ÚJRA KERESHETŐ :)

---

A ládába TravelBug egyelőre NEM helyezhető!

---

FONTOS!
Ez a tanösvény és bemutatóterület CSAK NAPPAL látogatható, napnyugta után a madarak védelmében szigorúan TILOS a belépés!

Ezen geoláda a Hortobágyi Nemzeti Park engedélyével jött létre. A nemzeti park területén a tanösvények és bemutatóterületek látogatása feltételekhez kötött. A Hortobágy-halastavi bemutatóterület látogatható vezető nélkül, ugyanakkor ezen területekre való belépés előtt a nemzeti parki belépőkártya vagy menetjegy megváltása a kisvasútra kötelező! Ezeken kívül eső egyes területek az Igazgatóság előzetes vagyonkezelői hozzájárulásával és az általa megbízott vezetővel látogathatók. A Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság Általános Látogatási Szabályzata

A belépőkártya ára 2.500 Ft/felnőtt. Megvásárolható a HNP Látogatóközpontjában (Hortobágy), a Halászbárka Halastavi Fogadóközpontban (parkoló mellett). Vonatjegy a kisvasút pénztárában váltható valamint ezen leírás végén látható további helyszíneken.

A túrázáshoz időjárásnak megfelelő ruházat szükséges. Mivel nyáron akár plusz 40 C-ra is felmelegedhet a levegő, ezért mindig szükséges elegendő folyadékról gondoskodni! A tanösvény területén WC nem található!

A puszta csendjét őrizzük meg, ne zajongjunk, járjunk minél csendesebben, semmit ne gyűjtsünk és semmit ne vigyünk magunkkal! Minden szemetet vigyünk haza!

MEGKÖZELÍTÉS
• Autóval: a 33-as főközlekedési úton a 67-es kilométerkőnél kell letérni, tábla mutatja az irányt, onnan 1,8 km a kisvasút állomása végig a bekötőúton, a vasúti átjáró után balra kanyarodva.
• Vonattal: 108-as vonal (Füzesabony-Tiszafüred-Debrecen) Hortobágy-Halastó megállójánál leszállva néhány perces sétával érhető el a kisvasút végállomása (kb. 100 méter).
• Kerékpárral: Hortobágy településről kerékpárút vezet a kisvasút végállomásához, Hortobágyról Máta felé kell letérni a 33-as útról, majd 300 méter múlva már látható (balra) a kerékpárút kezdete. A táv kb. 7 km.

KÉRÉS!
Kérlek, hogy hasonló gondossággal rejtsd vissza a kis ládikákat valamint a záróládát is a rejtekébe, mint ahogyan rátaláltál! Szeretnélek megkérni továbbá, hogy a konkrét rejtekekről NE TEGYÉL FEL fényképet a logodhoz azért, hogy legyen élmény az utánad következőknek is megtalálni azokat! Köszönöm szépen!

GCKISV - KISVASÚT SOROZAT
A geoláda része a GCKISV magyarországi kisvasutak geoláda sorozatnak. A logfüzet belső oldalában találsz majd egy külön e célra szolgáló jelszót is, kérlek, ezt is jegyezd fel magadnak, később még szükséged lehet rá! A GCKISV sorozat részletei itt találhatók.

KISVASÚT MENETRENDJE
• A kisvasút jelenleg nem közlekedik.

HORTOBÁGYI ÖREG-HALASTÓ
A Hortobágy-halastavi bemutató terület Közép-Európa legnagyobb madárnyugvó és pihenőhelye, ahol a meglévő vasútpálya rekonstrukciója egyedülálló módon biztosít lehetőséget arra, hogy a Magyarországon valaha előfordult és lejegyzett madarak jelentős része megfigyelhető legyen.

A Hortobágy szikeseinek hasznosítására már a múlt századtól terveket alkottak. 1915-ben ennek eredményeként kezdték el építeni a halastórendszert és az azt kiszolgáló kisvasutat a Csúnyaföld nevű szikes pusztán. Területe jelenleg kb. 2000 hektár kiterjedésű. A később létesített többi halastórendszerrel együtt összesen 6000 hektár halastó található a Hortobágyon és ezzel a világ egyik legnagyobb mesterséges körtöltéses halastórendszerét alkotják.

