svábhegyi Csillagvizsgáló ezzel a távcsőóriással újra európai szinten jelentős intézet lett. Gazdag tudományos eredmények születtek változócsillag-fénymérések, kettőscsillagok és gömbhalmaz-változócsillagok témában. 1938-ig pedig 35 új kisbolygót is felfedeztek magyar csillagászok!
A növekvő budapesti fényszennyezés miatt az észlelőmunka legjava a mátrai Piszkés-tetőre (944 m) helyeződött át miután felépült az ottani akadémiai csillagvizsgáló.

2. Polaris Csillagvizsgáló
 N 47° 33,146' E 19° 1,489' 145 m [GCBbcs-2]
A Polaris Csillagvizsgáló a III. kerületi Önkormányzat létesítménye amely a Barátság Szabadidő Park területén található. Az intézményt 2001 januárjától a Magyar Csillagászati Egyesület, hazánk legnagyobb csillagászati szervezete üzemelteti. Rendszeresen tartanak távcsöves bemutatókat az érdeklődők számára. Minden kedden, csütörtökön és szombaton 18 órától 22 óra 30 percig tart nyitva, de különlegesen érdekes jelenségek és események alkalmából előadásokkal tarkított, nagy látogatottságú rendezvényeket is tartanak itt. Miért Polaris? A csillagvizsgáló a Sarkcsillagról (Polaris) kapta nevét még 1979-ben, amikor Gellért András és Habina József kezdeményezésére megnyitotta kapuit Óbuda csillagvizsgálója.

3. Uránia Csillagvizsgáló
 N 47° 29,376' E 19° 2,232' 160 m [GCBbcs-3]
Manapság a legendás épület csillagászati vonatkozására csak a szemben lévő parkból látható kupola emlékeztet, jelenleg nem folyik csillagászati ismeretterjesztés az épületben.
Története: 1945 tavaszán Magyarországon véget értek a harcok, de az ország kifosztva, romokban hevert. Álmodozónak kellett lenni ahhoz, hogy az éppen csak ocsúdó, először a legszükségesebbeket újjáépítő Magyarországon nem csak egy önálló csillagászati egyesületről, de emellett még egy, a nagyközönség és az amatőrök érdeklődését szolgáló nyilvános bemutató csillagvizsgálóról készítsen terveket. Kulin Györgynek és a köréje csoportosult lelkes amatőröknek ez mégis sikerült.
Idézzük szavait: "Még romokban hevert a város, amikor már jártam a Gellérthegy környékét, hogy alkalmas helyet találjak a megálmodott bemutató csillagvizsgáló számára. Így jutottam el a Sánc utcába, ahol megtaláltam a romos 3/b számú házat. Gazdátlan volt, mert tulajdonosa bombatámadás áldozata lett. A házat az egyetem örökölte és jogilag a Kultuszminisztériumhoz tartozott, s ekkor Ortutay Gyula, régi jó barátom volt a miniszter. Kérésemre átadta a házat az épülő Uránia számára, elvégezték a szükséges javításokat, és a felső szinten kiépítették a teraszt."
Az Uránia Bemutató Csillagvizsgáló megnyitását azonban megelőzte a Magyar Csillagászati Egyesület megalakulása. Ez 1947. augusztus 2-án történt meg. Az Uránia Bemutató Csillagvizsgáló a Szabadművelődési Tanács és a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium támogatásával épült fel, de berendezéséről, fenntartásáról, működtetéséről már a Magyar Csillagászati Egyesületnek kellett gondoskodnia. A műszereket - alighanem Ortutay miniszter közbenjárására - a Csillagvizsgáló Intézet biztosította. Ekkor került az Urániába a 20 centiméter átmérőjű, Ógyalláról származó Heyde-refraktor és az egykori Nagy Károly-féle bicskei csillagvizsgáló 1845-ben készült 19 centiméteres nyílású Plössl-gyártmányú refraktora, számos kisebb eszközzel egyetemben. Későbbiekben az Uránia csillagvizsgálót TIT működtette.

