WAP
Láda egy 25x15x10 centiméteres kék tetejű konyhai tároló.

1. palack: egy kisebb sziklacsoportba rejtve.

2. palack: fa és szikla ölelésében. Koordinátái az előző palackban.

3. pont (láda): hegytetőn, fa odvában. Koordinátái az előző palackban. Jelszó a ládában.

---

A ládába TravelBug helyezhető.

---

Megközelítés
Csopakot Veszprém felé a Nosztori irányába elhagyva rögtön bal oldalt a Malom csárda után található egy szuper kis parkoló.  N 46° 59,232' E 17° 55,130' 215 m [GCNOVO+parkoló] Innen a patak mellett folyásiránnyal szemben haladva nagyon kellemes, szép környezetben hamar az első pontnál találjuk magunkat. Itt megkapjuk a második palack koordinátáit, melyet közvetlenül a kőfejtő lábánál helyeztem el. Az első két pont közti majd 500 méteres távot is hasonlóan gyönyörű területen sétálva teljesíthetjük. A patak itt kicsit eltávolodik tőlünk, de hiányát pótolja az enyhe emelkedő, ami bemelegítésnek tökéletesen megfelel. Miután odaértél a második ponthoz, és meg is találtad, plusz mellé begyűjtötted az utolsó pont a láda pontos helyzetének paramétereit elkezdhetsz azon gondolkodni melyik oldalon juss fel a csúcsra. Nem árultam el azzal sokat, hogy a láda a csúcson van elég nagy az a fennsík koordináták nélkül nem lesz könnyű dolgod. Kellemes vadászatot. Abban az esetben, ha nem szeretnéd az extrém kihívást, a végláda Csopakon a boróka utca végéből indulva könnyebben megközelíthető ;)

A Nosztori-völgy bejárata közelébe települt Csopak és a tőle Délre elterülő Balatonkövesd 1940-ben egyesült. Mindkét település már az Árpád-korban létezett, sőt a völgyben egy harmadik falu is volt - Nosztre -, amely a középkorban elpusztult. A boráról méltán híres Csopak Sopok névalakban szerepelt a tihanyi apátság alapítólevelében (1055). Neve bolgár-török eredetű, egy halfajtát jelent. A régészek sokkal régebbi, bronzkori, kelta és római települések nyomaira is bukkantak a térségben.

A Csopak és Balatonfüred fölötti hegyek zömmel triász korú dolomitból, kisebb részben mészkőből álló, nagy kiterjedésű karsztos területek, amelyeket Délre futó aszóvölgyek szabdalnak fel. Mély szurdokvölgyek, források, karsztos felszínek és barlangok teszik változatossá. A Csákány-hegy GCpaki, az Öreg-hegy, a Péter-hegy, a Tamás-hegy, a Sándor-hegy és a tőlük Északra húzódó területek tartoznak ide. Keleti határát a Malom-völgy GCESZI és a Királykúti-völgy GCKR triász mészkőben összefutó, párhuzamos, nagy szurdokvölgyei jelentik. A Nosztori-tető, a Koloska-völgy, az Öreg-hegy, és a Tamás-hegy GCIMCP alapkőzetét zömmel dolomit és pados kifejlődésű felső triász Füredi Mészkő alkotja. A kőzetbe bevágódva Déli irányba párhuzamos szurdokvölgyek haladnak, ezek közül legismertebb a terület közepén futó Koloska-völgy GCKOVO, a Nosztori-völgy szurdoka GCNOVO, a Sárkányvölgy és a Kéki-völgy. A Kéki-völgy peremén egy elhagyott kőfejtőben, Balatonfüred Északi szélén nyílik a terület leghíresebb és leglátogatottabb barlangja, a nagyközönség számára kiépített és 1953-ban felavatott Lóczy-barlang GCLOCZ.

Kedves ládát kereső kesser-társaim kérlek titeket legyetek nagyon óvatosak a láda begyűjtése közben!

2016.02.16: Új láda, gyufakocka az első megtalálónak :)