A hortobágyi Öreg-halastó tizenhét egykori medencéjéből ma már csak tíz működik, a többi elnádasodott, elmocsarasodott, illetve némelyek gátszakadás révén egybenyíltak. A tavakban legnagyobbrészt pontyot tartanak, de a Nyugati-főcsatornán keresztül sok, errefelé honos, gazdaságilag kevésbé jelentős halfaj is előfordul. Mindemellett a terület kiemelkedő fontosságú vízimadárvilága révén vált nemzetközileg is elismert Ramsari-területté, és nemcsak Magyarország, de alighanem Európa egyik legfontosabb vízimadár élőhelyévé.

VÍZELLÁTÁS A PUSZTA KÖZEPÉN
A halastavak vízellátását egy 24 km hosszú csatorna biztosította, amely Tiszakeszinél indult. Magas vízállás idején a tavakat gravitációs úton is fel tudták tölteni, máskor csak gőzgéppel hajtott szivattyúkkal lehetett a vízellátást biztosítani. Napjainkban a vízellátást az 1965-ben átadott Nyugati-főcsatorna biztosítja.

NÖVÉNYVILÁG
Növényvilágát az egyre inkább terjeszkedő mocsári vegetáció jellemzi, különösen a nádasok, gyékényesek kiterjedtek, de a lebegő és rögzült hínártársulások is egyre nagyobb teret hódítanak. Itt ki kell emelni a tündérrózsa-vízitök-hínár és tündérfátyol-hínártársulásokat, melyek nemcsak védett növényfajaik miatt értékesek, hanem a rajtuk rendszeresen kialakuló, 150-200 páros fattyúszerkő telepek miatt is. A gátakon növő füzek az itt átvonuló énekesmadár fajok vonulási útvonalának fontos részét képezik.

VÍZIVAD
A vízivad vadászat teljes mértékű betiltása óta jelentek meg itt, és költenek egyre növekvő számban a kis kárókatonák. Jelenleg a Hortobágy-Halastó az egyik ismert magyarországi költőhelye, de előfordulási adatai alapján várható terjeszkedése az egész országban. A batla szintén a vízivad-vadászat beszüntetése után vált rendszeresen költő fajjá. A Halastó 200-250 páros kanalasgém telepe Magyarország, és egyben Közép-Európa legnagyobb telepe is. Ezenkívül több-nagyobb kárókatona-, szürke gém-, vörösgém-, nagy kócsag-, üstökösgém-, kis kócsag- és bakcsókolónia található Halastón. E fentebb felsorolt gémfajok, batlák és kis kárókatonák nádban és fűzfákon is kialakítanak vegyes telepeket.

A Halastó életének egyik látványos eleme a vadlúdvonulás. Különösen tavasszal látványos ez, amikor az olykor 200 ezres hortobágyi libatömeg néhány tízezer madarat kitevő csapatai a környező szántókon található táplálkozóterületeikről napközben inni és pihenni, este pedig éjszakázni húznak be. Az átvonuló vadlúdtömeg zömét nagylilik, kisebb részben vetési és nyári lúd teszi ki. Halastó az egyik legfontosabb átvonulóhelye a világszerte veszélyeztetett kis lilik európai állományának. Számuk kiemelkedő években a több százat is elérheti. Ritkaságként, de egyre rendszeresebben fordul elő a libacsapatokban az úgyszintén veszélyeztetett vörösnyakú lúd.

