10 cm hosszú, 2 cm átmérőjű ládát keress! Húzd ki!
Kérlek, úgy rejtsd vissza, hogy a fogantyúja ne lógjon, ne látsszon ki! Ezzel segítesz, hogy a láda meg tudjon maradni ezen a forgalmas helyen és megtalálása rajtad kívül még sok játékosnak örömet okozhasson.

Ha a fűben egy fekete, a földből kiálló izére bukkantál, kérlek, ne nyúlj hozzá, ne szedd szét, mert az egy locsolófej! Ne arrafelé keresgélj, nem jó helyen vagy!

Kérlek, ne feledd, hogy a rejtők önzetlen munkájáért a ládák gondos visszarejtése és az élménygazdag log a köszönet!

---

A ládába alakja miatt sajnos TravelBug nem helyezhető.

---

Parkolás
A pécsi parkolási lehetőségekről és a tömegközlekedésről itt tájékozódhatsz.
Leggyorsabb, ha a a tér alatti mélygarázsban parkolsz, bejárat a Hal-tér - Rákóczi út felől. Ha 15 perc alatt végzel, nem is kell fizetni.
Legjobb, ha az Árkád tetején parkolsz  N 46° 4,350' E 18° 13,945' 133 m [GCPKZS+parkoló] a ládától kb. 200 méterre, mert itt az első óra ingyenes. (Vasárnap egész nap ingyenes.)

A Kossuth tér
Míg a közeli Széchenyi teret az évszázadok formálták olyanra amilyen, ez a másik fontos belvárosi tér, - mint szabályos téglalap alakjából is sejthető, - tervezőasztalon született. A tér nagy részét, 1600 négyszögölt, a város az irgalmasok rendházának kertjéből vásárolta 1864-ben. Neve egy évig Új tér, majd 1949-ig Majláth tér volt, attól kezdve Kossuth tér. Kezdetben északi oldalán földszintes üzletsor ("irgalmas bazár") állt. 1891-ben lebontották a bazárt és felépítették az irgalmas rend kétemeletes eklektikus bérházát, amely ma az önkormányzat hivatalainak ad otthont. A déli oldalt sokáig meghatározta Hochrein József 1866-ban épült emeletes háza. Az Irgalmasok utcájának sarkán Vadászkürt Kávéház és Szálló szép épülete állt. Ezeket a házakat 1970-es évek elején lebontották, 1976-ra modern áruház került a helyükre. A tér közepén 1960-tól 1986-ig buszpályaudvar működött, majd gépkocsi parkoló.
Ez a tér is az EKF programnak köszönheti megszépülését. 2008-2010 között 280 autót befogadni képes mélygarázs épült és a felszín burkolata, funkciója is teljesen megújult.
2010-ben az 1908-ban állított Horvay János másfélszeres életnagyságú Kossuth szobra is áthelyezésre került és ezentúl dél felé néz a korábbi nyugati irány helyett. Az 1999-ben készült, korábban a parkoló autók között elvesző, egy parkolóhelyet elfoglaló és ezzel az embereket csak bosszantó Battyhány szobornak is méltóbb helyet találtak és felavattak egy új Széchenyi szobrot is.
A munkálatok során értékes római és török leletek kerültek elő - mint szinte minden belvárosi talajbolygatás során.

A zsidóság Pécsett
Már a török hódoltság idején is éltek zsidók a városban, de a török kiűzése után csak hosszú idővel és nehéz küzdelmek után tudtak újból letelepedni. 1692-ben a püspök vezetésével a pécsi polgárok esküt tettek, hogy a város falain belül csak katolikus vallású embert engednek letelepedni, s e fogadalmukat évente megújították. II. József türelmi rendelete (1781) sem lágyította meg a városatyák szívét, a zsidók és más vallásúak száma csak lassacskán növekedhetett.
Weiszmayer Márk 1804-ben saját házában berendezendő zsinagóga létesítésre kért engedélyt a városi tanácstól, de kérelmét elutasították. A XVIII. sz. végén kapott türelmi jogot egy másik zsidó, Fuchs Salamon. Halála után árvái felnevelése érdekében Bonyhádról Pécsre telepedett Engel Péter és elvette Fuchs özvegyét. 1825-től egészen 1843-ig Engel Zrínyi u. 12. sz. alatti házának egyik szobájában gyűltek össze a pécsi zsidók istentisztelet tartására. A zsidó hitközséget 1840-ben alakították. 1843-ra sikerült felépíteniük első zsinagógájukat a Citrom utcában.
A hitközség a kiegyezés után indulhatott gyors fejlődésnek. Önbizalmat és reményt adott az izraelita vallás egyenjogúsításáról szóló 1867:XVII. tc. megjelenése. Lehetőséget adott a letelepedésre, a beilleszkedésre és saját intézményrendszer kiépítésére (templom, iskola, temető).
Hamarjában új, nagy zsinagóga építésébe fogtak, mint akkoriban a monarchia területén számos erősebb vagy akár kisebb hitközség is.

