Wap
Az első ládát (20x15x10 cm-es) az ösvénytől kb 4 méterre keletre, a sziklafal egyik üregében találjátok, a második (9x5 cm-es) ládát pedig a kilátópont előtti pöttyös szikla alatt. 1. N 46° 13,377 E 25° 32,270; 2. N 46° 13,367 E 25° 32,638; Parkoló: N46 12.552 E25 32.851.

A ládába TravelBug
nem helyezhető.
N 46° 13,377' E 25° 32,270' 640 m [GCVszo-1]
N 46° 13,367' E 25° 32,638' 710 m [GCVszo-2]
N 46° 12,552' E 25° 32,851' 600 m [GCVszo+Parkoló]
N 46° 12,914' E 25° 32,786' 620 m [GCVszo+Medvék-forrása]
N 46° 12,984' E 25° 32,790' 620 m [GCVszo+Kőcsűr]
N 46° 13,102' E 25° 32,691' 620 m [GCVszo+Orbán Balázs barlang]
N 46° 13,444' E 25° 32,694' 740 m [GCVszo+Tatár kápolna]
N 46° 13,363' E 25° 32,616' 710 m [GCVszo+Kilátópont]
Székelyföldre, Vargyas-szorosba invitállak benneteket ezzel a kétpontos multival. Az első pont a szorosban van, a második pedig a szoros felett, egy csodálatos, a szorosra néző kilátóponton.
Mit jelent a láda nevében a SIC szócska
Az autonómiatörekvések keretében, 2009 májusában a Székely Nemzeti Tanács lefoglalta a .sic legmagasabb szintű doméniumnevet, amit a doméniumnevek kiosztását és felügyeletét ellátó nemzetközi szervezet, az ICANN általában országoknak ad meg. A sic a siculitas (latin szó) rövidítése, amelynek fordítása székelység.
Az autonómia kiharcolása után, Székelyföld nemzetközi jelzéseként is ezt szeretnék használni.
------------
A természetvédelmi terület látogatása
- autó (parkolási díj a Kőalja területén): 5 lej,
- felnőtt személy: 2 lej,
- diák, gyerek: 1 lej.
A napidíjat az egyesület - mint a védett terület kezelője,- a homoródalmási tanács határozata alapján gyűjti, a pénzösszegek teljes egészében a terület fenntartására fordítódnak. Az egyesület nem tud felelősséget vállalni a szorosba vezető erdei út, illetve a kőaljai táborozóhely állapotáért, hiszen feladata nem a turisták ellátása, hanem a természetvédelmi terület fenntartása, kezelése.
A Vargyas szoros
A túra ajánlott útvonala:
Parkolás Kőalján - onnét északi irányba megyünk be a szorosba a

kék kereszten, ez végig is visz minket a szoroson, elsőnek a Tatárlikhoz kapaszkodhatunk fel, majd az egyik híd nyugati hídfőjével szembe találjuk a Lócsűr barlangot - a

sárga sávot elérve, azon délre fordulva érjük el az Orbán Balázs barlangot, onnét vissza, észak felé tovább a szorosban, és ki a völgyből Kőmezejénél - ott a Tarár kápolna és a kilátópont után a

piros körön érünk vissza a parkolóhoz. Ez vérmérséklettől függően 9-12 km.
"A természet e helyen annyi nagyszerűt, annyi megragadóan szépet halmozott egybe, hogy a bámulat valójában kimerül azoknak csudálásában." - írta Orbán Balázs a Vargyas szorosról csaknem másfél évszázaddal ezelőtt.
A Vargyas- szoros kétségkívül Erdély és ezen belül a Székelyföld egyik legszebb és legérdekesebb természeti látnivalója, barlangjaival, mészkőszirtjeivel, tanúszikláival, jellegzetes élővilágával egyaránt.
