WAP:
Láda (17 x 11 x 7 cm-es sárga fedelű doboz) a templom falában egy lyukban, kb. 1,5 méter magasan, száraz mohával álcázva.
Visszarejtésnél figyelj, hogy a ládát jól zárd vissza, főleg a sarkokra ügyelj!

---

A ládába TravelBug nem helyezhető.

---

Szamostatárfalva megközelítése
Budapestről az M3 - 41- 49 számú közutakon útvonalon közelíthető meg. Szamosbecsre beérve balra kell lefordulni, majd kb 3km múlva érhető el a templom. Parkolni a templom előtt az út szélén lehet.

Bejutás a templomba: 06-44-341-336

A falu és a templom története
A Szamos jobb partján elterülő falu neve személynévi eredetű. 1181-ben említik azt a Tatár nevű férfit, akihez, mint a cégényi monostor szomszédjához, annak jobbágyai átszöktek. Ennek alapján a település a XII. század végén jöhetett létre. 1458-ban a Tatárfalvi család birtoka, nevét ekkor már Tatárfalva néven írták. 1800-as években nevét már a Szamos előnévvel használták, vagyis nevét már Szamostatárfalva-ként írták.

A késő román és kora gótikus stílusban épült templom keletelt, két részből - egyhajós hosszházból és sokszögzáródású szentélyből - álló építmény. A szentély a nyolcszög öt oldalával záródik, de szabálytalanul: a keleti fal rövidebb a mellette állóknál, s azokkal tompább szöget zár be. Az északi és a déli fal hosszabb. A jelenlegi boltozat nem középkori, de a támpillérek megléte arra vall, hogy az épületrészt eredetileg is boltozottnak tervezték. Támpillért a három keleti fal három sarkán találunk, a déli és a délkeleti fal találkozásánál elmarad; itt furcsa, éles szögben záródó falcsonk jelzi, hogy ennek a helyén is volt valamilyen tám- vagy falszerkezet. A támpillérek lépcsőzöttek, középső esővető párkányuk, ahogy a körbefutó (részben megújított) lábazat is, idomtéglából készült. A szentélyt három, rézsűs ablak világítja meg a három keleti falon. Formájuk nyújtott, félköríves záródással. Az alsó két-három téglasornyi rész az 1965-ös restaurálás előtt be volt falazva, ekkor állították vissza az eredeti méreteket. Az ablakok belső kerete idomtéglából készült, a rézsű falát pedig felváltva fektetett és állított téglák adják. A falakat részben idomtéglából rakott, megújított párkány zárja, mely teljesen körbefut a szentélyen, beleértve a déli falat is.

A szentély déli oldalán Czeglédy Ilona ásatása egy boronafalú négyzetes építmény alapfalait tárta fel, melyet sekrestyeként azonosíthatunk. Ide a szentély déli falában feltárt félköríves, keskeny (mindössze 62 cm széles) ajtó vezetett. Ez az ajtó jól látszott még az 1864-es felméréseken, de az 1900 körüli felvételeken már vakolat takarja, az ajtónak nincs látható nyoma, és a lábazat is megszakítás nélkül fut körbe. Ez tehát egy XIX. századi átalakítás nyoma. A szentély délkeleti sarka, ahol hiányzik a támpillér, nyilván ehhez a sekrestyéhez kapcsolódott, és ezért hagyták el az itten támpillért. Az 1965-ös restauráláskor a lábazati párkányt felszámolták, a falfelületre vékony vakolatot simítottak, megtartották a párkányt, és gerendákkal jelezték az egykori sekrestye alaprajzát.

Középkori Templomok Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében ládasorozat tagja. A sorozat minden ládája önállóan kereshető és logolható, nincs záróláda ahol szükség lenne a jelszavak részleteire.

A sorozat pontjai:
1, Csenger középkori temploma (3532, GCCSKT)
2, Csaroda virágos temploma (3595, GCcsvt)
3, Márokpapi középkori temploma, a Bereg ékszerdoboza (3596, GCmpkt)
4, Csegöld, Görög katolikus középkori templom (3639, GCGKKT)
5, Jánkmajtis középkori temploma (3640, GCJMKT)
6, Gyügye Európa Nostra-díjas középkori temploma (3641, GCKTGY)
7, Árpád-kori templom, Szamostatárfalva (3643, GCSZTF)
8, Szamosbecs Református temploma (3644, GCSZAM)
9, Hermánszeg, Református templom és fa-harangláb (3645, GCRTFH)
10, Szamossályi ferde tornyú temploma (3646, GCSZST)

Forrás: Középkori templomok útja



Kellemes vadászatot, és jó vételt kívánok mindenkinek!
Jáger Patrik (haywire)