WAP
2 pontos multiláda egy virtuális és egy hagyományos ládával.

1. pont: virtuális geoláda, Lóczy Lajos sírja melletti fehér kereszt alatt lévő évszám. A temető kapuját nem zárják be, bármikor szabadon megközelíthető.

2. pont: Hagyományos rejtés fa ölelésében. A láda kb. 5 cm átmérőjű henger. Megközelítéséhez használd a "helyi sárga" jelzést, további infó lejjebb.

---

A ládába TravelBug nem helyezhető.

---

Leírás
Ezzel a ládával Balatonarácsra Lóczy Lajos síremlékéhez, valamint a Koloska-völgy bejárata melletti Péter-hegyre invitállak benneteket, ahonnan remek kilátás nyílik Balatonarácsra, és a Koloska-völgyre.

Megközelítés
Autóval: az ajánlott parkolót itt találjátok  N 46° 58,165' E 17° 53,707' 165 m [GCARCS+parkoló] ez mellett található a Hősök tere valamint a játszótér.

Autóbusszal: Balatonfüred, III. ker. postánál kell leszállni, innen kb. 500 méterre van a turistaút.

A láda pontok
1. pont: virtuális láda  N 46° 58,181' E 17° 53,766' 160 m [GCARCS-1]évszám.

2. pont: hagyományos láda  N 46° 58,623' E 17° 53,725' 289 m [GCARCS-2] fa ölelésében.

a 2. pont megközelítéséhez két útvonalat javaslok
Az útról itt térj le a turistaútra. N 46° 58,509' E 17° 53,564' 157 m [GCARCS+turistaút]

1. Rövidebb, de meredekebb
kövesd a jelzést eddig a pontig
 N 46° 58,537' E 17° 53,598' 182 m [GCARCS+1sárga] majd menj tovább a "helyi sárga" jelzésen, ami ide  N 46° 58,568' E 17° 53,705' 261 m [GCARCS+sárga] ér fel, ill. ha a fentről erre jössz, akkor innen indul lefele.

2. Hosszabb, viszont kevésbé meredek
kövesd a jelzést eddig a pontig  N 46° 58,715' E 17° 53,733' 316 m [GCARCS+toronyirányt] majd kövesd a gps-t.

Jelszóképzés
Az 1. és a 2. ponton lévő jelszó egybe írva.

Lóczy Lajos
Balatonarács temetőjében pihen, vörös homokkő síremlék alatt, a Balaton tudományos kutatását elindító geológus, földrajztudós, utazó, egyetemi tanár, az MTA tagja. Róla levezték el a Balatonfüreden található Lóczy-barlangot valamint a szintén itt található Lóczy Lajos Gimnáziumot.

Gyermekkora, családja
A Lóczyak Gömör vármegyéből származó nemesi eredetű család, amely előnevét a Sajószentkirály mellett levő Lóczipusztáról kapta. Atyja Lóczy Sándor, Magyarország és Erdély zarándi határán határbiztos (vámtisztviselő) volt, s az aradi Hegyalján, Ópáloson szőlőbirtokot szerzett. Édesanyja, orosházi Kun Mária volt. Szülei a szabadságharc idején a románok elől Pozsonyba menekültek, s itt született meg Lajos fiuk. A szabadságharc után szüleivel előbb Pécsre költöztek, majd 1854-ben Ópálosra tértek vissza.

Pályafutása
1874. december 2-án Krenner József ajánlására kinevezték a Magyar Nemzeti Múzeum ásvány- és őslénytárához segédőrnek. Lóczy geológiai munkásságát a Hegyes-Drócsában kezdte meg. Erről a hegységről szólnak az 1876-ban és 1877-ben a Földtani Közlönyben, majd 1883-tól 1888-ig a Magyar Királyi Földtani Intézet Évi Jelentéseiben megírt közleményei. 1877. november 1-jétől 1880. május 1-jéig részt vett gróf Széchenyi Béla kelet-ázsiai expedíciójában és beutazta Kína nagy részét. Kiválasztását Pulszky Ferencnek, a múzeum akkori vezetőjének és Eduard Suess bécsi geológusprofesszornak köszönhette.

