WAP

1. pont: Falon lévő márványtábla 2. sorának utolsó szava; 7 karakter
2. pont: Vigadóval szemben lévő emléktáblán található utolsó szó; 5 karakter
3. pont: Városháza sarkánál található tábla 15. sorának utolsó szava; 7 karakter
4. pont: Szökőkút tábláján található évszám; 4 karakter

1. N 46° 2,733' E 17° 48,210'
2. N 46° 2,860' E 17° 48,060'
3. N 46° 2,859' E 17° 47,964'
4. N 46° 3,004' E 17° 48,049'

A jelszórészleteket sorban egymás után kell írni.

A ládába TravelBug nem helyezhető.

Megközelítés

Autóval:
 N 46° 2,745' E 17° 48,205' 115 m [GCSZIS+parkoló]

Autóbusszal:
Ha busszal érkezünk, érdemes a Szigetvár, autóbusz állomás megállónál leszállni, ekkor az 1. ponttal azonnal kezdhetjük is a ládázást.

A multi pontjai

1.pont: Törökház  N 46° 2,733' E 17° 48,210' 115 m [GCSZIS-1]
Más néven Várospince, a XVI. században épült. A hódoltság egyetlen épen maradt lakóháza Magyarországon. Téglalap alapú, jellegzetes török téglákból épült 2 szintes épület. 80 négyzetméter alapterületű, kolostor boltozattal rendelkezik. Az épület funkciójára vonatkozóan több elképzelés is született. Az egyik elképzelés szerint gyerekek tanultak itt, mások szerint inkább vendégfogadó lehetett. Az ablakon fűzött török vasrács találhatók. Ma az épület felső szintjén miniatúrák láthatók, az alsó szinten a török hódoltságkori kiállítás található.
Falon lévő márványtábla 2. sorának utolsó szava

Nyitva tartás:
Kedd - Szombat 10.00-14.00

2.pont: Vigadó  N 46° 2,860' E 17° 48,060' 115 m [GCSZIS-2]
"Ez a ház szakmai tevékenységem egyik csúcsa, mindazok az elemek amelyekre valaha rátaláltam, itt szerepelnek, sőt még egy sajátosan gyermeki szürrealizmus is. A három egymásba hatoló kupola amely megidézi az első Goetheaneumot megzabálja a két oldalsó szárny régi kultúráját jelképező leromosodó falait amelyek eldőlnek és eltűnnek az általuk létrehozott geometriailag egyszerű tértartalmában azonban rendkívül bonyolult és erős szürreális hatásokkal működő térben." (Makovecz Imre)
Sajnos a Vigadó épületét a mai napig nem sikerült teljes mértékben használhatóvá tenni. A nagykupola alatti terem nem, csak az épület első részén található termek használhatók.
Napjainkban a Vigadó a város egyik kiemelkedő közművelődési színtere, amelyet közművelődési megállapodásban rögzítettek szerint egy civil szervezet tölt meg programokkal.
Vigadóval szemben lévő emléktáblán található utolsó szó

3.pont: Zrínyi tér  N 46° 2,859' E 17° 47,964' 115 m [GCSZIS-3]
Itt található az Oroszlán szobor. A Gerendai István által elkészített szobor Szigetvár főterén, a Zrínyi téren található. 1878-ban Szigetvár és a térség adakozásából épült. Magyarországon a legrégibb Zrínyi emlékmű.
A vörös márvány talapzaton álló oroszlán a török félholdas zászlót tapossa. Az oroszlán szimbólum megtalálható Szigetvár címerében is, ahol két oroszlán jelképezi a szultán és Zrínyi harcát és halálát.
A szobor talapzatán Vörösmarty Mihály epigrammája olvasható.
A város főterének keleti oldalán áll a XIX. század második felében, eklektikus stílusban épült városháza. Homlokzatát a város címere díszíti.
A dzsámi 1588-89-ben épült tölgyfacölöpökre. A törökök kiűzését követően a római katolikus plébániatemplommá alakították át, majd 1788-ban a Szent Rókus tiszteletére szentelték fel. Az átalakításkor eltüntették az imafülkét, elbontották Ali pasa sírkápolnáját, és előcsarnokkal, karzattal, szentéllyel bővítették.
Városháza sarkánál található tábla 15. sorának utolsó szava

