-
történelmi nevezetesség, várrom, épület
+
szép kilátás, érdemes panorámát fényképezni
-
különleges látványosság, helyszín
-
speciális koordináta-érték vagy magasság
-
vízpart, tó/folyó, forrás van a környéken
-
település belterületén van a láda
-
van a közelben (pár száz méteren belül) lakott terület
+
havas, jeges időben, fagypont alatti hőmérsékleten is kereshető a láda
+
nyáron, a legnagyobb kánikulában is ajánlott környék
+
hegyen, csúcson, nagy dombon van a láda (a környékhez képest)
-
megközelíthető járművel néhány száz méteren belül
-
a javasolt kiindulóponttól fél órán belül elérhető
-
mozgáskorlátozottaknak, babakocsival érkezőknek is ajánlott
+
kisgyerekkel is megközelíthető
-
a láda megszerzéséhez sziklát kell mászni (gyerekkel nyakban kizárt)
+
sötétben is érdemes keresni
-
a GPS-t zavaró sűrű erdő, sziklafal, magas épület, stb. van
-
szokatlan méretű/alakú a láda (az ajándékok miatt fontos)
+
el lehet menni kerékpárral a ládáig (vagy látástávolságban hagyható)?
-
GPS nélkül is érdemes megkeresni
-
a látnivalóért fizetni kell
Egy vénséges-vén bükk rejtekében 18x12x6 cm-es doboz.
Pótjelszó: a törzsre erősített gravírlapon.

A ládába TravelBug
nem helyezhető.
Parkolás a faluvégi temető parkolójában,
N 48° 1,129' E 19° 43,657' 283 m [GCMNEZ+parkoló]
Cserháti trackelés közben találtam ezt a pompás kilátóhelyet, ahonnan a Mátra-gerinc nagyobbik része mellett, a Cserhát, és - jó időben - a Börzsöny is látható.
Nem is egy kilátó pontról van szó, hanem egy hatalmas kaszáló oldalában vezető úton emelkedve, lassan kibomló 180 fokos panorámáról. De inkább beszéljenek a képek!
A falut a

Mária-úton elhagyva, a
N 48° 0,955' E 19° 44,184' 340 m [GCMNEZ+kereszteződés] ponton letérve, felmért földúton érhető el a cél. A láda az erdő szélétől kb 10 méterre, egy megfáradt bükkfában található.
Ne szemből támadj, kerüld meg a szúrós bokrokat!
Márkháza 250 fős zsákfalu a Kis-Zagyva völgyében, a Mátra és a Cserhát hegységek nyúlványai által övezett, turisztikai látványokkal megáldott környezetben.
A település szomszédságában lévő sámsonházai Fejérkő-vár maradványai tanúsítják a 12. században a környéken uralkodó rablólovag, Sámson létezését. A monda szerint fiának, Márknak adományozta a jelenleg Márkháza község területéhez tartozó birtokát.
A török megszállás idején a település megsemmisült. A 17. század elején néhány szlovák nemzetiségű család telepedett le, erre utalnak a máig is ismert szlávos csengésű dűlőnevek: Kopanyica, Kapusznyica, Vreska..., valamint az, hogy a községet Tót-marokháza néven is ismerték egykoron. Máig is fennmaradtak az erről tanúskodó születési anyakönyvi kivonatok az 1800-as évekből.
A falu arculata az elmúlt 20 év alatt gyökeresen megváltozott. A korlátlan munkahelyet adó környékbeli szénbányák és mezőgazdasági üzemek megszüntetése nagyfokú munkanélküliséget jelentett és jelent. A település fejlett infrastruktúrája és a környezet turisztikai adottságai következtében kitörési pont lehet a falusi turizmus.
Ajánlom a környék ládáit:
GCSAMS GCSZEF GCSZTK GCKISB GCMVER
Jó keresgélést!