Bár e multi teljesítése szempontjából nem szükséges, de elolvasásra ajánlom az alábbi érdekességeket egykori, illetve helyi jelentőségű budapesti csillagdákról.

Csepeli Csillagvizsgáló
 N 47° 25,959' E 19° 4,411' 115 m [GCBbcs+Csepeli]
A Csepeli Munkásotthon tetején helyezkedik el, könnyen megközelíthető csillagászkodási lehetőséget nyújtva Budapest déli részén, a Csepel-szigeten és annak agglomerációjában élőknek. Elsősorban az érdeklődők igényeit tudják kielégíteni, ugyanis az észlelésre egy nagy - 5 méter átmérőjű - kupola áll rendelkezésükre, melyben egy 50 centiméteres átmérőjű tükrös távcső kapott helyet. Jelenlegi működéséről itt lehet tájékozódni.

Ferencvárosi Csillagvizsgáló
 N 47° 28,623' E 19° 5,035' 110 m [GCBbcs+Ferencvárosi]
A Nagyvárad térről a Mester utca felé tartva hamarosan feltűnik egy retro-modern épület, tetején furcsa, kupolából kiemelkedő kéménnyel: a Ferencvárosi Művelődési Központ, amely eredetileg úttörőháznak készült.
Idézet az úttörőmozgalom megalakulásának huszadik évfordulójára 1966-ban kiadott albumból: "A 12 milliós költséggel épített ferencvárosi úttörőház szocialista országunk modern, kétemeletes vasbeton palotája József Attila, legnagyobb proletárköltőnk egykori lakóhelyén épült 1963-ban. Nevét is a költőről kapta. Ezt a palotát a kerület dolgozói építették. A házban 43 szakköri csoport működik, külön jól felszerelt tornaterme és 340 főt befogadó kultúrterme van. A gyerekek kívánságára most szerelik, rendezik itt be az első úttörő-csillagvizsgálót."
A szakkör létszáma 10-15 fő körül mozgott. A szakkörvezető a legendás Rosta Zoli bácsi volt, aki egyben még vagy 30 budapesti csillagászati szakkör vezetését végezte. A távcső egy 200 milliméter átmérőjű, kb. 2000 milliméter fókuszú Nasmyth-coudé volt. A műszer szinte használhatatlan volt az újszerű szerelés miatt. A bonyolult optikai rendszert kikerülendő később átalakították Newton-szerelésűre. Azonban a gyerekek nem sokáig élvezhették az ország első úttörő-csillagvizsgálóját, mert a tetőteraszt veszélyessé nyilvánították. Különben is, az úttörőház 17 órakor bezárt... Ennek ellenére a házban élénk és színvonalas munka biztosította a gyerekek iskolán kívüli játékos, szakszerű és művészi foglalkoztatását. Tegyük a kezünket a szívünkre és valljuk be, hogy mennyire hiányzik ez a mai időkben az amatőrcsillagászati mozgalom szempontjából is! A hetvenes évek közepén a szakkör megszűnt. Épületgépészeti okokból a kupolába kéményt szereltek. A távcső sorsa nem ismert, valószínűleg széthordták.

