Megközelítés

Gyalogosan a HÉV megállótól a szerb temetőn  N 47° 39,051' E 19° 1,539' 129 m [GCMagy+szerb temető] keresztül a legrövidebb az út.

Parkolni itt lehet:  N 47° 39,243' E 19° 1,480' 133 m [GCMagy+parkoló]

A Klissza-domb egész környéke egy összefüggő rommező, bizonyítva, hogy kitüntetett szerepe lehetett a helynek. A területen Árpád-kori, majd Nagy Lajos által épített templom romjai és egy udvarház maradványai találhatók. A terület múltjával kapcsolatban egy sor tényt és feltételezést olvashatunk.

A Luppa-mauzóleum  N 47° 39,154' E 19° 1,555' 137 m [GCMagy+mauzóleum] a föld alatt található rom egyik sarkában áll. Ennek környékét elsimították. A család Pomáz leggazdagabb szerb családja volt. Mauzóleumuk bizánci stílusban épült. Luppa Vidor az idetelepülő szerbek földesura volt. A Luppa-sziget beültetése is a család nevéhez fűződik.

Honalapítási Emlékmű  N 47° 39,246' E 19° 1,485' 137 m [GCMagy+emlékmű ] 1996-ban közadakozásból épült Árpád vezér dunai átkelésének emlékére, ami a hagyomány szerint nagyjából 1100 éve történt. Az épületet Csete György Kossuth-díjas építőművész tervezte és Szervátiusz Tibor szobrászművész alkotását - Anya gyermekével - foglalja magában.

Információs tábla  N 47° 39,249' E 19° 1,471' 137 m [GCMagy+infotábla].

Országzászló  N 47° 39,211' E 19° 1,521' 137 m [GCMagy+országzászló], mellete asztal padokkal, megpihenhetsz és nézelődhetsz.

A pomáziak kedvelt helye. A dombról szép kilátás nyílik - azt semmi sem akadályozza - többek között a Kő-hegyre, Szentendrére.

Néhány olvasmány
Pomáz
Pomáz-Honalapítási emlékmű
Pomáz-Luppa-mauzóleum

Látogasd meg a közeli ládákat is GCWata, GCPMAF

Pomáz melletti Klissza dombon, ősi magyar kultuszhelyünkön álló magyar kápolna (tervezte Csete György) mellett került elhelyezésre a láda.

Célunk elsősorban a gondolatébresztés volt ezzel a könnyű helyszínnel ! A Boldogasszony szobor (készítette: Szerváciusz Tibor) jelenlétében kerül megrendezésre, a tervek szerint minden évben a nyári napfordulókor, vagy annak környékén Szörényi Levente szavaival: "Egy nagyon komoly játék." (mint a geocache !) Egy kis "szertartás" keretében magyar nevet lehet választani és fölvenni. Hogy ősi magyar neveink föléledjenek, és mi magyarok viseljük őket. (megjegyzés: 2004 óta már nem találkoztunk ezzel a szokással )

A Klissza domb és környékének a legendája(?) röviden, érdemes utánajárni !

Szikambria - Attila vára előkerült !?

Ha hitelesek a rendelkezésre álló korabeli metszetek, ha ügyesen faggatjuk a köveket, s ha jól értelmezzük a légi felvételeket, akkor több mint valószínű, hogy Lánszki Imre agrármérnök egy szenzációs felfedezés kapujában áll. Úgy tetszik ugyanis, hogy megtalálta Szikambriát, azaz Ősbuda várát, Attila és Árpád egykori székhelyét.

A felhalmozódott tabutémák közé sorolható az ősi szkíta vár kérdése is. Ha igaz, akkor Lánszki Imre rábukkant Szikambriára, Attila várának megmaradt nyomaira. Ez volt az a vár, amelybe - Anonymus tudósítása szerint - Árpád megérkezvén, elámult annak nagyszerűségén, s ahol ősapja, Attila király örökét elfoglalva, berendezkedett. Ha a lelet bizonyságot nyer, az azt jelentené, hogy alapvetően új emlékek kerülhetnének elő a magyarság Kárpát-medencei jelenlétével kapcsolatosan, illetve a szkíta-magyar-folytonosságról, és Árpád-kori történelmünkről. Mindez befolyásolhatná a magyarság önmagáról alkotott képét, kézzelfoghatóvá, tapinthatóvá tenné azokat a gyökereket, melyeket úgy tűnik, szándékosan vágnak el a ránk telepedő hatalmak, legyen szó a Habsburg-házról, Moszkváról vagy a globalizmusról.

Ezt a várat tehát Árpád is használta. Árpád népe Megyernél kelt át a Dunán, és Attila várában telepedett le. Márpedig ez akkor csakis a Duna túloldalán levő Ősbuda vára lehetett, amely ezzel a betelepedéssel az akkori magyarság szakrális, állami és katonai központjává vált. Anonymus szerint Attilát az ősi vár mellett temették el, egy patak forrásánál, és Árpád sírja is ott van nem messze Attila sírjától...

Bonfini azonban még megemlékezett róla, leírta, hogy Mátyás útban hazafelé Visegrádról Budára megpihent néhány napra Ősbuda várában. Bonfiniről később azt állították, hazudik. Lánszki Imre több metszetet is alaposan áttanulmányozott. Úgy véli, az utolsó 1685-ben készülhetett a várról, ezen tipikus török jegyek is felfedezhetők. Valószínűleg azok készítették, akik kiűzték innen a törököket. Száz évvel később II. József katonai térképein azonban már semmi sem utal Ősbuda létére. Valószínű, hogy a török kiűzését követően a Habsburgok rombolták le.

Van még egy érdekesség. Feltételezések szerint Ősbuda sohasem bírt kiemelkedő katonai jelentőséggel, tehát nem erősség volt, hanem inkább szakrális centrum. Szikambria városa egészen közel feküdt hozzá, tehát szerves egységben volt Attila korában a vár és a város. Van egy másik érdekesség is. Ősbudával szemben a Duna akkori folyásánál, a Klisszán kellett feküdnie a királynék várának is. Egy 1886-os holland metszet árulkodik erről.

Még a mai légi felvételeken is jól látszik a vár alaprajza.'

Ládatörténet:
2017. 4. 26. A láda több mint 4 hónapja beteg volt, a ládagazda már nem aktív (vagy nem látszik javítási szándék), ezért új ládagazdának adom át, aki vállalta, hogy 2017. május 31-ig felújítja és kereshetővé teszi. [Admin (Fazék)]
2017.04.28. Új láda került ki, új helyre, kereshető! Blue Mali
2019.05.24: új láda, régi helyen.- Blue Mali
2020.12.15: halászkirály a helyszínen járt, S ideiglenesen kisegítette, hogy kereshető legyen! Köszönöm szépen neki!- Blue Mali