A récevonulás ősszel megkapó látvány igazán, amikor 6-7 úszórécefaj több tízezer példánya tölt hónapokat lecsapolt halastavak sekély vizeiben, ahol vedlésük biztonságban folyhat le. A daruvonulás a Hortobágy egyik leglátványosabb madármozgalma. Az Észak-Európából szeptember első felében érkező madarak a komolyabb fagyok beköszöntéig maradnak nálunk, hogy utána Szicílián, illetve a Boszporuszon keresztül jussanak le tunéziai, szudáni telelőterületeikre. A Magyarországon átvonuló darvak 95%-a a Hortobágyon megpihenve repül tovább, és az itt töltött hónapok alatt legnagyobb részük Halastó egyik zavartalanabb, sekély vizű medencéjébe jár éjszakázni. A Hortobágyon átvonuló darvak száma másfél évtized alatt háromezerről több mint 100 ezerre nőtt, ami mögött feltehetőleg vonulási irányuk módosulása és a populációk gyarapodása áll. A Halastón eddig megfigyelt legnagyobb éjszakázó darutömeg 112 ezer madarat számlált (2012-ben).

REJTÉS
A záróládát a logfüzettel (benne a jelszóval) és ajándékokkal a 7 állomás során megtalált leírások jobb felső sarkában felfedett koordináta-számok alapján találod majd meg. Kérlek, hasonló gondossággal rejtsd vissza mind a kis ládikákat, mind a záróládát a rejtekébe! Szeretnélek megkérni, hogy a rejtekekről NE TEGYÉL FEL fényképet, hogy legyen élmény az utánad következőknek is megtalálni azokat! Köszönöm!

Javasolt irány: kisvonattal a végállomásig kiutazva, majd onnan gyalogosan vissza pontról pontra.

1. állomás: Madárfajok a halastavaknál: sirályok, ludak, darvak
A 460 hektáros Kondás-tó a hortobágyi halastavak közül a legnagyobb. Itt található a sztyeppi sirályok egyik hortobágyi költőtelepe, de a világszerte veszélyeztetett északi vadlúdfaj, a kis lilik vonuló példányai is előszeretettel keresik fel ezt a tavat. A Kondás-tó híres még egy madárfajról: a valamikor Magyarországon is költő, de ma már csak évente kétszer átvonuló eurázsiai vagy más néven szürke darvak egyik hagyományos éjszakázóhelye ez az őszi vonulás során. Október közepén nem ritkán 25-30 ezer daru húz be alkonyatkor a Kondás-tó medrébe éjszakázni. Figyelem! Csak az első madárles látogatható, a többi még felújítás alatt van, így azok nem is üzemelnek!
Segítség: kb. 2 méter magasan, deszka mögött, az ajtó zsanérjának irányában, bentről az ajtó felé fordulva jobb oldalt.
 N 47° 38,884' E 21° 5,425' 95 m [GCHHTK-1]

2. állomás: A halastavak növényzete
A halastavak növényzete a nyíltvízű mocsarakéval rokon. A tavak létrehozásakor partvédelmi céllal történt nádtelepítés. Gyakori a keskeny és a széleslevelű gyékény is. A tavakban a gyökerező- és úszó hínárok között több védett fajt találunk, mint pl. a sulyom, a tündérfátyol, a fehér tündérrózsa. A gátakon néhány szikespusztai fajjal is találkozhatunk (kamilla, sziki üröm, sóvirág), mivel a halastavak gátjait a helyben kitermelt szikes földből hozták létre. A gátakon a fűz és nyárfák zöld folyosóként szolgálnak a vonuló énekesmadaraknak.
Segítség: kilátó mögött kb. 40 m-re lévő kis fabódé jobb oldalának tövében. Pótkártya: beszorítva a tetőnél lévő vízszintes deszka alá.
 N 47° 38,867' E 21° 5,266' 95 m [GCHHTK-2]

3. állomás: Halastavak a Hortobágyon
A halastavakat a Tisza folyó 19. századi szabályozása után kiszáradó szikes puszták és mocsarak hasznosítására hozták létre. Így alakult ki Közép-Európa legnagyobb mesterséges halastórendszere, 6000 hektáron. A legelsőként létrehozott tóegység a Hortobágyi-halastó volt. Ma a medencék közül 10 üzemel, elsősorban pontytenyésztésre szolgálnak. A közelben egy kiállított régi szivattyú is látható.
Segítség: villanyoszlop szerű oszlop betontuskója alatt.
 N 47° 38,195' E 21° 5,024' 94 m [GCHHTK-3]