A szoros barlangjait az ember már az ősidőktől kezdve menedékhelyéül használta, erről tanúskodnak az idők folyamán a barlangokból előkerült leletek, tárgyak sokasága, később pedig már inkább a szoros szépségei iránt érdeklődők látogattak el ide csodálattal. Nehézkes megközelítése, a róla szóló kevés turisztikai információ ellenére napjainkra a szoros közkedvelt táborozó,- és kirándulóhellyé vált, évente egyre többen és többen keresik fel. Természetvédelmi szempontból a szoros jogi helyzete hosszas huzavona után 2000-ben rendeződött, 2004-ben pedig a baróti székhelyű Elveszett Világ Természetvédelmi-, Turista és Barlangász Egyesület megkapta a Vargyas-szoros természetvédelmi terület felügyeleti jogát, mely felügyeleti jog 2010-ben újabb öt évre meghosszabbodott. E felügyeleti jog kötelezi az egyesületet arra, hogy a szoros természeti értékeinek védelmét és megőrzését mindinkább szemelőt tartsák, ugyanakkor pedig a természetszerető turistákkal, kirándulókkal jobban megismertessék, és számukra hozzáférhetőbbé tegyék ezen értékeket, a közös cél érdekében: hogy e nagyszerű táj csodálatos szikla-és barlangvilágában még sokan és sokáig gyönyörködhessenek.
A Vargyas - szoros legendái
A barlangok sötét világa, a különös sziklaalakzatok mindig is hiedelmeket, mondákat keltettek életre a közelükben lakók körében és ez nem volt másképp a Vargyas- szoros barlangjaival, szikláival sem. Az egyik legismertebb legenda a tatárjáráshoz és Csala vitéz nevéhez fűződik. A nép az almási barlangba húzódott vissza a tatárok elől míg azok a Kőmezőn vertek tanyát. Fogyott az élelem kegyetlenül mindkét táborban és bizony a barlangba szorultak már azon gondolkodtak, hogy megadják magukat, mikor egy eszes vénleány összekaparta a még maradék lisztet és azt hamuval és kőtejjel összegyúrva hatalmas kenyeret sütött. Ezt egy hosszú rúdra szúrva kinyújtották a barlang száján, hadd higgyék azt a tatárok, hogy még rengeteg fölösleges ennivalójuk van, úgy forgatták, mutogatták. A tatárok be is dőltek a csalinak és bosszúsan, nagy porfelhőt kavarva eltakarodtak a Kőmezőről. Csala vitéz azonban, hogy meggyőződjék ennek bizonyosságáról, felmászott a barlanggal szemközti sziklatoronyra és látván, hogy a tatárok valóban elmentek, örömében heves mozdulattal felkiáltva megtántorodott és a mélybe zuhant. " Akkor lába alól a kő omladozna / Nyakra főre esvén halállal áldozza" - ahogy a versben is megíródott. De neve örökre fennmaradt, hisz azt a sziklatornyot ma is Csala tornyának hívják.
Fekvése, megközelítése
A Vargyas - szoros Erdély délkeleti részén, a Keleti-Kárpátok ún. "középső csoportjához" tartozó Persány-Rika és a Dél-Hargita hegységek találkozásánál található, Kovászna és Hargita megye területén. A természetvédelmi terület összesen 1000 hektárjából közigazgatásilag 800 ha. tartozik a Hargita megyei Homoródalmás községhez, 200 ha. pedig a Kovászna megyei Vargyas községhez. Gépjárművel csak Vargyasról közelíthető meg erdőkitermelői úton (13 km), a kirándulók zöme ezt az utat választja. Gyalogosan viszont elérhetjük a szorost akár Homoródalmás (7 km), akár Kirulyfürdő (8 km) vagy Szelterszfürdő (9 km) irányából is.
