A ládába TravelBug nem helyezhető.

 N 46° 7,102' E 25° 33,857' 500 m [GCvMt+Parkoló]
 N 46° 7,019' E 25° 33,737' 500 m [GCvMt+Itt a kulcs]

Székelyföldre, Vargyas községbe invitállak benneteket, ahol többek közt egy csodálatos református templomot is meg tudtok tekinteni amelyet az Ybl- és Kossuth-díjas Makovecz Imre építész tervezett.

Mit jelent a láda nevében a SIC szócska
Az autonómiatörekvések keretében, 2009 májusában a Székely Nemzeti Tanács lefoglalta a .sic legmagasabb szintű doméniumnevet, amit a doméniumnevek kiosztását és felügyeletét ellátó nemzetközi szervezet, az ICANN általában országoknak ad meg. A sic a siculitas (latin szó) rövidítése, amelynek fordítása székelység.
Az autonómia kiharcolása után, Székelyföld nemzetközi jelzéseként is ezt szeretnék használni.

Vargyas
Az azonos nevű patak völgyében található nagyközség Erdővidék legjelentősebb települései közé tartozik. A történelmi múlt, a legendák, amelyek ma is élnek a nép ajkán: Hagymás leány sírja, Csalatornya, Rabsán hídja, Síró kút, Kakasborozda, Kincs pataka, Réka királyné sírja eleven kép a vargyasiak életébe.
Vargyason járva - kelve a mesékbe szőtt hegyeinkben kirándulhat, megtekintheti a vargyasi festett bútorainkat, népi faragónkat, kovácsokat, szövő asszonyainkat. Ellátogathatunk a Daniel reneszánsz-barokk kastélyba és a ritka fákat magába foglaló parkba. Megízlelheti a mondában foglalt házi kenyeret, ízelítőt kaphat az erdélyi székely konyha főztjéből, és a földből feltörő ásványvizeinkkel olthatja szomját.
Vargyas székely község, a Baróti medencében, a Hargita hegy délkeleti részén, a Vargyas patak mentén terül el. Sándor István útleírása szerint az elnevezés a varjú szóból ered. Oklevelek először a XIII. században említik a települést. Mint határőr falu sövény kerítéssel volt körülvéve, a templomtorony ban állandó őrség volt. A harcok emlékét őrzi a Tatárhídja, Tatárpataka, Rabsán utca. Vargyas lakói szabad határőr székelyek voltak, feladatukat és jogaikat oklevél
szentesítette. Ezeket a leveleket "kutyabőrnek" nevezték, mert finom bőrre voltak írva és csüngő pecséttel hitelesítve. A lakosság három rendet alkotott: nemesek, főnemesek, akik vitézségükért kaptak nemesi címet, lovaspuskások és gyalogpuskások.
A XVI. századtól, János Zsigmond fejedelem korától a lakosság megoszlott, megjelentek a jobbágyok.
Betértünkkor a faluba, a főútról letérve elsőnek egy nemrég felszínre tört borvízforrás vizét kóstolhatjuk meg. A főúton felfele haladva a frissen felújított református templomot, pár lépéssel tovább fák lombsátra között a Daniel család udvarházát látogatjuk meg. A Daniel-kastély a vidék legszebb reneszánsz-barokk alkotása a XVII. és XVIII. századból. tovább ...

Vargyasi református templom
"A közelben Vargyason is épül egy templomom, amelynek az a története, hogy az ottaniak írtak egy levelet az Országépítő Alapítványnak - ahol kuratóriumi elnökként dolgozom -, kérve: ugyan segítsünk már. Mert hogy ők ledöntötték a korábbi rozoga kis imaházukat, s elhatározták: építenek helyette egy másik református templomot. Meg is terveztették valakivel, de amikor az alapokat elkezdték kiásni, kiderült, hogy a rozoga fatemplom alatt egy XIV. századi gótikus templom falmaradványai találhatók, amelyet egy XI. századi román kori Isten háza bővítéseként építettek. Az épület sorsa úgy alakult, mint a magyar történelem: a román stílusú épületet a tatárok pusztították el, a gótikus újjáépítés is romba dőlt, s csak ez a kis fatemplom maradt mára. Sikerült pénzt szereznünk a régészeti feltárásra, s a földből a XI. századi oltár középső gyámköve is előjött, amelynek a tetején rovásírással azt a feliratot találtuk: "Szent Mihály, Isten szentje". Megállapítottam tehát, hogy az az egyháztörténetileg elfogadott adat, miszerint a Szent Mihály kultusz legkeletibb pontja Gyulafehérvár, nem állja meg a helyét. A vargyasi templom már áll, májusban fogják felszentelni. Visszahelyeztük a régi oltárkövet a felirattal, a berendezés már kész, a kerítést most emelik, csak a harangokat kellene valahonnan finanszírozni, hogy megszólalhassanak azok is a tornyában."
Makovecz Imre



Makovecz Imre életpályája és művészete
belsőépítész, építész
(Budapest, 1935. november 20.-Budapest, 2011. szeptember 27.)