4. állomás: Madárfajok a halastavaknál: gémfélék és kanalasgém
A Hortobágyi-halastó kutatottsága óriási. Az elmúlt 40 év során több mint 300 madárfajt regisztráltak a területen, így a halastavak európai szinten is jelentős madárélőhelynek számítanak. A Hortobágy egy észak-déli irányú madárvonulási útvonalon fekszik, ahol a halastavak táplálkozó- és pihenőhelyként szolgálnak a vonuló madarak számára. Elsősorban gémfélék, nyári ludak, récék lakják a nagy kiterjedésű nádasokat, de vonulási időben a lecsapolt tavakon partimadarak (cankók, partfutók) óriási csapatait figyelhetjük meg. Az összes gémfaj megtalálható: szürke és vörös gém, nagy és kis kócsag, üstökösgém, törpegém, bölömbika, bakcsó, és néha a pásztorgém is felbukkan. A csak nevében gém, valójában a gólyákkal rokon kanalasgém egyik nagy költőtelepe a 4-es tó nádrengetegében található.
Segítség: két fa közötti bokor. A fa (fél méterre a bokortól) tövében, avarral takarva.
 N 47° 37,644' E 21° 4,815' 93 m [GCHHTK-4]

5. állomás: Pro Natura
Az 1973-ban alapított Hortobágyi Nemzeti Park hazánk első és legnagyobb nemzeti parkja. Létrejötte a Pro Natura (A természetért) kiáltványnak köszönhető, amelyet Festetics Antal és Lukas Hoffmann szövegeztek meg az 1960-as években. A kiáltványban felhívták a magyar állam vezetőinek figyelmét a Hortobágyon található természeti értékekre, amelyeket csak egy nemzeti park létrehozásával lehet megmenteni. A Hortobágyi Nemzeti Park ennek hatására született meg.
Segítség: kilátó lépcsője alatt.
 N 47° 37,267' E 21° 4,542' 96 m [GCHHTK-5]

6. állomás: Bivalyok a Hortobágyon (bivalyfürdető)
A Dél-Ázsiában ma is vadon élő arni bivalytól (Bubalis arnee) származó házi bivalyokat az avarok hozták a Kárpát-medencébe. A házi marhánál igénytelenebb, megél a nádas, mocsaras legelőkön is. Meglévő állományai jobbára nemzeti park igazgatóságok tulajdonában vannak, ahol természetvédelmi kezelési célokat szolgálnak: rágásukkal, taposásukkal a nagy, összefüggő nádas területekből nyíltabb, mocsárréti élőhelyeket hoznak létre, amelyek bizonyos madarak számára kedvezőbbek.
Segítség: rövid korlát közepe alatt.
 N 47° 36,820' E 21° 4,394' 94 m [GCHHTK-6]

7. állomás: Madárvonulás-kutatás (gyűrűző-állomás)
A madarak jelölésére használt, egyedi kóddal ellátott fémgyűrűt Hans Christian Mortensen, dán tanár alkalmazta először 1899-ben seregélyeken. Magyarországon 1908-ban kezdték meg a gyűrűzés alkalmazását. A kis és közepes méretű madarakat ún. függönyhálóval fogják be, nagyobb madarak esetén egyéb eszközöket használnak, vagy még röpképtelen korban, a fészekben gyűrűzik meg őket. A módszer lényege a visszafogás: minél több gyűrűs madarat fogunk vissza a vonulási útvonalon, annál több információhoz jutunk egy adott faj vonulási szokásaival kapcsolatban. Mivel a madarak politikai határokat nem ismerve vonulnak, fontos, hogy minél részletesebben ismerjük az útvonalukat, hogy szükség esetén összehangolt természetvédelmi intézkedéseket hozhassunk.
Segítség: híd vége alatt, gerendán.
 N 47° 36,502' E 21° 4,274' 95 m [GCHHTK-7]

JELSZÓ
A bejelentéshez szükséges jelszó a záróláda ládanaplójának belső oldalán olvasható.

CACHE
A rejteket adó doboz egy normál mikrós tárolóedény 13x13x7 cm-es méretekkel.
Segítség: fától jobbra, fa mögött, téglával takarva.