Geológiai kialakulása, növény-és állatvilága
A földtörténeti középkorban lezajlott hegyképző fázisok eredményeként jött létre az a mészkőrög, mely összekötő kapocs a Királykő mészkőszirtjei és a Nagyhagymás mészkőhegysége között, s melyben később a Vargyas- szoros képződött. A mészkőrög a földkéreg mozgásai következtében előbb lesüllyedt, majd üledéktakaróval és a közeli Hargita hegység vulkáni tevékenységéből származó törmelékkel borítódott, egy ún."plató" képződött, melyen aztán az Erdővidéki- medence fele való természetes lejtés irányába megindult a Vargyas - patak völgyalakító, bevágó tevékenysége. A szoros a normális folyóvízi erózió, valamint a karsztos folyóvízi erózió hatására képződött tovább, a stagnálási időszakokban barlangrendszerek kialakulásával (nagyjából 100, 40, 20 és 5-6 méterre a patak mai szintje fölött) melyeknek egy része fennmaradt, más részük beszakadt (ezek maradványai azok a barlangüregek, melyek merőlegesek a mai Vargyas völgyére). A patak szintjén jelenleg is alakulóban van egy újabb, azaz aktív barlangrendszer.
A szoros vadregényes sziklavilágában sokféle állat talált kedvező élettérre, a növényzetre pedig leginkább a mészkőkedvelő fajok társulása a jellemző. A Vargyas- szoros barlangjaiban 19 különböző denevérfaj előfordulását figyelték meg, a legjelentősebb állományokat a közönséges denevér, a hegyesorrú denevér és a kis patkósdenevér egyedei képezik. A kirándulóknak szemet gyönyörködtető látvány lehet nyáron a napsütötte sziklák felett röpködő színes lepkekavalkád vagy a magasban köröző ragadozó madarak megfigyelése. A számtalan színben pompázó virágfajok közül említésre méltóak a Teleki- virág, a törpe nőszirom, a turbánliliom, a zergeboglár vagy a kövirózsa védett egyedei.
Látnivalók, turistautak a szorosban:
Vargyasról a kék kereszt turistajelzésen (erdőkitermelő út) juthatunk fel a szorosba, a Vargyas patak jobb partján felfele haladva. Vargyason az út leágazását irányítótábla valamint a természetvédelmi terület tájékoztató táblája jelzi. Elérve a Hidegaszó patak beömlését, balra fordulunk (az út áthalad a patakon és folytatódik tovább a Hidegaszó völgyében) és rövidesen a szoros előterébe, a Kőalja nevű helyre érünk.
Vargyas- Vargyas-patak völgye- Kőalja: kék kereszt turistajelzés, menetidő kb. 2 - 2 és fél óra.
A Kőaljából időnktől függően tervezhetünk kisebb- nagyobb túrákat a szorosba, az idelátogatók leggyakrabban természetesen az Orbán Balázs barlangot szokták felkeresni. A barlanghoz a kék kereszt turistajelzésen indulunk el, átkelünk az első függőhídon, majd balra térve, folytatjuk utunkat felfele a patak mentén. Itt található a szoros egyetlen, iható vizű forrása, a Medvék forrása. Jobbról magunk mögött hagyva a Kőcsűr sziklatömbjét, átkelünk ismét a patakon, a Félszigetre érve. Ezután már a patak jobb oldalán haladva érjük el a Nagy Kő-görgeteget, figyelmünket azonban a patak túloldalán feltűnő Csudálókő hatalmas sziklatömbje köti le. Rövidesen a Lócsűr barlang tátongó nyílása is feltűnik. A barlanggal szemben levő pallón ismét átmegyünk a patakon és jobbra térve megérkezünk az Orbán Balázs barlang bejáratához. A Lócsűr barlang előtt jelzetlen ösvényen akár a Csala tornyához és a Tatárlik barlanghoz is felkapaszkodhatunk. A Csala tornyára egyébként szép kilátás nyílik az Orbán Balázs barlang bejáratától.
Kőalja- Félsziget- Lócsűr - Orbán Balázs barlang: kék kereszt jelzés, menetidő kb. 30 perc.
Akik hosszabb túrára vállalkoznának, azok az Orbán Balázs barlangtól folytathatják útjukat a sárga sáv jelzésen a Kőmező fele. Az ösvény eleinte a patak bal partján halad, majd előbb a Pionírok, aztán az Urak ösvényén, sziklás terepen kapaszkodva jut fel a Kőmezőre, ahol egy kis forrás is található. A forrástól a Kőmezői kilátóhoz érdemes kimenni (5 perc a forrástól), gyönyörű kilátásban lehet részünk. A Kőmezőn találhatók a hagyomány szerint a tatároktól való szerencsés megmenekülés emlékére épített Tatárkápolna romjai.