4.pont: Gyógyfürdő  N 46° 3,004' E 17° 48,049' 115 m [GCSZIS-4]
Szigetvár egyik legnagyobb vonzereje - történelmi múltja és épített kulturális öröksége mellett - a kiváló minőségű gyógyvíz. A város szívében egy kiemelkedően impozáns, szemet gyönyörködtető létesítmény a Szigetvári Gyógyfürdő, ahol az 50 évvel ezelőtt felszínre törő 62°C-os hévíz nyújt felejthetetlen kikapcsolódást. A víz nátriumkloridos alkáli-hidrogénkarbonátos gyógyvíz, mely rendkívül kedvező hatású az izületi, reumatikus és mozgásszervi megbetegedések kezelésére. Magas fluorid tartalma révén rendszeres használata lassítja az időskori csontritkulást, sőt a gyermekek fogszuvasodását is gátolja. Továbbá kiválóan alkalmas operációk és csonttörések utáni rehabilitációs, valamint nőgyógyászati problémák kezelésére, prosztata bántalmak megszüntetésére. A magas vérnyomásban, érrendszeri betegségekben szenvedők és a szívbetegek is bátran használhatják a fürdőt.
Szökőkút tábláján található évszám

Szigetvár története

Az Almás-patak árterületének ez a része évezredek óta lakott, mindenkor fontos út haladt át a vizenyős területen, s vagy a patak szigetén, vagy a mocsaras övezet szélén telepedtek meg elődeink. A kutatók a keltákat leigázó rómaiak Limosa nevű települését sejtik a környéken. A honfoglalás korában Botond törzse élt errefelé. Egyes kutatók szerint a városias település kialakulása szerzetesrendi szervező tevékenységnek is köszönhető. A XV. századra már a középkori fogalmaknak megfelelő várossá alakult, melyet biztonságot nyújtó védőművekkel erősítettek meg, és vízzel öveztek. A település múltjának alakulása szorosan összefügg a vár történetével.
A mai vár területét, a várostól északra fekvő szigetet egy kisnemesi család birtokolhatta, amelynek első ismert tagját, Szigeti Anthimiust vélik a vár alapítójának. Egyik utóda a XV. század első harmadában háromemeletes téglatornyot építtetett, amely a lovagvár magjául szolgált. E torony alapját régészeti kutatás tárta fel a mai vár északnyugati bástyájában. A tornyot körös-körül megerősítették, kelet felé L alakban bővítve a területet. Ezt a várrészt a középső várat, csak palánkfal választotta el a hajdani lovagvártól (belső vár). 1473-ban a Gara család, majd az enyigi Török család birtokában volt a környék.
A mohácsi csata (1526) után mind a várat, mind a várost megerősítették. Elmés vízszabályozással a tóvá duzzasztott Almás-patakkal vették körül a szigeteket. Ekkoriban állta ki első ostromát Szigetvár. A kettős királyság idején Szapolyai János hadai török segítséggel támadtak rá, de Török Bálint vitézül védekezett. Később átpártolva János királyhoz 1541-ben esett török fogságba Buda ostromakor. Támasz nélkül álló özvegye átadta a várat Habsburg Ferdinándnak. Így lett Szigetvár királyi birtok. Az uralkodó felismerve a vár jelentőségét állandó őrséggel látta el. Nevezetes kapitányok védték az ismétlődő török ostrommal szemben; Kerecsényi László 1554-ben, Horváth Stancsics Márk 1556-ban verte vissza a támadó ellent. Az utóbbi mind a várat, mind a várost védő bástyákat korszerűekké építtette át olasz hadmérnökökkel, s az ő elgondolásai alapján épült a várostól délre fel az "újváros". Zrínyi Miklós, horvát bán és dunántúli főkapitány 1561-ben lett Szigetvár védelmének irányítója. A vár 1566-os elfoglalása után, a törökök építették fel a ma is látható formájában, eltakarítva a középkori, három részből álló erődítmény romjait. A város magyar lakosságát elhurcolták vagy elűzték, s török és bosnyák családok szolgálták ki a hamarosan 700 fő fölé emelkedő török várkatonaságot.
A török terjeszkedésével Szigetvárnak egyre nagyobb katonai és közigazgatási szerep jutott. A mai Baranya megye területén itt tartott legtovább a török uralom, s 1689 februárjában is csak a várvédők kiéheztetésével és szabad elvonulásuk árán foglalták el Vecchi ezredes csapatai.

Az elkövetkezendő években komoly erődítési munkálatok folytak, többek között az északi oldal kazamatáinak kiépítésével. A megváltozott haditechnika miatt a XVIII. század közepére Szigetvár elvesztette hadászati fontosságát. Mária Terézia eladta a várost, a lakosságot jobbágysorba juttatva. A vár is földesúri kézbe került, birtokosai között volt Szily Ádám, Tolnai Festetich Lajos, a Wenckheim és az Andrássy család.
A XIX. század végén a Pécs-Barcs vasútvonal megépítése után a város bekapcsolódhatott az ország vérkeringésébe. Megalakultak a nagyüzemei: 1881-ben a gőzmalom, 1884-ben a cipőgyár, 1937-ben a konzervgyár. Az évszázados fejlődésnek köszönhetően az egykori hősi helytállás 400. évfordulóján, 1966-ban Szigetvár megkapta a városi rangot.

Forrás:
www.szigetvar.hu
www.szigetvarigyogyfurdo.hu