A KISVASÚT MÚLTJA
A kisvasút építése 1914-ben kezdődött a Hortobágy legszikesebb, időszakosan vízzel borított részén, az ún. Csúnya-földön, Kondás-fenéken, Liba-laposon. A háború alatt jórészt orosz hadifoglyokkal dolgoztattak itt. A munkálatok elhúzódtak, a tavakat 1916 decemberében jelentették készre, a teljes beruházás a kiegészítő létesítményekkel 1925 végére készült el. Ebben az időben 12 tavon folyt a gazdálkodás, mely később 17 tóra bővült (jelenleg 10 tó működik, egyesek elnádasodtak, mások a köztük lévő gátak lepusztulásával összeolvadtak). A kisvasút az Öreg-tavak ipari vasútjaként funkcionált 1915-től, haltápot, halakat és munkásokat szállított, a jelenleginél jóval hosszabb pályán. Kezdetben lóvasút volt, később egy B20 sorozatú dízelmotoros mozdony járt rajta s vontatta a halszállító csilléket. Miután a traktorok, teherautók átvették a szerepét, a vasút megszűnt, a síneket felszedték.

A KISVASÚT JELENE
A környék nevezetességei miatt a turizmus került előtérbe és a Hortobágyi Nemzeti Park vette át a vasút üzemeltetését. Több próbamenet után 2007 tavaszára készült el az a 4,2 km-es pálya, amin a személyszállítást a HNP elindította, ez 2011-ben 5 km-re bővült, a halastórendszer gátjának teljes hosszán végigmegy, egészen a legutolsó, Kondás tóig. A bővítés a pálya teljes felújítását is jelentette egyben, úgynevezett "C" sínekre cserélték a korábbi síneket, mivel ezek biztonságosabbak, egyedül az induló állomásnál maradt meg az eredeti sín. A kisvasútnak 4 állomása van, amelyeket a HNP létrehozásában nagy szerepet játszó hazai és külföldi tudósokról, ornitológusokról neveztek el 2011-ben: Lukas Hoffmann, Konrad Lorenz, Peter Scott és Festetics Antal. A névadó ünnepségen Festetics Antal is jelen volt. Ezek az emberek a Pro Natura kiáltvány megalkotásában, ill. aláírásában vettek részt, úgyhogy a kisvasút immár a Pro Natura Kisvasút nevet is viseli, az Öreg-tavi Kisvasút és a Hortobágy-Halastavi Kisvasút mellett (egyébként ez utóbbi a hivatalos). A kocsikat egy közel 50 éves, 4 hengeres Csepel motorral szerelt, korának megfelelő műszaki állapotban lévő C50-es, a korábbiaknál nagyobb teljesítményű dízelmozdony húzza, mely a 2013-ban a Kisvasút Napján tartott névadó ünnepségen a Szíktipró nevet kapta. A szerelvény 3 db személyszállító kocsival jár, egyenként 10 fő ülőhely + 10 fő állóhely kapacitással. A megengedett maximális sebesség 20 km/óra, a váltóknál, pályahibáknál 5 km/óra, így a menetidő kb. 25-30 perc.

PARKOLÁS
A kisvasút végállomásán ingyenes parkoló található.
 N 47° 36,333' E 21° 4,289' 94 m [GCHHTK+parkolo]

TOVÁBBI ÉRDEKESSÉGEK, LÁTNIVALÓK
• Komp: valaha komp közlekedett a megfigyelő-állomásokból látható szigetre
 N 47° 38,858' E 21° 5,315' 94 m [GCHHTK+komp]
• Kiállított régi szivattyú: egy régen működő, ma már csak látványnak jó szivattyú [POI]
• Vércsefészkelőládák: vörös vércsék, valamint néha erdei fülesbaglyok is megfigyelhetők
 N 47° 36,611' E 21° 4,323' 92 m [GCHHTK+vércsefészkelőládák]
• Halászbárka Halastavi Fogadóközpont:

