Szétágazó fa vastagabbik törzsén kb. 2 méter magasan,borostyánnal takarva.A láda hosszú zsineggel van a fához rögzítve,hogy magas vízállásnál sem vesszen el.Gondosan rejtsd vissza ,hogy mások is megkereshessék.

A ládába TravelBug nem helyezhető.

Ládánk a Szentendrei-sziget északi végén található. Ezt a helyet hívják spiccnek, sziget csúcsnak, sziget csücskének, de egy a lényeg, aki már egyszer is járt ott, az biztos hogy visszatér.

FONTOS
- a láda a Duna árterében található, 300cm-es (nagymarosi) vízállás felett nem látogatható. (ezen a linken megnézheted a vízállásjelentést)
- a szigetcsúcs természetvédelmi terület, ennek megfelelően vigyázzunk rá nagyon és őrizzük meg szépségét.

Megközelítés
A szentendrei-szigetre a Tahitótfalunál lévő hídon keresztül lehet bejutni (továbbá komp közlekedik a szigetre Vácról, Dunakesziről, Szentendréről), majd tovább a Kisoroszi felé vezető Táncsics Mihály úton. Tahitótfalut elhagyva kb 10 kilométeres út után érkezünk meg Kisorosziba. Egyenesen keresztülhajtva a településen a Széchenyi út és a Papgödör utca sarkán ( N 47° 48,590' E 18° 59,981' 115 m [GCUTAK+letérés]) egy párszáz méteres (bármilyen autóval jól járható) földúton folytathatjuk utunkat a sziget csúcsa felé. Elhaladva a Rácz-kert mellett ( N 47° 48,486' E 18° 59,680' 115 m [GCUTAK+Rácz-kert]) (ahol nyáron finomakat ehetünk, ihatunk, piknikezhetünk), autónkat a  N 47° 48,486' E 18° 59,680' 115 m [GCUTAK+parkoló] helyen állíthatjuk le legközelebb a ládához. Innen párszáz méteres séta vezet el a szigetcsúcsra ( N 47° 48,340' E 18° 59,092' 113 m [GCUTAK+szigetcsúcs]), melyet a páratlan kilátás miatt mindenkinek ajánlunk, illetve a parton kicsit hátrébb elhelyezett ládához.

A láda
A szigetcsúcstól kicsit távolabb a ritkábban látogatott Nagy-Dunai oldalon található.Emeld fel a fejed ha keresed.

Hazafelé érdemes útba ejteni Kisoroszi központjában, a Hősök terén lévő Rácz fogadót,és a fogadótól nem messze található Sziget Pizzériát, illetve a GCKiso multit: egy kellemes seta Kisorosziban a maga 3 pontjával, melyekhez személyes élményünk is fűződik.

A Szentendrei-szigetről
A Szentendrei-sziget egy dunai sziget a Dunakanyar (Kismaros) és Budapest között. Az Árpád korban a Rosd nemzetség birtoka, Rosd szigetnek is nevezték. Hosszúsága 31 km, szélessége 3,5 (Tahitótfalu és a váci rév között) és 2,3 km között változik. Délen a Lupa-sziget kapcsolódik hozzá. Területe 56 km². A sziget felszínének tengerszint feletti magassága 100-124 méter. A szigeten szántóföldek, gyümölcsösök, szőlősök vannak, de legnagyobb jelentőségét az adja, hogy itt található Budapest és a közeli települések legfőbb vízbázisa. Parti szűrési kútjai napi 600.000 köbméter kiváló minőségű ivóvízet szolgáltatnak.
Fontos megemlíteni még a 25 védett növényfajt (közöttük két szigorúan védett faj: a gyapjas gyűszűvirág (Digitalis lanata), és a homokpuszta gyepeken előforduló csikófark), és az itt megforduló 205 költöző madárfajt, amelyből 104 (például héja, darázsölyv, holló, kabasólyom, vörös vércse, fekete gólya, gyurgyalag, búbosbanka, jégmadár, partifecske, parlagi pityer, füleskuvik és kuvik) rendszeresen költ a szigeten. A madarak kedvenc helye a legnagyobb belső vizes élőhely, a Merzsán tó volt, egészen addig, amíg le nem csapolták. Manapság a Szentendrei-sziget legértékesebb madárélőhelyei az ártéri ligeterdők és a homokos talajú, árvalányhajas buckák.

Kisorosziról
A hagyomány szerint Kálmán király uralkodásának idején Oroszországból beköltözött emberek szállották meg ezt a helyet, akiktől a helység a nevét kapta.
Szent Imréről egykorú forrás azt jegyezte fel, hogy címe "dux Ruizorum", azaz "oroszok vezére" volt, trónörökös utódjáról, Orseolo Péterről pedig azt írták, hogy mint trónörökös, princeps exercitus regis, "a királyi sereg parancsnoka" lett. Minthogy régi magyar nyelven az oroz szónak "királyi ajtónálló, csatlós, a testőr" jelentése is volt, a bizánci császárnak pedig, ugyanúgy, mint a kijevi nagyfejedelemnek, rúsz, ill. varég (varang, varjág) testőrsége volt, a magyar királyi testőrséget az államalapítás után az a népelem alkothatta, amelynek Orosz és Varang helyneveinkben maradt emléke.
Más vélemények szerint Kisoroszi mégsem az orosz, hanem a Rosd szóhoz köthető. A falu a Rosd nemzetség ősi birtoka volt.
Neve (régi helyesírással) Kis-Oroszi, előtte Oroszfalu. Feltételezett fejlődési sorrendje: - Rosd - Rosdfalu - Rosfalu - Orosfalu - Oroszfalu - Orosz - Oroszi - Kisoroszi

A sziget csúcsáról
A sziget csúcsán szálas nyárfák, öreg fűzek alkotnak összefüggő erdőséget. A sziget szentendrei Duna-ág felé laposodó partja ideális fürdőhely. A csendes erdős vízparti táj már hozzávetőlegesen száz év óta kedvelt célpontja a városi embereknek. Az 1930-as években az akkori cserkészszövetség rendszeres táborhelye volt. Ezeken a túrákon több alkalommal részt vett gróf Teleki Pál akkori miniszterelnök is. A szigetcsúcsról szép kilátás nyílik a Dunára és a mögötte magasodó visegrádi hegyekre, illetve a túlsó parton a Börzsöny láncolatára.

Ládatörténet:
2018. 12. 30 / Geoszilveszter. Radpeter és sokan mások újrarejtették a ládát. Köszönjük. [Admin(Fazék)]

2024.08.28-án adoptáltam a ládát Police107.Új helyen árvíz elleni védelemmel ellátva ismét kereshető.