WAP

A jelszót egy kisméretű vitaminos dobozban találod az úttól néhány lépésre lévő, a sziklához vezető ösvény mellett álló fa gyökerei között.



Ezúton szeretnék megkérni mindenkit, hogy bármennyire is csábító, álljon ellen a kísértésnek és ne toronyirányt közelítse meg a közeli Oltár-kőt!

Megközelítés

Ajánlott parkoló Királyréten a  N 47° 53,709' E 18° 58,715' 255 m [GCSzB1+parkoló] pontnál lévő nagy parkolóban. A parkoló fizetős!

Innen az alábbi útvonalat ajánlom:
+ a parkolóból a K négyzet jelzéseket kövesd a Suta-berki-nyiladékban egészen a  N 47° 55,139' E 18° 57,855' 500 m [GCSzB1+1letérés] pontig.
+ továbbhaladunk a gerincen a KO jelzésen az Újpest-kunyhó romjáig, ahol egy rövid szakaszon fonódik hozzánk a PO .
+ a  N 47° 55,880' E 18° 56,877' 710 m [GCSzB1+2letérés] pontban meredeken megindulunk a hegynek követve a PO jelzéseket.
+ hamarosan enyhül a meredek és szép szálbükkök között folytatjuk utunkat. A  N 47° 56,097' E 18° 56,291' 822 m [GCSzB1+Dr. Bubó fája] pontban elhaladunk egy nagyon jellegzetes bükkfa mellett.
+ a  N 47° 56,258' E 18° 56,153' 843 m [GCSzB1+Égés-tető] pontban felérünk az Égés-tetőre, ahol jobbra fordulunk az OKT jelzésre.

Közeli sziklatornyok még a következő pontokban:
 N 47° 56,727' E 18° 56,661' 835 m [GCSzB1+sziklatorony]
 N 47° 56,827' E 18° 56,821' 872 m [GCSzB1+Korona-kő]

Hová megyünk?

A cél a Börzsöny tájképileg egyik legszebb része, a Nagy-Hideg-hegy és a Csóványos között húzódó főgerinc, ami gyakorlatilag megfelel az egykori ősvulkán kaldera-peremnek. Az országos szinten ritka formatípust képviselő kifagyásos eredetű, durvatörmelékes andezit piroklasztikum anyagú sziklatornyok jellegzetes és igen látványos előfordulásai. Ezek egyik nagyon szép példája a 21 méter magas Katalin-szikla. (A szikla Dr. Kautezky Larder Katalinról kapta a nevét, akinek férje - Mekli Imre erdész - így állított emléket 1991. november 25-én.) A sziklafalak a hegyvidék egyik jellegzetes kőzettípusának, a durvatörmelékes piroklasztikumnak a helyi típusfeltárásai. A sziklafalakat természetközeli állapotú erdők veszik körül, melyek több ritka, védett növény- és állatfaj (pl. sápadt kosbor, madárbirs, farkasboroszlán, holló) élőhelyét képezik. A Szabó-kövekről gyönyörű kilátás nyílik a Fekete-pataki kalderára és a Börzsöny többi részére.

A sziklatornyok kialakulása

A hegység aljzatát képező üledékgyűjtő medencét nagyjából kettéosztja a Diósjenő-Ógyalla (Hurbanovo, Szlovákia) nagyszerkezeti törésvonal. Ettől északra a Vepor-hegység kőzeteivel rokon paleozoós metamorf kristályos kőzetek (gneisz) kerültek elő a mélyfúrásokból, délre viszont a Dunántúli-középhegységből ismert triász időszaki karbonátos üledékek alkotják a sokkal fiatalabb nyílt vízi tengeri üledékek feküképződményeit. Mindezekre épült fel a miocén bádeni emeletében (mintegy 16-14 millió évvel ezelőtt) a mainál nagyjából 400 méterrel magas vulkán. A vulkáni tevékenység három szakaszban zajlott le. Mindhárom szakaszon belül jellemző volt a kőzetkemizmus változása a savanyútól (dácit) a bázisos (piroxénandezit) felé. A szakaszokon belül a nagyobb energiájú, kitöréses anyagszolgáltatás fokozatosan váltott át szubvulkáni tevékenységbe és kalderaképződésbe. Ez utóbbi folyamat szakaszosan, a felszínközeli magmakamrák kiürülésével összefüggésben ment végbe. A hegység geomorfológiai szempontból a három egymás után keletkezett vulkánnak a későbbi denudációs folyamatok által erősen átalakított roncsa, illetve utóbbinak a romja. A fiatalabb vulkánok mindig az idősebb vulkán beszakadásos kalderájában épültek fel, s így egyre kisebbek és alacsonyabbak. Székely A. tipizálása szerint a hegység összességében "központi kalderás vulkánrom"-nak minősül.
A Központi-Börzsönyben a kutatók egy 10-12 km átmérőjű ősvulkánt rekonstruáltak, amelynek lepusztulásával jött létre a 4 km átmérőjű és 320 m mély fekete-pataki kaldera. A kaldera peremén ül például a Nagy-Inóc, a Nagy-Hideg-hegy, a Csóványos, a Magosfa, a Miklós-tető, a Magyar-hegy és a Várbükk. A gerincgyűrű mindkét oldalán helyenként sugárirányú kőzettelérek követhetők. A Szabó-kövek és a Korona-kő a kaldera K-i peremén (a Nagy-Hideg-hegy és a Csóványos között) alakultak ki a pleisztocén jégkorszakok során a niváció és a fagy okozta aprózódás által. Az Oltár-kő a kaldera belső oldalán húzódó egyik kőzettelér "belső-alsó" oldalán alakult ki szintén a fagyhatás által.

A sziklák kőzetanyagát a geológusok durvatörmelékes piroklasztikumként írták le, Karácsony D. szerint lávadómok összeomlásához kapcsolódó izzófelhők, blokk- és hamuárak összecementált üledékeke. Ez utóbbi elmélet szerint eredeti törmelékanyaguk a Magas-börzsönyi vulkán oldalában zúdult le, kisebb mélyedésekben, völgyecskékben. Völgykitöltő alakzatok lévén általában hosszanti tengely mentén települtek, a mai gerincre, azaz a kalderaperemre merőlegesen. A kőzetanyag fontos szerepet játszott a kifagyásos formák kialakulásában és megmaradásában. Ezt Karácsony D. azzal magyarázza, hogy az ezen a kőzeten kialakult sziklaképződmények - a pados lávakőzeteken kialakult formákhoz képest - jobban ellenálltak az eróziónak, mivel a finomszemcsés kötőanyag jobban tűri a kisebb-nagyobb kőzetblokkok tágulását és zsugorodását. A formaképződés szempontjából további fontos jellegzetesség, hogy a sziklák az andezit rétegvulkáni összletnek a kaldera központjából kifelé dőlő rétegein alakultak ki. A sziklaalakzatok a körülvevő puhább rétegek közül a pleisztocén jégkorszakok során preparálódtak ki. A folyamatban az egykori periglaciális éghajlaton rendkívül erős kifagyásos aprózódás játszotta a főszerepet, mivel a gerincen 800 méter fölé emelkedő övezet fokozott mértékű fagyhatásnak volt kitéve. A kifagyásos formák kialakulását az is segítette, hogy a meredek lejtőkön (főleg a kaldera belső oldalán) a keletkezett aprózódási törmelék folyamatosan elszállítódott, s így biztosítva volt a krioplanációs folyamatok állandó megújulása.

Források (és bővebb információk)
Karátson Dávid cikke (Élet és tudomány)

T 043789 nyilvántartási számú OTKA témapályázat kutatási zárójelentés