A ládába TravelBug nem helyezhető.

Gratulálunk Jadrana-nak az első helyért!

Megközelítés:
A kolostort autóúton is el lehet érni, ám megéri gyalogosan felmenni az erdőn keresztül, a sűrű fenyvesek lombkoronája által alkotott alagúton át. Ha autóval érkezel, közvetlenül a templom mellett tudsz parkolni:
Parkoló : N 42° 58,659' E 17° 9,149' 151 m [GCOrbc+parkoló]

Láda:
A 10x10x6cm-es ládát a templom felett egy ciprusfa ölében találjátok kövekkel takarva.
Az útról elérhető a láda, nemkell felmászni a partoldalba (nem is lehet), hogy megszerezd a ládát. Azért mielőtt odanyúlsz nézd meg, hogy nincs e lakója a rejteknek.

Bevezető:
Orebić, nevét a XVI. században kapta a Pelješac-i hajóskapitányoktól. A város a Pelješac-i riviéra egyik legkedveltebb üdülőhelye, a félsziget déli partján, a Pelješac-csatorna keleti bejáratánál kell keresni. Azáltal, hogy a félsziget déli oldalán fekszik, a délutáni nap sugarai jótékonyan simogatják, kellemes nyárias légkört biztosítva. A települést színes mediterrán növényzet veszi körül (fenyők, citrom-, narancs- és mandulafák), a tengerpart szélén pedig az egykori hajóskapitányok házainak a sora áll. Orebić különösen kellemes mediterrán mikroklímával rendelkezik, így januárban sem alacsonyabb az átlaghőmérséklet 9 foknál, míg júliusban 26,5 fok, októberben pedig 18 fok. A tenger vizének hőmérséklete a turista szezon közepén, júliusban 23 fok. A települést hegylánc védi a kellemetlen bórától, a Szent Illés (961m) és a Vizanjica (443m) csúcsok. A két hegycsúcs a hegymászóknak is kedvelt célpontja. Tiszta időben, a Szent Illés hegy csúcsáról egészen Olaszország partjaiig el lehet látni.

Orebić története:
A múltban Orebić fontos hajózási központ volt. Egészen a XVI. századig Trstenica-nak nevezték, hercegi székhely volt a Raguza-i Köztársaság fennhatósága alatt.
Orebić aranykorát a XVIII.-XIX. században élte, amikor a tengeri hajózás virágzott. 1865 és 1887 között Orebić volt a székhelye az akkori időszak egyik legnagyobb tengeri szállítmányozási vállalatának, az "Associazione Marittima di Sabioncello"-nak. A cég 33 darab, nagy klipper-vitorlással rendelkezett, melyek neveiket a biblia-i ószövetségből kapták. Akkoriban a cég törzstőkéje több mint 2 millió osztrák aranyforint volt. A tekintélyes méretű hajók elmentek egészen Észak-Amerika partjaiig, 1796-ban Jozo Fiskovic tengerészkapitány elhajózott egészen a Franciaországi Marseilles kikötőjéből az India-i óceáni Port Louis-ig Mauritius-on. A gőzhajók megjelenésével a nagy szállítmányozási cégre nehéz idők vártak, de ettől függetlenül, a tengerészet az Orebic-i lakosok egyik fő foglalkozása maradt.

Ferences rendi kolostor és az Angyalok Nagyasszonya templom:
Orebić legfőbb látványossága a Ferences-rendi kolostor az Angyalok Nagyasszonya (Gospa od Angela) templommal. A kolostor 152 méteres magasságban épült, innen felejthetetlen látvány nyílik a Pelješac-csatornára, Korcula-ra, Mljet-re és Lastovo-ra. A hajók és a vitorlások, amikor elhaladtak Orebić előtt, kürtjeikkel üdvözölték a kolostor templomát, védelmet és áldást kérvén, hogy biztonságos útjuk legyen. A ferences szerzetesek a templom harangjával válaszoltak. A kolostor egy 152 méter magas sziklameredélyen épült a XVI. században, még a Dubrovnik-i (Raguzai) Köztársaság uralkodásának az idején. A ferencesek azért építették erre a helyre a kolostort, mert így madártávlati kilátásuk nyílt mind a négy égtájra. Ezért a kolostor és a templom nem csak vallási célt szolgált, hanem tökéletes megfigyelési pont volt a Raguzai Köztársaság számára is, ahonnan jól szemmel lehetett tartani a velencei gályák, kalózhajók és más ellenség mozgását, és szükség esetén gyorsan értesíteni lehetett Dubrovnikot a készülő veszedelemről. A kolostor templomában két domborművet is láthatunk, melyek kiemelkedő művészeti értéket képviselnek. Az első a Szent Szüzet és a Gyermeket ábrázolja és Tomas Fiamberti Firenze-i szobrász munkája a XV. század közepéről, míg a másik a jól ismert horvát mester Nikola Firentinac műve a XVI. század elejéről. A kolostor nagy méretű épülete egy szinten épült és négy szárnyra tagolódik. Az épület egy egységet képez a templom épületével, amely fölött ott magasodik az impozáns harangtorony. A kolostor loggiája a Pelješac-csatornára néz, míg a kolostor sétánya az épület dél-nyugati oldala mellett halad el. Egy kincstár is található a kolostorban, ahol számos értékes műtárgyat őriznek. Az egyik kiemelkedő munka az a festmény, amely Paula-i Szent Ferencet (Sv. Franio Paolski) ábrázolja. A festmény Francesco Lilli Ancona-i festő munkája. Ezen felül XVII. századi feszületeket, ezüst kereszteket, gótikus szentségtartókat a XV. és XVI. századokból, kis ezüst fogadalmi plaketteket, melyekbe Pelješac-i vitorláshajók képeit vésték és porcelán vázákat a XIX. századból tekinthetünk meg. Az épületegyüttes összképének stílusához nagyban hozzájárul a Loggia, amelynek alapja sziklakiszögellésen nyugszik a templom déli oldalán. A Loggia-t a XVI. században építették késői gótikus és reneszánsz stílusban. A kolostor mögötti dombon egy kis barokk templom áll, a Karmen-i Szűzanya temploma. Mellette ókori szarkofágok láthatóak az ősöreg ciprusfák szomszédságában, valamint egy barokk loggia és a Trstenica-i Hercegi palota romjai.

A Keresztény Segítők temploma:
A Keresztény Segítők temploma a XIX. század végén épült, miután a régi középkori templomot elemi iskolává alakították. A templomnak gazdag gyűjteménye van ezüst műalkotásokból és XIX. századi festményekből, melyeket a tengerészek szövetségének tagjai készítettek, mint például a Boka-i Vasa Ivanković. Az egyik legrégebbi festmény a XVIII. század második feléből származik és a velencei festőnek, ifj. Jakov Palma-nak tulajdonítják.

Forrás: www.utazasvideo.com

Sikeres megtalálást kívánok :)

Ládatörténet:
2015.07.06.11.50: A láda virtuálisból hagyományos ládává alakult.