Jelszó: a két jelszórészlet egybeírva.

---

A ládába TravelBug helyezhető.

---

Megközelítés

A rejtések a falu két legtávolabbi pontján vannak,ezért két parkolót adok meg, de természetesen könnyű sétával is ládázhatunk, így a táv oda-vissza 4 km lesz.

Kiserdei park (1. ponthoz)
Parkoló:  N 46° 12,197' E 17° 26,930' 120 m [GCLABO+1parkolo]

Temető (2 ponthoz)
Parkoló:  N 46° 11,387' E 17° 26,869' 120 m [GCLABO+2parkolo]

Lábod

 Lábod Somogy megye déli részének szép természeti környezetben fekvő települése.
 A falu nevét elsőként 1231-ben említik a régi írások. Ekkor a Tibold nemzetségbeli I. Bodor fiának volt birtoka. Hatalmas uradalom központjaként emlékeznek meg róla, s szól arról is a krónika, hogy itt táborozott IV. (Kun) László, amikor a lázadó somogyi nemesek leverésére érkezett. 1327-ben a segesdi királynéi birtok része volt. 1395-ben Marczali Dénes kapta meg a királytól birtokul e területet, 20 évvel később pedig Lábod már mezővárosi kiváltságokat élvezett.
 A XVI. században Báthori András, majd Nádasdy Ferenc volt a földesúr, s 96 házával a megye második legnépesebb településeként tartották számon. A török hódoltság idején elpusztult, lakói később a régi helytől valamivel távolabb telepedtek le. Az 1600-as években Szentgyörgy várának tartozékaként tartották nyilván, később pedig Széchenyi György kalocsai érsek birtoka lett.
 1870-ben már 133 háza és másfél ezer lakosa volt Lábodnak. 1889-ben megindult a munka a Byss Adolf által alapított keményítő- és dextringyárban, mely a környék burgonya feleslegét dolgozta fel. A gyár vízszükségletének kielégítésére a gróf artézi kutat fúratott: az 560 méter mély kút naponta 1500 hektoliter 21 C fokos kénes vizet adott. A vizet a lakosság főként italként fogyasztotta, de a kiváltságosoknak a kút mellett fürdőkabin is épült.
 Lábod környékén a megélhetést hagyományosan a mezőgazdaság és az erdőgazdaság biztosította. Gazdag vadállománya miatt a vadászok körében különösen híres a terület, a vadászati szezonban jelentősen megnő a Lábod környékére látogatók száma.

Kiserdei-park

1. N 46° 12,253' E 17° 26,952' 120 m [GCLABO-1] Viszonylag egyedülálló fa tövénél, K-i oldalán.

 Az Kiserdőnek nevezett pihenőparkot 1968-ban alakították. Mellette futott az 1890 szeptemberében átadott vasút, mely a megye első helyiérdekű vasútja volt, összekötve Barcsot és Somogyszobot. Ezt 1977-ben megszüntették, gazdasági okokra hivatkozva. Erről már csak a Kiserdő melletti Vasút utca és egy emlékmű árulkodik.
 A szépen rendezett parkban 50-100 éves kocsányos tölgyek, vadgesztenyék, nyírfák, szomorúfűz, oregoni hamisciprus található.

1. ponthoz 1. pótjelszó: tábla mögött az oszlopon:
 N 46° 12,289' E 17° 26,944' 120 m [GCLABO+pótjelszó]
1. ponthoz 2. pótjelszó: Emlékmű hátoldalán.
 N 46° 12,178' E 17° 27,025' 120 m [GCLABO+pótjelszó]

A Hosszúfalvi utcai kápolna

2. N 46° 11,333' E 17° 26,890' 120 m [GCLABO-2] Láda földön, kerítés tövében. A kapu melletti két oszlop közötti letört fa tövénél. Nem kell kimenni a kapun!