A zsinagóga
A pécsi Kossuth tér keleti oldalán elhelyezkedő, a nagyobb zsidó ünnepeken ma is működő és május 1. és október 31. között szombat kivételével minden nap 10-17 óra között látogatható romantikus stílusban épült neológ zsinagógát 1869. július 22-én avatták fel.
Tervezője a korszak legkiválóbb építésze, Feszl Frigyes (lásd Pesti Vigadó), valamint Gerster Károly és Kauser Lipót volt. Megvalósítása 120 000 forintba került, ebből 64 000 Ft-ot a hitközség tagjai finanszíroztak, előre megvásárolva az üléseket, a fennmaradó részt kölcsönből fedezték.
Ez a Dunántúl legnagyobb zsinagógája. Alapterülete 23 X 33 m. Ezt a méretét 1905-ben, a Baumhorn Lipót tervei alapján készült bővítéssel nyerte el.
A főbejárati oldal három részre tagozódik. Félköríves záródása a tetőgerinc fölé nyúlik. A legfelső félköríves timpanonban órát helyeztek el, körülötte héber felirat: "Házam, az imádság házának neveztessék minden nép számára."
Az oldalrizalitok sarkait 3-3 hagymakupola formájú dísz, a homlokzati ív tetejét Mózes kettős kőtáblája ékíti.
A templom hármas osztású belsejébe a mártírtáblákkal borított előcsarnokon át jutunk. A kék, barna és vörös színek által meghatározott imatér gazdag ornamentális díszítése szép, egységes hatást kelt.
A zsinagóga 924 férőhelyes. A földszinti, fából készült padok 448 férfinak kínálnak ülőhelyet; a kétoldalt húzódó kétszintes karzat 476 nő befogadására alkalmas.
A keleti homlokzaton nagyméretű körablak biztosítja az alatta elhelyezett frigyszekrény megfelelő megvilágítását.
A frigyszekrény kettős oszlopát összekötő félkörív feletti kupola különleges látványt nyújt a lenyugvó nap fényében. Itt, a mizrah-emelvény bal és jobb oldalán, az első emeleti karzat magasságában kapott helyet a kórus és az orgona is. Az utóbbi különlegessége, hogy ez a később monarchia szerte híressé vált pécsi Angster Orgonagyár első orgonája. Az 1534 sípos orgona felújítására 2002-ben került sor, hangját az istentiszteleteken és koncerteken élvezhetjük.
A tóraolvasó asztal a díszes ráccsal elválasztott mizrah-emelvényen, a szószék és a tórafülke között helyezkedik el. A tóraolvasó asztalon megtekinthető a Könnyek Könyve, amely az Auschwitzban és egyéb táborokban elhunyt 3022 pécsi zsidó nevét tartalmazza. A pécsi zsidó lakosság 90 %-a veszett oda.

Ládatörténet:
2010.09.30.: vtsp&tav elrejtette a ládát és megjelentette a geocaching.com-on
2013.02.08.: A ládát adoptáltam az eredeti rejtőktől.
2013.02.19.: A ládát megjelentettem a geocaching.hu-n. Új láda a régi rejteken.
2013.05.31.: A betelt logbookot cseréltem.
2013.12.07.: Az eltűnt ládát pótoltam.
2013.12.28.: Az eltűnt ládát pótoltam.
2014.06.02.: Az eltűnt ládát pótoltam.
2014.07.07.: Az eltűnt ládát pótoltam.
2015.07.12.: A ládát tegnap telefonos segítséggel sem találták, így ma mentem újrarejteni. A helyén találtam.
2015.08.21. A láda beesett valahová, betegre állítottam.
2015.08.23. A ládát annak ellenére, hogy egy igen nehezen hozzáférhető helyre esett és betegre volt állítva, bezepc megtalálta, majd szépen ugyanoda visszarejtette, gondolván, hogy ott a helye. :-)
2015.08.24.: Bojta visszarakta a ládát a helyére.
2015.09.21.: A ládát a tegnapi ellenőrzéskor nem találtam. Ma építkezés zajlott tőle 1 m-re, két munkással. Esélyem se volt újrarejteni, bár kétszer is arra mentem.
2015.09.25.: Bár egy munkás még most is a közelben ólálkodott, ládapótlás sikeresen végrehajtva.
2016.07.02.: A láda pár napja eltűnt. Ma pótoltam.
2018. 03. 21.: Hurrá, megérte a láda, hogy a betelt logbook miatt szorult karbantartásra!
2018. 09. 26. A láda eltűnt. Pótoltam.
2019. 09. 26.: Éves karbantartás. Betelt logbook cseréje.
2020. 04. 13.: Karbantartás. A ládát nem találtam a helyén, ezért pótoltam.
2021. 09. 09.: Ládapótlás
2021. 10. 29.: Pótoltam
2023. 12. 27.: Pótoltam
2024. 10. 27.: Pótoltam

Forrás:
Pécsi zsinagóga
Kossuth tér
Bezerédy Győző: Pécs. Pécs, 1983

Fotók:
saját archív gyűjtemény
Dr. Lázár Gy. Levente
google.hu