Orbán Balázs barlang - Pionírok ösvénye - Urak ösvénye - Kőmező: sárga sáv jelzés, menetidő: kb.45 perc.
A Kőmezőről a javarészt erdőben vezető, piros ponttal jelzett Farkas ösvényen térhetünk vissza a Kőaljára, az ösvény a Kőcsűr alatt torkollik bele a kék kereszttel jelzett turistaútba, nem messze a Kőalja sátorozóhelytől. Természetesen, ha ezen az útvonalon járunk, ne mulasszuk el meglátogatni a Kőcsűr rombarlangját. A Farkas ösvényről ugyanakkor kis kitérővel a Csudálókő feletti kilátót is beiktathatjuk programunkba.
Kőmező - Farkas ösvény - Kőcsűr alja: piros pont jelzés, menetidő: kb. 30 perc.
Ugyanakkor a Kőmezőről a Tatársáncon és a Kőmező patakán átkelve a sárga sávval jelzett ösvény folytatódik egyrészt Kiruly-, és Szelterszfürdő, másrészt Homoródalmás irányába. A Kőmezőről továbbá jelzetlen ösvény kapaszkodik fel a Mál- tetőre (930 m) is, ahonnan páratlanul szép kilátás nyílik az egész Vargyas völgyére, de a távolabbi vidékekre is.
Kőmező - Mál- tető: jelzetlen, menetidő: kb. 1 óra.
A Kőaljából ugyanakkor az Alsó- Mál tető irányába is indul turistaösvény, mely folytatódik egészen Homoródalmásig. Az ösvény a Tiva- tetőt is érinti. Ez az útvonal bejárható akár egy egész napos körtúra formájában, Homoródalmásról a Vargyas- patak völgyében(nincsenek kiépített átkelők a patakon!) vagy a Kőmezőt érintve érhetünk vissza Kőaljába.
Kőalja - Alsó- Mál tető - Tiva tető -Homoródalmás: kék kereszt turistajelzés, menetidő kb. 3 óra (visszafele ugyanannyit számítsunk)
A Vargyas - szoros látogatható barlangjai
A Vargyas patak csaknem 4 km hosszú sziklaszorosában a múlt század felében megindult barlangkutatás napjainkra 125 barlangot tart nyilván, 7410 m összhosszúságban. A szoros turisták által is látogatható barlangjai a következők :
1. Az Orbán Balázs barlang (Kőlik, Almási barlang vagy Nagybarlang)
1527 méteres hosszúságával a völgy leghosszabb barlangja. Impozáns bejárata a Csudálókő oldalában nyílik, mintegy 20 méterre a patak szintje fölött, ahova lépcsők segítik a feljutást. A bejárati részen található az Előcsarnok, innen ágaznak tovább a barlang járatai a Meleg-,és a Rejtett- terem valamint az Erzsébet- terem, a Vetők -terme, a Nagyterem, a Kápolna-,és Márványterem, továbbá a Fekete István -terem irányába.
Figyelem ! A barlang bejárása kizárólag csak megfelelő felszerelés és védőöltözet birtokában, tapasztalt túravezető irányításával történhet.