NÉZZ A LÁBAD ELÉ!
Néhány helyen korlát nélküli kis híd vezet át a tápláló csatornán, a pallóút végén hiányzik a korlát egy része, valamint az alábbi helyeken nyitott aknák vannak, amelyeket hamarosan be fognak fedni, de különösen gyermekekkel veszélyes lehet, tessék vigyázni!
• fedetlen akna-1
 N 47° 36,989' E 21° 4,484' 123 m [GCHHTK+akna1]
• fedetlen akna-2
 N 47° 36,996' E 21° 4,483' 123 m [GCHHTK+akna2]

KISVASÚT NAPJA
Minden évben megrendezésre kerül a Kisvasút Napja, június hónap 3. szombatján. Már reggel 9-től várják a kicsiket és nagyokat, családokat színes és változatos programokkal, slambuc kóstolóval. Ki lehet próbálni a kisvasút hajtányát is! Részletek itt!

BELÉPŐKÁRTYA
A Hortobágyi Nemzeti Park tanösvényeire (Hortobágy-halastavi, Górési, Szálkahalmi) történő turisztikai célú belépés csak belépőkártyával vagy a kisvasútra megváltott menetjeggyel lehetséges, amely belépési engedélynek minősül. További megkötés, hogy CSAK NAPPAL látogatható a tanösvény, napnyugta után szigorúan tilos a belépés!

Belépőkártya váltható:
• Hortobágyi Nemzeti Park Látogatóközpont, Hortobágy
• Hortobágy Fogadó, Hortobágy
• Hortobágy-Halastavi Kisvasút jegypénztára
• Kaparó csárda, 33-as út nagyiváni elágazás
• Nyugati Fogadóház, 33-as út egyeki elágazás
• Szabics Kikötő, Tiszafüred-Örvény

FORRÁSOK
• Hortobágyi kisvasút honlapja
• Juhász Péter (2012): Hortobágyi Halászati Füzetek I. - Az Öregtavak (Kiadó: Hortobágyi Halgazdaság Zrt. - ISBN 978-963-08-4721-6)

TOVÁBBI HORTOBÁGYI GEOLÁDÁK
• GCHORT: Kilenclyukú híd - Hortobágy
• GCHTCS: Hortobágyi tankcsata
• GCHMK: Hortobágyi Madárkórház

LÁDATÖRTÉNET
2024.11.23.: Geolaci kessertársunk hathatós segítségével ismét teljes a multi, minden pont kereshető
2023.03.03.: morph kessertársunk végig járta és ahol tudta, javította
2019.04.10.: Két kessertársunknak köszönhetően (Tapiapi és Judith), a felújítási munkálatok miatt az 1., 2., és 4. pontok felújításra kerültek.
2018.07.30.: A problémás 5., 6. és 7. pontok új dobozkát kaptak némileg megváltozott rejtek helyszínekkel.
2016.11.09.: Tapiapi kessertársunk hathatós és önzetlen segítségével ismét kereshető a multi
2016: a multi betegre állítva, nem kereshető
2014.07.02.: úgy néz ki, hogy a 2. pont ládikája megvan, viszont az 5. ponté eltűnt (kivzsgálás alatt)
2014.01.30.: mégis megvan a 3. pont ládikája, most meg a 2. pont a gyanús
2013.10.30.: úgy néz ki, hogy a 3. ponton lévő ládika eltűnt
2013.06.21.: kereshető a geoláda
2013.06.17.: rejtés
2013.06.13.: helyszín bejárása
2007-2013: egyeztetés a nemzeti parkkal, információ gyűjtés

KÖSZÖNET
Köszönet a multi geoláda létrejöttéért a Hortobágyi Nemzeti Parknak, különösen Lauer Mártának, aki aktív, tevékeny segítőm volt a telepítés során, valamint Gubának, a fehér kis puminak, aki lelkes kísérőnk volt a nagy meleg ellenére is! Köszönet illeti a következő kessertársainkat az önzetlen segítségért, hogy ismét kereshető legyen a multi: Tapiapi, morph, Geolaci.

Kívánunk kellemes sétát, jó időt a megfigyelésekhez és természetesen műholdjelekben gazdag eget!
K:Pisti & Lauer Márta