Az itt gyűjtött hatalmas anyagból készített monográfiája tette híressé. Ebben írta le először a Himalája áttolódásos tektonikáját, valamint a Transzhimalája vonulatot. Megalapozta Belső-Ázsia és Nyugat-Kína geomorfológiai kutatását, és úttörő munkát végzett a terület fosszilis emlőseinek és puhatestűinek leírásában is.

Lóczy hazatérése után még két évig a Magyar Nemzeti Múzeumban dolgozott, továbbra is segédőrként. 1883-tól mint a Magyar Királyi Földtani Intézet osztálygeológusa a bánsági hegyvidék geológiai felvételezését végezte. 1886-ban a technikai geológia rendkívüli tanárának hívták meg a Királyi József Műegyetemre.

Tudományos érdemei
Balaton-kutatásainak két évtizedes eredményét A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei c. műben (I - III. Bp., 1897 - 1918) tették közzé. Ebben Lóczy a Balaton környékének geológiai képződményeit tárgyalta. Ő kezdeményezte az Erdélyi-medence rendszeres geológiai és geomorfológiai feltárását. Jelentős érdemei vannak az erdélyi kősó- és földgázkincs felfedezésében is. Az ő felmérése és tanulmányai alapján kezdték meg a nagysármási fúrásokat.

Lóczy Lajos volt az első, aki a Himalájában 10-15 kilométeres áttolódásokat sejtett és szelvényeiben ki is mutatott. Később a takaróelmélet hívei, Gerald Haug és Emil Argand csodálattal említették Lóczyt és a nyomdokain jártak.

A földtudományokban a tektonika mellett a sztratigráfiában és őslénytanban is kiemelkedő eredményeket ért el, de a geomorfológia tudósa is volt. Híresek voltak néprajzi, régészeti és történeti gyűjtései is. Munkásságát kétszáz körüli publikációban adta közre.

Balatonarácsról röviden
Balatonarács (Arács) a mai Balatonfüredbe 1954-ben beolvasztott ősi magyar település. Történetét, különös tekintettel az ottani birtokok tulajdonviszonyaira, viszonylag bőséges okleveles forrásokból ismerhetjük meg.

Balatonarácsról bővebben
Arács igen korai magyar település lehetett; területén, a mai Morvai József utca 10. szám alatt honfoglalás kori sírokat találtak.

Az 1055-ös tihanyi alapítólevél hamis párjában mint bencés birtok szerepelt, e szerint a tihanyi apátságnak 4 halásza, 6 harangozója, 5 szőlőművese és 6 jobbágya volt itt. Szerepelt az 1093-as - szintén hamis - tihanyi birtokösszeírásban.

Egy 1118-as oklevél szerint II. István magyar király (1116-1131) 10 háznépet, akiket még a 11. század derekán Béla herceg a testvére, I. András magyar király lelki üdvösségéért adott a tihanyi bencéseknek, de Kálmán király idejében a királyi udvarnokok visszafoglaltak (sic!), a György győri püspök által megtartott vizsgálat alapján visszaadatott az apátságnak. A tihanyi apátság javainak 1211-es, II. András-féle összeírása részletesen felsorolta a bencések Arács falubéli népeit.

További látnivalók Arácson

Kutas Árpád Emlékpark
 N 46° 58,455' E 17° 53,646' 157 m [GCARCS+Szobor park] A turistaúttól nem messze található egy kisebb szoborpark.

Katolikus templom
 N 46° 58,272' E 17° 53,739' 155 m [GCARCS+Arácsi katolikus templom] Az arácsi templom első említése 1373-ból való. Ekkor Domonkos tihanyi bencés apát, valamint Arácsi János fia Miklós mester és testvérei megegyeztek, hogy a Boldogságos Szűz-templom kegyuraságát közösen bírják. Az Arácsot felosztó 1411-es oklevélből kiderül, hogy a templom a falu délkeleti részén, a keleti teleksor végén állott, s temető vette körül. Valószínű, hogy ebből a középkori templomból alakítottak ki 1785-ben a ma is meglévő római katolikus templomot. Nyitvatartása: Vasárnaponként 10:30-tól 12:00-ig.

Forrás:
Balatonarács
Lóczy Lajos