A geoláda családi okok miatt megszűnik! Adoptáltatni nem szeretném!
Bárki más rejthet ládát a településre, de ezt a ládát nem szeretném felélesztetni! Annamary társam elhozta a ládát, így már nincs a postaládában!

Köszönöm mindenkinek, aki felkereste, s pici örömöt tudott okozni!

2020.10.07: Blue Mali

Wap

3 pontos multiláda.

1.pont: Bakonyszentkirály templomoldalánál a megadott koordinátán, talajszinten, kő mögött mikroláda, benne a jelszó első részével (nem kell a templomudvarra bemenni) 3 karakter.

2.pont: Emlékmű: Hány emberi alak látható az emlékművön (egy szám)?

3.pont: Láda, az adott ponton 150 cm magasan "ládában"! Keresd a GC jelet! A tulaj tud a ládáról, csak bátran!

---

A ládába TravelBug helyezhető.

---

Kedves Utazó!

Ezzel a rejtésemmel a Bakony egy kis falujába invitállak, bemutatni annak szépségét és nyugalmát. Gyere el és éld át Te is!

Megközelítés

Autóval érkezőknek ajánlott parkoló:  N 47° 21,778' E 17° 53,076' 241 m [GCBara+parkoló]

Láda

1-es pont: Mikroláda, benne a jelszó első részével  N 47° 21,825' E 17° 52,965' 247 m [GCBara-1] Templomoldal, kőfal aljában, kő mögött (nem kell bemenni a templomudvarba).

2-es pont: Emlékmű: Hány emberi alak látható az emlékművön (egy szám)?  N 47° 22,405' E 17° 52,688' 242 m [GCBara-2]

3-as pont: Hagyományos geoláda 5X10X15 cm-es hagyományos geoláda, adott ponton 150cm magasan "ládában"! Keresd a GC jelet! Nyugodtan nyisd ki, és megleled a ládát!  N 47° 21,885' E 17° 52,637' 246 m [GCBara-3]

Történet

Aki kíváncsi a helybéli kovácsműhelyre az megteheti itt:  N 47° 21,776' E 17° 53,041' 240 m [GCBara+muzeum]

A rómaiak és az avarok is lakták a területet. Fontos hadiutak keresztezték itt egymást.

Két község egyesítéséből keletkezett. Magyarszentkirályt és Németszentkirályt önálló községekként tartották számon 1926-ig. Az egybeépült két falut ekkor egyesítették. Magyarszentkirály - 1937-ben Zenthkyral, 1787-ben Magyarszentkirály, 1900-ben Bakonymagyar-szentkirály - Csesznektől északra, a vár szomszédságába települt. Nevének "Magyar" megkülönböztető jelzőjét a 16-17. század második felében kapta, amikor határában felépült Németszentkirály.

A község, Szent István királytól kapta a nevét, akit a középkorban Szent Király néven is tiszteltek. Temploma patrónusa Szent Király, azaz I. Szent István.

Területe az Árpád-korban királyi várföld, majd évszázadokon át a cseszneki uradalom tartozéka. A cseszneki vár tartozékaként eredetileg a gróf Cseszneky család volt a vidék ura, majd a Garai, Szapolyai, enyingi Török s galánthai Esterházy családok következtek. Portáinak 15 százalékán élt adófizető paraszt 1531-ben. Még 1542-ben is feljegyezték, de később, 1696-ig, másfél évszázadon át lakatlan volt.

Magyarszentkirályon csak 1690 után - Csesznek végvár jellegének megszűntével - telepedett le néhány család. Az uraság minden törekvésüket elnyomta. A falu malmait kisajátította, s mellettük fűrészmalmot állított fel. A legelőre - amit egyébként is csak Szent Mihály napjáig használhattak - birkást szerződtetett. Az uraságnak hajtott hasznot a szentkirályi vámhely is. Szokásjog szabályozta földesúri szolgáltatásaikat. A robot még 1787-ben is meghatározatlan: az úr mindenkori szükséglete szabta meg a mennyiségét. A helység népessége örökös röghöz kötött jobbágy a cseszneki úriszék hatalmában.

Németszentkirály 1769-ben keletkezett Magyarszentkirály határában. 1890-ben Bakonynémetszentkirály. Római katolikus vallású német lakosságát Esterházy Gábor földesúr telepítette le. Valamennyien zsellérek voltak, akik urasági házakban laktak és ezek után cenzust fizettek. 1828-ban 33 házas, kilenc hazátlan zsellér és kilencvenhárom 18-60 év közötti adózó élt itt. Az alig 162 holdas terméketlen határból nem tudott megélni lakossága. Közigazgatásilag a községhez tartozik Hajmás-puszta, ahol ma már csak hét család él. Az itt élő családok a Kisbéri Állami Gazdaságban dolgoztak 1968-ban. A híres kisbéri ménest 1964-ben számolták fel. Üszőtelep működik a pusztán. Juhászata már nincs. Hajdanában falu állt a puszta helyén. Ezt őrzi a "Faluhely" feliratú tábla a puszta szélén. A hajdani községet a törökök rombolták le.

A háború előtt özvegy Niczky Pálné és Esterházy Pál birtokolta a határ 1200 holdját. A felszabadulás évében az egykori cselédek és kisbirtokosok között osztották fel a földbirtokosok földjét. A volt cselédek korábban tanyákon éltek. Faggyúzsírt égettek lámpa és gyertya helyett. Egy-egy cselédlakásban négy család is szorongott, 1945 után a tanyák népe beszállingózott a környék falvaiba.

Egyenletesen fejlődött a község. A volt kastélyt 1947-ben kultúrházzá alakították át. Félmillió forintot költöttek a villanyhálózat bővítésére. Állandó óvoda nyílt 1950-ben. Bővítették a régi iskolát, később újat építettek. A Fácán presszókisvendéglő 1964-ben épült. A rendszerváltás előtti években sok új házat emeltek, illetve átépítettek. Ötvenszemélyes napközi otthonos óvoda épült 1979 körül, amit másfél évvel később újabb 25 férőhellyel bővítettek. Az épület tetőterében alakították ki a két csoport befogadására alkalmas iskolai napközi otthont. Takarékszövetkezete, büféje van a községnek. Közös körjegyzőségben működő községei Bakonyoszlop és Csesznek. A község határában a Dudar- és az Aranyos-patakok folydogálnak. Nagy vegyes erdők koszorúzzák a falut. Bakonyszentkirálynak 1025 lakosa volt 1989-ben. Külterületi lakott helyei: Hajmás-puszta, Sövénykút egy és Porvacsesznek.

Forrás

Wikipedia

Remélem sikerül a multival a Bakony egy újabb arcát bemutatnom számotokra.

További sok szép ládaélményt!

Ládatörténelem

2014.11.23: Köszönöm szépen a segítséget Dr.Ladának aki pótolta az 1-es, és a 3-as pontot!

2015.07.06: Mivel nagyon úgy tűnik, hogy magánterületen van a láda, ideiglenesen (a helyzet tisztázásáig) megszűntre állítva!

2015.09.13: Végláda új helyen, kereshető- Blue Mali

2016.10.02: 1-es pont pótolva, új helyen!

2017.04.23: Köszönöm szépen a segítséget juticsnak aki pótolta az 1-es pontot!

2017.10.02: Minden pont a helyén, kereshető!

2019.11.23: targonczas kessertársunk kijavította az első pontot! Köszönöm szépen!- Blue Mali