1954-1959: Budapesti Műszaki Egyetem, Építész Kar. DLA-fokozat. 1991-ben a Magyar Művészeti Akadémia alapítója és elnöke. 1959-1962 között a Budapesti Városépítési Tervező Vállalatnál, 1962-1971 között a SZÖVTERV-nél, 1971-1979-ben a Városépítési Tervező Vállalatnál dolgozott. 1971-1982 között és 1986-ban a Magyar Építőművészek Szövetsége Mesteriskolájában mestertanár, a 60-as évek végétől magán-mesteriskolát vezet, 1981-től előadásokat tart a Visegrádi Táborok építészhallgatói számára; a MAKONA Építész Tervező Vállalat vezetője, az Országépítő Alapítvány kuratóriumának alelnöke. 1974-1984 között a Pilisi Parkerdőgazdaság főépítésze. A Budapesti Műszaki Egyetem címzetes egyetemi tanára, angliai, skóciai, német és amerikai egyetemek díszdoktora. Makovecz a magyar organikus építészet iskolateremtő alakja. Építészetét filozófiai alapokról indította, nevezetesen Rudolf Steiner antropozófiáját és építészetét tekinti talpkőnek. Mestereinek is Steinert és F. L. Wrightot tartja. Szimbolikus terei az emberi formákhoz kötődnek. Ezek anyagban való megjelenítését is ki kívánja dolgozni iskolája számára. Makovecz nemcsak autonóm formateremtő alkotó, de egyben teoretikus és pedagógus is, aki az építés drámájáról beszél, amelynek középpontjában a magyar mitológia áll. Ebbe a Keletről jött ősmagyarok hitén és formakincsén túl a többi népvándorlás kori nép démonai és mítoszai is beletartoznak. Ezért van Makovecz zsindelyes házainak gyakran a madáremberre emlékeztető arca, ölelő-befogadó karja; ezért áll a Sárospataki Művelődési Központ-ja előtt a nagyszentmiklósi aranylelet "égberagadás" ábrázolásának szoborváltozata. Új oszlopfők ezek, a steineri értelemben, aki architektonikus szimbólumokká akarta alakítani a kollektív tudattalan drámáinak szereplőit. C. G. Jung munkássága alapján elfogadott tétel, hogy a népművészetből még kiolvashatók voltak ezek az univerzális jelek. Makovecz házainak ember-állatokra, bálványokra, organikus őslényekre emlékeztető épületszerkezeteiben sikerül ezeket az archetípusokat újjáélesztenie. A hely, a föld szelleméhez rendeli hozzá az építési technológiát és az anyagokat is. Ennek felelnek meg földből kinövő kupolái, a (világ)fa tartószerkezetek, kő és pala-, a zsindely- és nádfedés. Ezek egyszerre archaikusak és környezetbarát módon korszerűek. A klasszikus finn és japán modernizmusban világszerte elfogadott lett e kettősség ötvözete. Makovecznél azonban ezek helyett modellként első helyen a magyar szecesszió két önálló formateremtő nagysága: Lechner Ödön és Kós Károly munkássága áll. Kézművesházai olcsók, mert a helyi építőmúlt felidézése helyi szakembereket feltételez, akiket az építész motivál. A közhasznú tevékenység folyamatában az építők és a használók egyetlen rítus szereplői lehetnek. Számos faluház önerejű létrehozása már az építkezés alatt magához tudta kötni a későbbi használók közösségét. Makovecz Ég és Föld találkozását, a Fény és a Sötétség harcát jeleníti meg építészetében. Az életmű házai rendelkeznek a művészet lényegi, mágikus tulajdonságával. E tradícióval az építész az ember fölemelését célozza. Struktúra szempontjából ~ épületei tiszták, a terek és irányok nyitottak, a természet logikájának rendjébe szervezettek. A belső szervezés hierarchikus, a központtól a periféria felé működik. Az ősképet követő alaprajzok jól kombinálhatók a centrális szerkezettel. A sárospataki Művelődési Ház egy másik régészeti lelet formáját vette kölcsön: spirális, középen csappal-tengellyel ellátott díszcsat alakját. Az alaprajz szívében levő nagy színházterem a központ, innen futnak az erővonalak egészen a szélső, kisebb terekig. A faluházaknál - melyek a közösségben éppen a kapocs szerepét hordozzák - nagy, többfunkciós terek vannak. Zalaszentlászlón a nagyterem lenyűgöző hatású. A szemlélő rögtön a ház közepén találja magát, amikor belép a kívülről alacsonynak tűnő épületbe. A belsők körgalériái és a tömegek kupolaformái ~ házaiban rímelnek Steiner leégett első Dornachi Goetheanumára. A forma a kozmosz archetípusa itt is, akár egy jurtában. A jurta, az eredetileg nomád magyarok mozgólakása Makovecz építészete számára olyan ideális prototípus, amely a konkrét hely szelleméhez képes kapcsolni a kozmogónia általánosabb tartalmait (paksi és siófoki templomok, sevillai Expo, magyar pavilon). Makovecz a sevillai magyar pavilonban újrafogalmazta az európai végek erődtemplomának ötszáz éve kialakult típusát. Pavilonja templom, amely egyesíti a várdomb és az épület toposzát. Ebből az antropomorf (anyaméh-haza), honvéd-arcú kapuval is rendelkező házból tornyok magasodnak, a török hódítók fölötti győzelem emlékharangjaival. Bent a tornyok fallá egyesülnek, amely átlósan vágja ketté a teret. A kettészakadó ház a kettészakított Európa jelképe, míg az átló az Európát védő magyar Nagy Fal. Épületei mégsem a történelmet idézik, inkább a történelem előtti halhatatlanság aranykori minőségeit, a szellem uralmát az anyag felett.

