Segítség a végládához (3. pont)

"Bele minél többet teszel,
Úgy lesz egyre kevesebb,
Belőle minél többet veszel,
Úgy lesz egyre szélesebb."

---

A ládába TravelBug helyezhető.

---

Köszöntünk minden idelátogatót híres családok ősi fészkében - a Körös mentén! A multiládák népszerűsége változó, most mégis egy kis sétára invitállak benneteket. Szerettem volna a három pontot egymás közelében elhelyezni, ám sajnos kénytelen voltam a végládát kicsit távolabbra tenni. Viszont aszfalton végig megközelíthető.

MEGKÖZELÍTÉS
Körösladány megközelíthető a 47-es főútvonalon Debrecen vagy Békéscsaba felől, illetve az 5205. sz. közúton Dévaványa felől. A városka, a Hortobágy - Berettyó - Körösök közötti síkság dél-keleti szélén települt. A települést Szeghalom, Bélmegyer, Mezőberény, Köröstarcsa, Gyomaendrőd és Dévaványa határolja. A település a Sebes-Körös és a 47-es főútvonal találkozásánál fekszik, a folyó egyik átkelőhelye.

JAVASOLT KIINDULÓPONT
 N 46° 57,543' E 21° 4,993' 82 m [GCKLAD+Parkolo].
A parkolóból indulva a kerékpárúton közelíthetjük meg a Kastélypark bejáratát, amelyen a Kastély utolsó tulajdonosáról, gróf Merán Jánosról elnevezett sétányon, évszázados fák árnyaiban tekinthetjük meg a szoborparkot.
A sétány az egykori Wenckheim- majd Merán-kastélyhoz  N 46° 57,480' E 21° 5,082' 90 m [GCKLAD+Kastely] vezet bennünket. A kastély előtt láthatjuk Wenckheim József és fia, Béla mellszobrát. Utóbbi az 1867-ben alakult Andrássy-kormányban 1867-tól 1869-ig belügyminiszter volt, majd 1871-től 1879-ben bekövetkezett haláláig a király személye körüli miniszterként tevékenykedett. Néhány méterre pedig Györfi Sándor alkotását, Tüköry Lajos mellszobrát tekinthetjük meg  N 46° 57,474' E 21° 5,059' 92 m [GCKLAD+Tukory]. Tüköry Lajosnak, az olasz és magyar szabadságharc hősének nevét viseli a kastélyban működő általános iskola.

1. PONT: Lengyel Béla szülőháza
Kevéssé ismert, hogy a község szülötte Lengyel Béla, a pesti Műegyetem Kémia Tanszékének professzora, az MTA tagja, számos analitikai és általános kémiai könyv szerzője, aki elsőként foglalkozott hazánkban a radioaktivitás jelenségeinek vizsgálatával. A koordinátán  N 46° 57,412' E 21° 5,093' 92 m [GCKLAD-1] a tudós szülőházát találjuk. A jelszó első részlete, a táblán olvasható szöveg harmadik sorának első szava.

2. PONT: I. Világháborús emlékmű
Az I. Világháborút követően, a hősök emlékére emelték 1929-ben Kallós Ede szobrát  N 46° 57,571' E 21° 5,044' 92 m [GCKLAD-2]. Ezt az országban századikként, ünnepélyes keretek közt, nagyszámú érdeklődő előtt leplezte le József főherceg. Az ünnepséget a korabeli filmhíradó is megörökítette.
A jelszó második részlete, az emlékmű keleti oldalán található névsor jobb oldali hasábjának 21. sorában olvasható katona vezetékneve. Ez a Szerbiában elesett katona, a dédnagyapám volt. Ezzel szeretnék neki emléket állítani.

3. PONT: a láda
A ládát, egy tereprendezés miatt kénytelen voltam eredeti helyéről áthelyezni. Új helye, a Sebes-Körösnek, Köröstarcsa felé eső oldalán található a körösladányi Nagyerdőben, a kiinduló pontnak javasolt parkolótól 1,6 km-re. A 47. sz. főútról lekanyarodunk  N 46° 57,071' E 21° 4,984' 87 m [GCKLAD+Gát]. Itt, a kiszélesedő gát tetején hagyhatjuk az autót, kerékpárral pedig legurulhatunk aszfaltúton a gátőrházig. A ládát az Y elágazás baloldali ágán közelíthetjük meg. A többnyire leengedett sorompót nyugodtan megkerülhetjük.

A 12x12-es műanyag dobozt a megadott koordinátán  N 46° 57,172' E 21° 5,403' 87 m [GCKLAD-3] találhatjuk.

Kérlek a láda helyéről készített fotót ne itt töltsd fel, küldd el e-mailben!

