WAP-barát leírás
Két pontos multiláda. Az első ponton a Domini-forrás tábláján lévő évszámot kell leolvasnod, ez képezi a jelszó első felét. A második ponton egy 19x15x7.5 centiméter méretű hagyományos konyhai tárolódobozt keress a jelzett turista út közelében. Ebben található a jelszó második része. A doboz megszerzéséhez nem kell a meredek partoldalon lemásznod!

---

A ládába Travel Bug helyezhető.

---

A megközelítésről
Ha tömegközlekedéssel érkezel, akkor a túra kiinduló pontjának megközelítésére a Pomázról Dobogókő felé közlekedő 860-as számú autóbusz járatot ajánlom, melyről "Kiskovácsi, Puszta" megállóhelyen kell leszállnod.  N 47° 39,820' E 18° 58,147' 200 m [GCHold+buszmegálló] Az autóval érkező ládászok járművüket az ajánlott parkolóban  N 47° 39,847' E 18° 58,095' 195 m [GCHold+parkoló] hagyhatják hátra. Innen nincs más hátra, mint bakancstalpon folytatni útunkat a piros kereszt jelzésű turistaúton egészen az első pontig. A második pontot kétféle képpen közelíthetjük meg: A nehezebb út az úgynevezett Meteor-létrán  N 47° 40,497' E 18° 58,432' 341 m [GCHold+létra], a valamennyivel könnyebb -kis kitérővel ugyan-, de lépcsőkön keresztül vezet.  N 47° 40,465' E 18° 58,384' 312 m [GCHold+lépcső] Kilométerhiányos kesserek Lajosforrás felől is érkezheznek, de akkor a multi pontjait fordított sorrendben tanácsos végigjárni.

A Holdvilág-árok története
A Holdvilág-árok kedvelt kirándulóhely, amely a Visegrádi-hegységben Pomáztól körülbelül 6 kilométer távolságban északnyugatra található. Ezen túlmenően azonban ősi temetkezési helynek is tartják, egyes feltevések szerint ezen a területen állt egykor Attila városa (Sicambria, Ecilburg), valamint egy Anonymus krónikájában található írásos utalás alapján feltételezik, hogy Árpád fejedelmet itt temették el. Elnevezése a török hódoltság utáni időkre vezethető vissza, bár valószínűleg nevét a hely történelmi voltával -a felismert Mithras-kultusszal- kapcsolatosan mesterségesen kapta.

Természeti környezet
A Duna-Ipoly Nemzeti Park területén található az 556 méteres Nagy Csikóvár. Ennek déli lejtőjén kis tavacskák, úgynevezett "Tólakok" vannak jégkorszakból visszamaradt növényritkaságokkal. itt húzódik a Holdvilág-árok, amely Pomáz közigazgatási területén három ággal indul, ide értve a külön névvel illetett, legjelentősebb mellékágat a Karolina-árkot is. Keleti ága a Nagy Csikóvár és a Pörgelóci-hegy közé mélyül, középső ága a Pörgelóci-hegy és a Lom-hegy között van, amely ágak a Weislich-barlangtól 150 méterrel északkeletre egyesülnek, majd a két részből egyesült árok délnyugat felé folytatódik a Domini-forrásig, ahol a harmadik ág, a Karolina-árok is beletorkollik. A Karolina-árok a Klanác-hegy felől tart a főárokba. A Domini-forrástól a többnyire patakos völgy szurdokszerűen vezet Kiskovácsi településig, majd innen lankás partok között Csobánka-Margitligetnél torkollik a Dera-patakba.

