+
történelmi nevezetesség, várrom, épület
+
szép kilátás, érdemes panorámát fényképezni
+
különleges látványosság, helyszín
-
speciális koordináta-érték vagy magasság
-
vízpart, tó/folyó, forrás van a környéken
+
település belterületén van a láda
+
van a közelben (pár száz méteren belül) lakott terület
+
havas, jeges időben, fagypont alatti hőmérsékleten is kereshető a láda
+
nyáron, a legnagyobb kánikulában is ajánlott környék
+
hegyen, csúcson, nagy dombon van a láda (a környékhez képest)
+
megközelíthető járművel néhány száz méteren belül
-
a javasolt kiindulóponttól fél órán belül elérhető
-
mozgáskorlátozottaknak, babakocsival érkezőknek is ajánlott
+
kisgyerekkel is megközelíthető
-
a láda megszerzéséhez sziklát kell mászni (gyerekkel nyakban kizárt)
-
sötétben is érdemes keresni
-
a GPS-t zavaró sűrű erdő, sziklafal, magas épület, stb. van
-
szokatlan méretű/alakú a láda (az ajándékok miatt fontos)
+
el lehet menni kerékpárral a ládáig (vagy látástávolságban hagyható)?
-
GPS nélkül is érdemes megkeresni
-
a látnivalóért fizetni kell
Wap: Az első ponton a kovácsház padlására felvezető létra fokainak a száma.
A második ponton a Kálvária dombon elrejtett ládában van a jelszó második része.
A harmadik ponton, a vackorfa közelében elrejtett ládában találod a jelszó harmadik részét egy kivágott fa odvában. A három részletet egymás után egybe írva add meg.
1-es pont: N 48° 3,212' , E 20° 18,892'
2-es pont: N 48° 3,2721' , E 20° 18,7693'
3-as pont: N 48° 2,9369' , E 20° 17,9966'
Körülbelül 6 kilométeres séta, csodálatos panorámákkal!

A ládába TravelBug
nem helyezhető.
Ez a három pontból álló
multi láda a Heves megyei Mikófalvát és annak környezetét hivatott bemutatni, egy 6 kilométeres sétával.
Az első pont
N 48° 3,212' E 20° 18,892' 290 m [GCMIFA-1] a műemlék Kovács-háznál található. A ház 1846-ban épült, a földszinti része lakóházként, a pince rész pedig kovácsműhelyként működött.
A ház újra nyitva van az alábbiak szerint:
Április 01- október 31 között kedd-csütörtök-szombati napokon 9-13 óráig.
Ezen időszakon kívül a 06 36/554-002-es telefonszámon történő előzetes bejelentkezés alapján látogatható.
Ezen a ponton a jelszó
a padlásra felvezető létra fokainak száma.
Induljunk el a templomdomb felé; jobbra a művelődési ház, balra pedig a láda eredeti rejtőinek otthona tekinthető meg. Aki
gépkocsival vagy motorral érkezik, itt talál
parkolóhelyet
N 48° 3,196' E 20° 18,885' 300 m [GCMIFA+parkoló] is, ráadásul a webkamera is pont oda néz. A templomdombon ugyan nem helyeztünk el pontot, de mindenképp érdemes felmászni, mert a templom előtti kereszttől már ízelítőt kaphatunk a ránk váró csodás kilátásokból. Az Akácfa utcán indulunk el a második pont, a Kálvária felé. Az utca végén az erdőbe jobbra fordulunk, követve a Mikófalvi Panoráma Kerékpáros Túraútvonal jelzéseit. A Kálvária stációi mellett elhaladva elérkezünk a
második ponthoz,
N 48° 3,275' E 20° 18,771' 320 m [GCMIFA-2] ahol az első ládát rejtettük el, (ami egy 2,5x5 cm-es hengeres műanyag doboz, egy fa tövében, gyökerek között). A keresztektől csodás kilátás nyílik a falura, a Bél-kőre, a Bükk nyugati vonulataira.
A helynek az a legfőbb nevezetessége, hogy itt állt 1922-ben az ország első szabadtéri színpada. Itt mutatták be a passiójátékokat, több alkalommal, hatalmas díszletek között, mintegy 150 szereplővel. Szinte hihetetlen, de a telefon, a tévé, és az internet előtti időkben mintegy negyvenezren voltak kíváncsiak az előadásokra.
A harmadik pont
N 48° 2,935' E 20° 17,995' 411 m [GCMIFA-3](ami egy kb. 15x10x6cm-es műanyag doboz) Sétáljunk vissza a templomhoz, a festői szépségű Akácfa utcán, és forduljunk jobbra, sétáljunk el a temetőig
N 48° 2,998' E 20° 19,005' 300 m [GCMIFA+Temető], és a temető után szintén jobbra fordulva, a kissé meredeken emelkedő úton küzdjük le az első dombot. A nyeregbe
N 48° 2,997' E 20° 18,666' 300 m [GCMIFA+Kereszteződés] érve forduljunk ismét jobbra és kövessük a Kerékpáros Túraútvonal jelzéseit na meg a GPS-t . Hamarosan megpillantjuk, a dombtetőn álló magányos vackorfát melynek közelében található a második láda. Erről a pontról teljes körpanorámát élvezhetünk. Kelet felé a Mátra uralja a látóhatárt, északra a Karancsság, a Heves-Borsodi dombság lankái, észak-észak kelet felé az Alacsony- és a Magas-Tátra vonulatai, majd a Bükk nyugati hegysora, melyben a Bél-kő erősen megfaragott ormai uralják a képet.