A barlang 1931-től - első monografikus leírójának emlékét megörökítendő - viseli az Orbán Balázs nevet, kataszteri száma pedig 1200/14. Az évek során itt végzett kutatások megállapították, hogy a barlang már a felső paleolitikumtól kezdve egészen a középkor végéig emberi lakhelyül szolgált. A barlangról az első írásos feljegyzés 1637-ből származik, amikor is az udvarhelyi derékszék a barlangot - mint a nép vész idején való menedékhelyét - a homoródalmásiaknak ítéli, "felhagyva a vargyasiaknak azon jogát, hogy vész idején mint menhelyet használhassák". Az is írásban maradt, hogy a Holdvilágnál 1704-ben győztes Tige tábornok zsarnoksága idején a szék birtokosai "féltőbb holmijokkal az almási barlangba menekültek..." Fridvalszky János 1767-ben megjelent "Erdély ásványairól" c. művében a következőket írja a barlangról :
" Mondják, hogy van egy szikla, melynek mélyében egy nagy járat nyílik, amelyet a természet csodálatos művészete boltozatokra és fülkékre osztott sztalaktitokkal diszítve." Később a középajtai tudós, Benkő József, majd Eugen von Fichtel, Johann Kleinkauf járják be a barlangot, 1835-ben pedig Udvarhelyszék földmérő mérnöke, Fekete István térképezi fel és adja ki egy évvel később a barlang "aljrajzát". Mint ilyen, az Orbán Balázs barlang Erdély legelső feltérképezett és tudományosan kutatott barlangja volt. 1868-ban jelenik meg Orbán Balázs monumentális monográfiája, "A Székelyföld leírása", melynek első kötete a barlang addigi legrészletesebb leírását és a Fekete István által készített "aljrajzot" is tartalmazza. A későbbiekben a barlangot kutatók közül megemlíthetjük még Kessler Hubert magyar barlangkutató és Mottl Mária paleontológus nevét, majd a II. világháborút követő időszakból Traian Orghidant és Margareta Dumitrescut, a bukaresti Emil Racoviţă Barlangkutató Intézet munkatársait akiknek nagy érdeme a barlang új térképének közlése valamint a Nagy- terem térképezése, bemutatása. Az 1971-től kezdődő időszakban a baróti középiskola tanulóiból alakult "Ursus Spelaeus" barlangkutató csoport tagjai folytatják a kutatásokat Dénes István (1954 - 2005) geológus vezetésével. Érdemeik többek között a barlang harmadik kijáratának felfedezése a Márvány- termen túli járat végében, valamint a 3,5 m vastag üledék átásása után a kapcsolat megteremtése az 54-es számú barlanggal, amely valójában a barlang negyedik természetes kijárata, továbbá több, addig ismeretlen oldaljárat feltárása, valamint a barlang újabb részletes feltérképezése.
2. A Lócsűr (Lólik)
A Lócsűr egyike a szoros tekintélyesebb barlangjainak, összehossza 300 m. A hagyomány szerint azért nevezik Lócsűrnek, mert a környék barlangjaiban rejtőzködők itt tartották lovaikat a tatárjárás és egyéb veszedelmek idején. Ittjártakor, 1867-ben Orbán Balázs még "fantastikus alakú szobor-csoportokról, szabályszerűen lecsüngő és a szövétnek fényétől ragyogó csillárokról" számol be, melyek azóta sajnos mind elpusztultak. A barlang belső részein ma is látni szép, fehér cseppkőlefolyásokat, egy másik érdekessége pedig, hogy télen, a barlang széles bejárati részén csodaszép jégsztalagmitok képződnek. A barlang kataszteri száma 1200/8, egyszerű világítóeszközzel az év bármely szakában bejárható.
3. A Tatárlik (Ugron-lik)
Két oldalról a szabadba nyíló kijáratokkal rendelkező, alagútszerű rombarlang. Harmincöt méter magasan fekszik a Vargyas patak szintje fölé meredeken emelkedő Kőhát gerincorrán. A tatárjárás idején az Ugron családnak volt védbarlangja, innen a másik elnevezése. Mellette emelkedik a legendás Csala- tornya. Barlangkataszteri száma : 1200/13.
4. A Kőcsűr
A völgy jól ismert eróziós tanúsziklája, melynek ék-i része szervesen kapcsolódik a Nagy-Mál tető hegylábi övezetéhez, teteje pedig egy szép, boltíves sziklakapu. Ez a sziklakapu nem más, mint egy hajdani barlang beszakadt, bejárati része, mely régebben eső idején szolgált menedékhelyül pásztoroknak, kaszásoknak, barlangászoknak. Nem messze tőle található a Kőcsűri ősvíznyelő, falain a víz oldó, pusztító hatásának jól megfigyelhető nyomaival. Kataszteri száma 1200/87.
Forrás:
www.vargyasszoros.org