Régészeti feltárások
A régészeti kutatások sorát Sashegyi Sándor kezdte 1939-ben. Nagy erőfeszítésekkel feltárt egy hatalmas faragott sziklafalat. A leletek között egy kehelytartó sírszobor töredéke, szarvas- és lócsontok, egy 65 év körüli asszony csontváza és egy kristály méregpohár voltak a legfontosabbak, ám ezek a második világháború alatt eltűntek a Magyar Nemzeti Múzeumból. Sashegyi az 1940-es években új ásatásokat kezdett a területen, az előző kutatások megerősítése és kiegészítése céljából, ám ez a munka a háború miatt hamarosan félbeszakadt. 1960-ban újabb ásatások indultak, melyek során több újabb középkori leletet és három rovásírásos követ találtak, igazolva azt a feltevést, hogy a Holdvilág-árok helyén valaha középkori település állott. A sziklafalon, ahol Sashegyi Árpád fejedelem sírját kereste, találtak egy sziklába vájt, lépcsős lejáratú folyosót is. Ennek a végében egy terem van, amely valóban sírhelyhez hasonlítható, ez a Weislich-barlang. Nem zárható ki, hogy ez lett volna Árpád fejedelem sírkamrája, ám egy néphagyomány szerint ezt az üreget egy Weiszlich nevű betyár készítette a maga és társai számára búvóhelyül. A teljes bizonyossághoz szükséges újabb kutatásokat az 1960-as években nem tudták folytatni. 1980-ban Michnai Attila folytatta a kutatást, de az ő kisléptékű régészeti ásatásainak sem sikerült kétségtelen bizonyítékot szolgáltatnia a Holdvilág-árok mondáiról. Legutóbb Szörényi Levente zeneszerző folytatott itt kutatásokat, amelyek egy hét után eredményeztek egyértelműen emberi kéz munkájára utaló csontokat, ólom, vas, és szenes kő maradványokat. A holdvilág-árok középső, szakadékos részén több helyen emberi kezektől származó faragások, fejetések, gátépítések és táránk találhatóak. A természet romboló munkája folytán sok emberi alkotás pusztult el a kőmederben, de a maradványokból úgy tűnik, hogy ősi fémbányászat nyomaival állunk szemben. Ezt a feltételezést erősíti, hogy az árok jobb felén, a Lám-hegy keleti oldalán nem a természet által alkotott alakzatok, hanem emberi kéz munkájától származó mesterséges sziklafalak, hányókhoz hasonló halmok, sáncok vonják magukra a figyelmet.

Néhány szó az aktuális rejtésről
Az első ponton  N 47° 40,449' E 18° 58,230' 282 m [GCHold-1] nem kell mást tenned, mint leolvasnod a Domini-forrás fémtábláján lévő évszámot. A második ponton  N 47° 40,610' E 18° 58,506' 384 m [GCHold-2] egy 19x15x7.5 centiméter méretű hagyományos konyhai tárolódobozt keress a jelzett turistaút közelében. Ebben található a logbook a második jelszó részlettel. Kőkupacra, vagy rőzsehalomra ne számíts! A teljes jelszót az első és második ponton talált részletek egybeírva adják. A megtaláláshoz nem kell a meredek partoldalon lemásznod! A műhold jel meglehetősen gyenge az árokban, ami megtréfálhatja a kütyüdet. Ennek ellenére kérlek benneteket, hogy a tereprendezést próbáljátok kerülni!
Kérlek továbbá benneteket, hogy vigyázzatok eme gyönyörű helynek az épségére és tisztaságára, hogy még sokan megcsodálhassák! Ne feledjétek: Itt mi csak vendégek vagyunk! Mivel a Holdvilág-árok nem veszélytelen hely, így a gyerekekre a szokásosnál is jobban ügyeljetek!

A láda történetéről
A ládát eredetileg 2002.07.07.-én Blue Mali fogadta örökbe és tette az MGKE-DINPI "10 méteres megállapodásának" megfelelővé. Tőle 2011.06.21.-én 590 megtalálással adoptáltam. A DINPI kérésére 2011.12.03.-án a multi második pontját eredeti helyétől légvonalban mintegy 100 méterre áthelyeztem. A második pont 2012.03.03.-án új, környezet barát rejtést kapott, melynek elkészítéséért köszönet illeti Csek Márton barátomat. Mivel a láda kezdeti rejtése és ládaoldala még jóval a moderáció bevezetése előtti időkből való, így az utóbbit 2011.12.14.-én az eredeti rejtő hozzájárulásával a mai elvárásokhoz igazítottam. Nem szeretném azonban, hogy a kezdeti leírás -amely a "geotörténelem" része- a feledés homályába vesszen, ezért kérlek benneteket, hogy ide kattintva olvassátok el!

Néhány szó a forrásokról
A megújult ládaoldal gerincét a Wikipédia leírása adja. Ezt egészíti ki Sashegyi Sándor pomázi kutató munkája, mely az árokban található egyik információs tábláról való. A képek egy része a kezdeti ládaoldalról származik, másik részét magam készítettem. Az eredeti leírást vabubus készítette.
Jó vadászatot kívánunk!

---

A természetet és a megtalálás élményét beszennyező, ládát beázni hagyó és nedvesen tartó, bepenészesítő undorító nejlonzacskók ellenzői vagyunk, ezért kéretik ládáinkat ettől megkímélni! Köszönjük! A vízálló dobozaink viszonylag szellős helyekre vannak rejtve, így majd csak megszáradnak maguktól...

---