A környék különleges nevezetessége a dombok közt elszórva található megkövült fák, a Gasztonyi Éva geológustól kapott szakértő szavakat a leírás végén olvashatjátok.
Reméljük, a séta és a kilátás kellemes perceket fog szerezni.
Kerékpárral mindhárom pont elérhető, de a kerékpáros megközelítést egyértelműen a
Mikófalvi Panoráma Kerékpáros Túraútvonalon ajánljuk, mely a falu fölötti dombokat sokkal kellemesebb, kerékpárral könnyebben járható úton mutatja be.
Érdekességképp pedig:
Mikófalvi webkamera
Mikófalva a Facebook-on, lájkold ha teszett
Megkövült fák
Mikófalvát nyugatról alacsony dombok kísérik, melyek alapkőzetét a kb. 17-18 millió évvel ezelőtt, a földtörténet miocén sorozatának kárpáti emeletében keletkezett Garábi Slír Formáció képződményei adják. A többnyire szürke színű, ciklikusan változó szemcsenagyságú üledékek; homok, csillámos homok, agyag, agyagmárga; tengeri eredetűek, parttól távoli, nyíltvízi körülmények között rakódtak le. A kőzet jó állapotban megmaradt kagyló és csigamaradványokat őrzött meg.
Az idők folyamán a terület kiemelkedett, a tenger visszahúzódott, a tengeri üledékekre kb. 14 millió évvel ezelőtt, az alsószarmata emeletben sekélytengeri, partszegélyi, szárazföldi, édesvízi (tavi, folyóvízi) durva kavics, keresztrétegzett homokkő, homok, homokos és agyagos tufitréteg települt. A kavicsos összletből növénylenyomatok; juhar, platán, bükk, gyertyán; kerültek elő, az édesvízi üledékekben diatómákat, szivacstűket és szárazföldi csigákat találtak. A partközeli sekély tenger, a kiédesedő, félsósvízi medencék, a vulkáni hamuszórás igen gazdag növényvilág maradványait őrizte meg.
Mikófalva erősen szabdalt vízmosásaiból hatalmas kovásodott fatörzsek kerültek elő. A vulkáni működés utóhatásaként a vízbe került kovasav átjárta, kővé változtatta a területet borító erdők fáit, így őrződtek meg, több mint tíz millió éven át.
A kövült fák vizsgálata alapján változatos hegyes-völgyes tájat rekonstruáltak. A folyók partján égerfa ligetek díszlettek, a völgyeket platánok, nyárfák, ámbrafák alkotta erdők borították, a magasabb helyeken fenyőerdők ; köztük mamutfenyő; álltak, a hűvösebb lejtőkön bükkfatársulások éltek. A szubtrópusi éghajlatnak köszönhetően sok babérlevelű faj, magnóliák, fikuszok is gyakoriak voltak. Az itt előforduló fajok némelyike a lelőhely nevét őrzi, pl.: Magnolia mikófalviensis, Ficus mikófalviensis, Quercus sályensis.
A Mikófalváról előkerült fatörzsek szép példányai láthatók az egri vár udvarán, ilyen fatörzs Legányi Józsefnek, a híres egri természettudósnak a síremléke is, az egri Kisasszony temetőben, de eljutottak szép mikófalvi fatörzsek többek között Budapestre a Földtani Intézetbe, vagy Miskolcra, a Herman Ottó Emlékparkba is. (Gasztonyi Éva)
Ládatörténet:
2016.4.10: Hosszas betegeskedés után a láda új gazdához került. Admin (Fazék).
2016.04.24: A láda újra kereshető. B.Cs.
2016.06.19: A 2. Pont javítása folyamatban. BCs.
2016.06.23. A 2. ponton pótoltam a ládát, újra kereshető. B.Cs.
2016.10.08. A 2. pontról eltűnt ládát pótoltam, most egy mikro láda került oda. B.Cs.
2020.05.10. A 2. ponton a tartalék jelszót javítottam, de a doboz is kereshető. A 3. ponton a ládát kicseréltem és visszatettem az eredeti helyére, ami biztonságosabbnak tűnik. Talán egy jószándékú megtaláló helyezte odébb :-). B.Cs.
2021.11.20. A 2. pont a simán kereshető, a koordinátát picit módosítottam, a tartalék jelszó pillanatnyilag nem látható. A 3. pont pár méterrel arrébb került egy fa odvába, koordinátákat módosítottam. B.Cs.
'