Díjak/ösztöndíjak
1969  Ybl-díj
1984  Kritikusok díja
1987  Ifjúsági díj
1989  Kossuth-díj
1992  Köztársasági Középkereszt csillaggal
1996  Magyarországért Alapítvány Magyar Örökség díja
1997  Francia Építészeti Akadémia aranyérme
1999  Kölcsey-emlékplakett.

Egyéni kiállítások
1978  Dombóvár
1980  Zalaszentgrót
1983  Vác
1989  Rotterdam  Budapest
1990  Budapest
1992  Skócia
1995  Lakitelek
1996  Wrocław  Detmold (D)  Svédország  Izrael  Finnország
1997  Thurzó Galéria, Szentendre  Temesvár.

Kiállítások az adatbázisban:
Rajzok (2004)
Makovecz Imre: Templomok - Máté Gábor felvételei (2010)
"Templomok" - Makovecz Imre kiállítása (2011)
Makovecz Imre emlékkiállítása (2012)
Válogatott csoportos kiállítások
1991  Velencei Építészeti Biennálé, Velence
1995  Magyar élő építészet, Budapest (kat.).

Fontosabb munkák
1964  Cápa vendéglő, Velence
1966  Halászkert, Balatonfüred
1975  Ravatalozó, Farkasrét
1977  tabáni emlékmű terve, Közösségi Ház, Tokaj
1983  Művelődési Ház, Sárospatak
1985  templom, Siófok  Művelődési Ház, Jászkisér
1985-1986  falufejlesztés, Bakonyszentkirály
1991  katolikus templom, Paks
1992  magyar pavilon, Sevilla
1993  Bartók-operák díszlete, Állami Operaház
1993  versenyuszoda, Eger
1994  katolikus templom, Piliscsaba
1995  Auditorium Maximum, Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Piliscsaba  színház, Százhalombatta
1996  templom, Százhalombatta
1997-1998  színház, Makó
1998  Expo 2000 terv, Hannover.

Irodalom
KOMJÁTHY A.: Makovecz Imre, Budapest, 1977
FRANK J. : Makovecz Imre. Budapest, 1980
Arkkitehtuurin ymmärteninen ja Makovecz ryhmä (Az építészeti felfogás és a Makovecz-csoport). Arkkitehti, 1982/2.
BEKE L.: Egy rendkívül természetes épület. Magyar Építőművészet, 1983/6.
NÉMETH L.: Makovecz Imre épületeiről. Magyar Építőművészet, 1983/6.
MORAVÁNSZKY Á.: Hungary speaks. Architectural Review, 1985/12.
DOBSZAY L.: Dobszay László beszélgetése Makovecz Imrével a templomépítészetről. Vigilia, 1988/6.
GLANCEY J.: The organic architecture of Imre Makovecz. World Architecture, 1989/2.
Bercsényi 28-30, 1983-87. évkönyv, 1989
Temanummer om arkitektur Imre Makovecz [tematikus szám Makovecz IMre építészetéről], Balder (Järna), 1990/3-4.
GERLE J.: Zeichensprache (Jel-beszéd). Architese, Zürich, 1990/5.
SZEGŐ Gy.: Kétarcú, héttornyú templom. Magyar Építőművészet, 1990/6.
Magyar organikus építészet. A velencei építészeti biennálé magyar katalógusa, 1991
Imre Makovecz. Architecture Today, London, 1991. No. 8.
COOK, J.: Az EXPO magyar pavilonja. Magyar Építőművészet, 1992/4.
JESBERG, P.: Vom Drama der Architektur. In: Deutsche Bauzeitschrift, 1996/2., 1996
GERLE J.: Makovecz Imre. Budapest, 1996
HEATHCOTE, E.: Makovecz Imre. Academy Editions 47., London, 1997
BOISSIERE, O.: Twentieth-Century Houses. Europe. Paris, 1998.

Jó utat kívánunk!

Forrás: www.vargyas.ro