WAP

1. pont a láda, kb. 2,5 m magasan a kőfal egyik üregében kővel takarva, ha felfelé indulsz a S+ jelzéssel párhuzamos patak medrében, akkor a vízesés előtt kb. 2 méterrel balra esik a rejtek!
Nem kell falat mászni, egy lépést fel kell lépni hozzá! A GPS koordináták a magas sziklafal miatt pontatlanok lehetnek.
14*9*7 cm-es doboz benne a logfüzettel, és az ajándékokkal.

2. pont a hídon felfestett turista jel környékén keress egy GC gravírozott táblát!

1. N46°12.169' E18°19.801'
2 .N46°12,503' E18°21,013'

---

A ládába TravelBug nem helyezhető.

---

 N 46° 12,169' E 18° 19,801' 348 m [GCHV-1]
 N 46° 12,503' E 18° 21,013' 364 m [GCHV-2]

Ládatörténet
2018.09.30. Új füzet és ajándék került a régi helyére, ismét száraz a dobozka belseje.

2017.08.24. A mai napon pótoltam az elmaradásomat, három helyen is megtalálható a 2. jelszava.

Megközelítés

A völgyet mindkét oldaláról meg lehet közelíteni az ajánlott parkolók:

 N 46° 11,682' E 18° 19,004' 320 m [GCHV+Északi parkoló]
Innen az útvonal 2*3600 m.

Zobákpuszta felől egy erdészeti úton közelíthető meg a következő parkoló.
 N 46° 12,509' E 18° 21,043' 370 m [GCHV+Déli parkoló]
Innen az útvonal 2*2000 m.

Tovább haladva az erdészeti úton Kisújbányánál is lerakható a gépjármű.

 N 46° 12,673' E 18° 22,003' 410 m [GCHV+Kisújbánya parkoló]
Innen az útvonal 2*4300 m.

Bevezetés

Legutóbb a Jakab-hegyen túráztam a fiammal, és összefutottunk macikupac-al ( Papp Zsolt). Szóba került, hogy egyre nehezebb jó helyek találni, és Zsolt adott egy ötletet. Miért nem tesztek egy ládát a Hidasi-völgybe? Az ott lévő GCHIDA a völgy első felén van, és a vízesést mutatja meg, a völgy többi részét nem. Így került ide ez a multi!

Hidasi-völgy
Hidasi-völgy túrázók által gyakran látogatott, erdővel benőtt festői patakvölgy a Kelet-Mecsekben, a Hosszúhetényhez tartozó Pusztabánya kirándulóhely közelében. Nincs köze az ugyancsak baranyai Hidas településhez. A név állítólag onnan származik, hogy a patakon valamikor fahidak vittek keresztül, amelyek ma már nincsenek meg. A völgy kétoldalt viszonylag meredek falú, de a patak mellett gyalogút, illetve erdészeti út visz.
A völgyben futó köves medrű patak hol párhuzamosan, hol átlósan szalad át a sok helyen lépcsősen kirajzolódó kőzetrétegeken. Máshol apró vízesések sorozatait képezve keresztben halad át rajtuk.
A völgyben sok jóízű forrás fakad: a Betyár-, György-, Lajos-, Pius- és a Wein-forrás.

Legegyedibb látványossága a Csurgó, egy kis vízesés, ahol egy másik kis patak hat méter magas vízesést képez egy mésztufagáton, illetve mohos sziklákon csurog le a Hidasi-völgy patakjába. A meszet szállító víz cseppkőszerű alakzatokat hozott létre.
GCHIDA

Hidasi-forrás

 N 46° 12,191' E 18° 19,782' 307 m [GCHV+Hidasi-forrás ]

A forrást, mely a patak mederfalából jelentkezik, 1957-ben Csokonay Sándor építette ki. Eredetileg egy beépített eternitcsőből folyt a víz és szárazon rakott kövekből volt megépítve. A forrás állandó kifolyású, kb. 8-25 liter/perc érték körüli vízkifolyással. Megnevezése a kifolyócső feletti nagy sziklába vésett ovális márványtáblán olvasható. A forrás a völgyről kapta a nevét, mely eredetileg Hidas-völgy volt. A forrást 2006-ban újította fel Baumann József, Biki Endre Gábor és Siklósi Gergő.

Betyár-forrás

 N 46° 12,284' E 18° 20,725' 340 m [GCHV+Betyár-forrás ]

A forrás egy kis ház alakú háromszögletű építmény, melyben a kifolyócső felett a forrás homlokzatán helyezték el a márványtábláját. Felépítménye mellett több forrásmező is jelentkezik bő hozamokkal. Nagyon bővizű forrás. A foglalásból kifolyó víz 6-40 liter/perc értékkel jellemezhető, de a teljes forrásmező hozama gyakran eléri a 100 liter/perces hozamokat is. Vizét csővezetéken át a közeli mésztufadomig vezették, ahol vízesésszerűen hullik alá a víz. A mésztufakiválás mértéke jelentős. A forrást Csokonay Sándor és Kiss Lajos építette ki 1961-ben, és a közeli Betyár-tanyáról nevezték el.

Lajos-forrás

 N 46° 12,291' E 18° 20,071' 313 m [GCHV+Lajos-forrás ]

A lapos kövekből összerakott falazatban látható a márványból készült tábla, alatta a kifolyócső. Vize a felső jura mészkőrétegekből lép ki alacsony hozamokkal. Vízhozama 1-8 liter/perc között változik. A forrást 2007-ben Biki Endre felújította. A forrást Pintér Lajos erdőmérnökről nevezték el, aki a zobáki erdőgondnokság vezetője volt, 1949-ben halt meg. Régen a forrás közelében egy vadászház állt, romjai még ma is kivehetők.

Wein György-forrás

 N 46° 12,249' E 18° 20,265' 307 m [GCHV+Wein-forrás ]

Mára a Wein György-forrás a völgy egyik legnagyobb forrásává vált. A fehér színű mészkövekből épített forrás kifolyócsöve felett látható a szürke gránit névtábla. Csapadékosabb időszakokban a víz a foglalás oldalán is jelentkezik. Hosszú száraz időszakokat követően a kifolyócsövön már nincs vízjelentkezés, hanem attól lejjebb 6 m-re tör elő a talajból. Az alsó forrás minimum hozama 3 liter/perc. Foglalása előtt természetes módon egy barlangocskából lépett ki a víz. A barlangi patakocska medrében korábban sarkos és koptatott kőzettörmelékek mellett vulkáni kőzetek kavicsait is meg lehetett találni. Szélsőséges vízhozamokat produkál, vízhozama 0-400 liter/perc között változhat.

Források

Hidasi-völgy
Egy perc patakcsobogás
Mecsek forrásai



Kellemes időtöltést, jó szórakozást kívánok!