 A templom Lábod község legrégebbi épülete. A levéltári adatok szerint Hoznyufalw település plébánia egyháza már az 1332-1337-es években fennállott. A kápolna építése az 1300-as évekre tehető. A reformáció terjedése után a török hódoltság idején a templomot a reformátusok vették használatba. 1729-ben Acsády veszprémi püspök visszavette a templomot a reformátusoktól és visszaállította a katolikus rendtartást. A terület tulajdonosai, a Hunyadiak a templomot román kori alapokra barokk stílusban átépítették. A kápolnában található festett oltárkép, a faragott rokokó stílusú kerettel 1760 körül készült. Említést érdemel a festett szószék. A későbbi birtokosok - báró Sina Simon, herceg Ypsilanti és herceg Hohenlohe - a kápolna tatarozását, állagmegóvását rendszeresen elvégezték. Az épületet temetkezésre is használták tulajdonosai és kegyurai. A szentéj alatt kapott végső nyughelyet a Hunyadi család 8 éves kislánya, valamint a kriptában helyezték el (a téglaburkolat alatt) Ypsilanti herceg fiát. A kápolna jelenleg a katolikus egyház tulajdonában és kezelésében van, liturgiai funkciókat lát el. Az épület stílusa, történelme révén idegenforgalmi látványosság, amely műemléki védettség alatt áll.
Megtekinthető a hét minden napján. Gondnoka Haris Istvánné: Lábod, Hosszúfalvi út 100. Tel.: 82/385-117

Egyéb látnivalók Lábodon

Tájház

 N 46° 11,503' E 17° 26,849' 120 m [GCLABO+Tájház]

 A Hosszúfalvi út 57 szám alatt található talpasház 1889-ben épült. Építési stílusával, építésének módjával őrzi a Rinya menti táj építészeti emlékét. Az épület talpgerendákon nyugszik, oldalfalai "fecskerakás" technikával készültek. Ez a módszer jellemző Lábod község 1800-as években készült lakóházaira. A talpgerendákat és a koszorúgerendát függőleges karók kötik össze, melyre a lakók agyagból és vágott szalmából készített, kézzel formált "agyagpogácsákat" tapasztottak. A kész falat éles szerszámmal faragták egyenletesre, majd hígított agyaggal azt elsimították. Az épületben kapott helyet a község helytörténeti, néprajzi gyűjteménye, amely korhűen berendezett épületbelsőben mutatja be a régi idők használati eszközeit. A gyűjtemény különleges darabjai a helyi népviselet emlékeként őrzött katolikus és református asszonykonty, valamint az egykori községi erdőbirtokosság beütő fejszéje, mellyel a kitermelt rönkökön a birtokosság tulajdonjogát jelölték. A Tájház udvarán hagyományos kemence és egy közel 60 éves gémeskút található.
 A Tájház látogatható: csütörtök, péntek, szombati napokon 15.00 és 19.00 óra között. Előzetes bejelentés esetén ettől eltérő időpontban is. Információ: 82/385-117

A Lábod-Hosszúfalui református templom

 N 46° 11,627' E 17° 26,885' 120 m [GCLABO+Ref. templom]

 Rinyahosszúfalu története régre nyúlik vissza. A török időkben, a 16. században már biztosan létezett a település. Hogy mikor tért a lakossága református hitre, az bizonytalan. A Lábodhoz való közelsége okán feltételezhető, hogy a két községben közel egy időben történt.
 Ettől kezdve azonban a két gyülekezetre elég különböző sors várt. A lábodiak, akik a Széchenyi földesurak alatt éltek, szabadon gyakorolhatták vallásukat. A hosszúfalusi nép a báró Hunyady család jobbágyai voltak, akiket a vallásukért üldöztek.
 1800-ban lett önálló egyházközösség, addig a lábodi gyülekezet fiókegyháza volt, ebben az évben építették első templomukat a faluban. A mostani, szépen felújított templom 1855-ben épült.

Szeplőtelen Fogantatás templom

 N 46° 12,290' E 17° 27,243' 120 m [GCLABO+Templom]

 A templom építését 1760-ban, kezdték meg. 1809-ben a Széchenyi család átépítette, majd 1878, kibővítése után nyerte el ma formáját. Kezdetben a nagyatádi ferencesek látták el a lelkipásztori feladatokat, de Gróf Széchenyi István 1875-ben helyi káplánságot alapított.
 A templomot nemrég kívül belül felújították. Jó időben az ajtó mindig nyitva van, a rácson keresztül megnézhető a templom festett díszítése.