Kulin-csillagda, Újpest
 N 47° 33,511' E 19° 5,264' 120 m [GCBbcs+Újpesti]
Kevés középiskola dicsekedhet ma Magyarországon azzal, hogy benne csillagvizsgáló működik. Persze sok tanintézet rendelkezik távcsővel, de az már ritkaság számba megy, hogy egy iskola tetején jól megépített kupolában modern, nagy teljesítményű műszer szolgálja a csillagászat oktatását, népszerűsítését. Mindez Kulin Györgynek köszönhető, aki 1949-től 1953-ig tanított a gimnáziumban. Életrajzából, viaszemlékezéseiből tudjuk, hogy az itt töltött idő száműzetés volt számára. 1949-ben az akkor már nemzetközi hírű tudóst a diktatúra megfosztotta a gellérthegyi Uránia Csillagvizsgáló igazgatói állásától. Egy ideig munka nélkül volt, majd a Könyves Kálmán Gimnáziumban lett óraadó tanár. Emberi nagyságát bizonyítja, hogy ebben az élethelyzetben is felül tudott emelkedni a keserű csalódottságon. Anyagi nehézségei közepette is talált módot arra, hogy az amatőr mozgalomért dolgozzon.
1986-ban így emlékezik erre az időszakra: "Száműzetésem idején elmentem egy kisiparoshoz, aki felvett inasnak és kitanított az üveg optikai megmunkálására és a távcsőtükör készítésére. A műhelyben sorozatban készült 30 centiméteres távcsőtükrökkel az egész országot ellátó minden nagyobb városban 30 centiméteres távcsővel dolgozó csillagvizsgáló épült."
Ebben az időben fogalmazta meg azt az eszméjét amely mellett élete végéig kitartott: "Az iskolából kikerülő minden fiatal legalább annyit lásson a távcsövön át az égboltból, amennyit Galilei látott."

A Csili távcsöve
A szakkör 1962 szeptemberében alakult, a távcsövet egy év múlva, 1963 szeptember 25.-én avatta Gyuri bácsi. A távcsövet és annak tükrét is Bese Ernő fóti amatőrcsillagász készítette. A tükör 235 milliméter átmérőjű volt, kb. f7-f8 közé eső fókusszal, a segédtükör egy nagy prizma volt. Az okulár egy fixen beépített 35 milliméteres katonai eredetű Erfle, amely kb. 60-szoros nagyítást adott. A keresőtávcső egy 80/300-as akromát volt egy ugyan ilyen okulárral, de megvilágítható szálkereszttel. A mechanika mindkét tengelyen osztottkörös volt és óragéppel volt ellátva. A távcső a Csili Művelődési Ház régi épületének teraszán volt felállítva, egy letolható házikóban. A födémszerkezet elöregedett és csak járólapokból álló ösvényen lehetett közlekedni, így a távcsövet 1986-ban leszerelték és tükrét elajándékozták. A tükör sajnos felújítás közben darabokra tört, a távcső mechanikáját pedig széthordták a szakkörös gyerekek! Így ért véget a Csili távcsövének pályafutása.

Vérmező
Ez egy kis könnyűszerkezetes kupola volt, amely pár évig az Uránia kihelyezett bemutatóhelyeként működött. Sajnos már több mint 40 éve nyoma sincs a Vérmezőn. A mellékelt képen a villamos vége fölött láthatod.

Egyéb hasznos információk:

- Ha esetleg felkeltette érdeklődésedet a távcső működése, akkor itt tudsz bővebben olvasni róla.

- GAIA galaxis könyvek letölthetők innen.

Ezúton is hálásan köszönöm Mátis Andrásnak, a Planetárium volt munkatársának, hogy megosztotta velünk emlékeit!

Pótjelszavak:
1. pont: N47° 29,960' , E18° 57,852 - kis fémlapon
2. pont: N47° 33,200' , E19° 1,510 - kis fa lapon

Ládatörténet:
2023.03.30. Pótolva lett az 2. ponton a láda.
2023.03.25. Pótolva lett az 1. ponton a jelszóhordozó.
2022.12.16. Pótolva lett az 1. ponton a jelszóhordozó tégely.
2021.01.06. A láda tartalmilag fel lett újítva, főbb változások:
- Aktualizálva lett tartalmilag, a legnagyobb jelentőségű csillagvizsgálók alkotják a multi pontjai. A korábbi választható pontok leírása és koordinátája továbbra is megtalálható a ládaoldalon.
- Megszűnt a választhatóság a 2. pontnál.
- Nem matricákat kell keresni ezentúl, s pótjelszó is van minden pontnál.

2021.01.03. A ládát betegre állítom, mert a pontok többségénél nincs meg a jelszó. Meghatározhatatlan ideig a ládában téves jelszó volt! Aki már rendelkezik korábbról jelszórészletekkel, kérem keressen meg.

2021.01.01. A ládát adoptáltam, hamarosan ellenőrzöm az állapotát.