TÖRTÉNELMI MÚLT
A községről az első írásos emlék 1067-ből származik: a Zásti apátság alapító levele említi Ladan néven, mint pusztát. 1222-ben a Váradi Regestrum azonban már mint pappal is rendelkező falut jegyzi, Nadan, Ladan illetve Keresnadan néven.
A faluról biztos feljegyzések csak a XIV. századtól vannak. A pápai tizedlajstromban először 1332-ben találkozhatunk a nevével. Feljegyzés szólt arról is, hogy 1370-ben a ladányi gyepen tartott összejövetelt II. László oppelni herceg - Nagy Lajos királyunk akkori nádorispánja - a békési és Zaránd megyei nemességgel "valamely országos dolgok megbeszélésére". 1533-ban Petrovics Péter három héten át tanácskozott itt Kelet-Magyarország főuraival Nagyvárad bevételéről. 1790-től 1840-ig a Sárrét hivatalos központja lett.
Körösladány azon kevés községek közé tartozik, amelynek pontosan fél évezreden keresztül - 1220-tól 1720-ig - egy földesura, a Nadányi család volt. A török időkben a falu többször elpusztult, lakosai csak 1712-ben telepedhettek le véglegesen újra, ekkor tették le a mai Körösladány alapjait.
A falut 1720-ban - királyi adományként - báró Harruckern János György udvari szállító kapta, majd örököseinek, a báró Wenckheim-családnak a birtoka lett. Ők építették fel 1803-ban a később a gróf Merán-család tulajdonába került urasági kastélyt és ennek közelében pedig 1822-ben a katolikus templomot. A református templom már korábban, 1776-ban elkészült. A végleges megtelepedés után, sok veszély fenyegette a falut. A lakosok fele halt meg 1739-ben pestisben. A község nagy része 1821-ben leégett, 1830-ban jelentős részét az árvíz pusztította el. Talán még ennél is nagyobb volt az 1881. évi árvíz, amely védőgát és megfelelő csatornarendszer építésére késztette a Wenckheimeket és a falu lakosságát. A magyarrá lett, és a helyiek sorsát is szívükön viselő Wenckheimeknek, később Meránoknak köszönhetően 1910-ben már 7585 lelket számlált a falu lakossága.
A kastélytól kb. 2 km-re a dévaványai úttól jobbra áll a Wenckheim család temetőkápolnája  N 46° 58,163' E 21° 4,326' 80 m [GCKLAD+Kripta]. A kápolna a Wenckheim család családi sírboltja is egyben. A kápolnában részben mellszobrok és fali domborművek, a sírkamrában pedig a családtagok koporsói láthatóak. A kápolna és a kripta Id. Czeigler Antal tervei szerint épült 1825-1826 között klasszicista stílusban. A négyoszlopos, kör alaprajzú építmény portikusza fölött a báró Wenckheim és a báró Orczy család kettős címere látható. A kerek kupolás térhez oszlopos portikus csatlakozik. Valószínűleg a Pollack Mihály műtermében dolgozó fiatal Ybl Miklós egyik első munkája. Az épület a római Pantheon kicsinyített másának tekinthető. A sírkamrában összesen tizenkilenc koporsó található. A kripta fenntartására 12 kat. hold területű alapítványt tettek, melynek a jövedelmét a kripta fenntartására szándékoztak fordítani. E földet 1945 után házhelynek kiosztották és beépítették a területet, a kriptával pedig nem törődött senki. Ez a méltatlan állapot sajnos mind a mai napig fennáll.
Az I. világháború végén, 1918-ban 520 ladányi katona tért haza, 268-an maradtak kint a fronton. A községben 1944 október 6-án fejeződött be a II. világháború. A faluban az 1945-ös választásokat a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt nyerte, a második a Magyar Kommunista Párt, a harmadik a Nemzeti Parasztpárt lett...
Körösladány múltjáról, történelméről sok mindent megtudhat az érdeklődő, a Helytörténeti Gyűjtemények Házában  N 46° 57,561' E 21° 5,074' 85 m [GCKLAD+Muzeum].

TURISZTIKA
Körösladány a Sárrét szívében, a Körösök-völgyében jelentős természeti értékekkel bír. Így nem véletlen, hogy a településen áthalad az Alföldi Kéktúra is. Pecsételőhely a vasútállomás. Másik jelentős turisztikai esemény az immár hagyományosnak tekinthető Sárrét Teljesítménytúrák.

Ha már erre jártál, akkor keresd meg ezeket a ládákat is:
- Körös körül a Körös körül III.
- Wenckheim-kripta

LÁDATÖRTÉNET
2011.12.29: a láda telepítése.
2012.01.10: láda áthelyezve.
2015.05.24: A Wenckheimek nyomában teljesítmény-túra során a láda kissé nagyobb nyilvánosságot kapott a szükségesnél, ezért egy időre beteget jelentettem. Mától újra üzemkész :)
2015.09.17: láda áthelyezve.
2018.12.28: láda áthelyezve.
2019.07.30: a láda pótolva