A ládába TravelBug nem helyezhető.

Sziasztok!

Itt egy különleges kirándulásra szeretnénk benneteket meghívni.
Mégpedig a Cséffai Természeti Parkba, AMI VOLT ÉS MÁR NINCS - de talán lesz még egyszer ismét! 😀

Megközelítés

1.Keleti irányból autóval, kerékpárral:
Az E671-es műúton haladva, Inánd (Inand) községben kell letérni nyugat irányában itt majd továbbhaladunk a 797-es megyei úton (DJ797) Cséffa nyugati határáig, onnan tovább a (DC89)-es műúton Ateas irányába, ahol is Cséffa keleti határán belépünk a VOLT Természeti Park területére. Az inándi letérőtől 8,1 km a ládáig.

2.Nyugati irányból gyalogosan, kerékpárral:
A magyarországi Gesztről kiindulva a zöldhatáron keresztül 6,5 km a ládáig.

Tavaly, 2024 novemberében örököltük meg ezt a ládát, de csak most, 2025 februárjában volt lehetőségünk rá, hogy személyesen is felkeressük.
Mi Szegedről vonattal és Gyuláról autóbusszal érkeztünk Gesztre, a határ legközelebbi magyar oldalára.
A geszti Petőfi utca keleti irányban meghosszabbítva a zöld határon keresztül - a határon át egy darabig földúton, de Romániában ismét aszfalton - pont ide vezet.
Megnéztük a www.police.hu weboldalon, szabad a közlekedés a határon át bárhol és bármikor, kivétel a magánterületek.
Geszten ott állt az út szélén a polgárőr is meg a rendőrautó is. Megkérdeztük mindkettőt, hogy átsétálhatunk-e Romániába és vissza.
Megkérdezték telefonon a határőrséget is. Szabad az átjárás, ha igazolványaink, útlevél, személyi igazolvány és lakcímkártya van velünk.
Délelőtt 11:10-kor érkeztünk Gesztre. A Petőfi Sándor utcai autóbuszmegállótól (Dózsa György utca sarok) gyalog vágtunk neki a zöldhatárnak.

Fontos: Ha gyalogosan, vagy kerékpárral ennek az útnak nekivágtok, ívóvíz legyen elegendő a teljes kirándulásra nálatok, mert útközben sehol sem találtunk ivóvíznek még csak a nyomát sem!

Geszt határától bakancsban földúton folytattuk utunkat a határ felé. A mi esetünkben most februárban elég sáros volt az út, ezért többször a mezőn kerültünk egy kicsit. A határnál sorompó keresztezte az utunkat. A sorompót megkerülve máris Romániában találtunk magunkat. Innen már jobb volt az út. Határőrrel sehol nem találkoztunk.
Nem sokára elértük az Ateas-t és Cséffát összekötő aszfaltos utat a két keresztnél. Jobbra innen láttunk egy nagy bírkanyájat kutyával és pásztorral. Utunk során itt az országúton se jobbra se balra víznek még csak a nyomát sem nagyon láttuk. Ezért ne csodálkozzatok, hogy se hal, se madár. Az első út jobbra Martihaz felé vezet. A következő jobbra vezető út, ez ki is van táblázva, a VOLT étteremhez vezet, amit régen uniós pénzen szépen megépítettek, de a víz eltűnése után minden az enyészetté vált, finom hal helyett az étterem törött ablakai és a VOLT tó partján a megviselt kétnyelvű információstáblák fogadtak, aféle INTŐ PÉLDAKÉNT, hogy mi lesz a jövőnk, ha nem becsüljük meg az Istentől kapott csodaszép természetet és a környezetet körülöttünk. Az országút mellett minden bejárat, akár jobbra, akár balra, mind magánterület, tehát tilos a bejárás, se kocsival, se gyalog nem szabad bemenni. A virtuális láda a következő jobbra vezető földútnál található. A képeknél egy kamion áll éppen berakodás miatt ez a bejárati földút előtt. Azután hogy belogoltunk, tovább sétáltunk még a VOLT Természeti Park végéig és már Cséffa határában, az út bal oldalán lévő lovas tanyáig. Itt lehetett volna balra bemenni egy másik kilátó ponthoz, de mert magánterület, ide sem volt szabad betérnünk.
Innen talán kicsit csalódva, mert nem ezt vártuk, de igenis élményekben gazdagon, visszatértünk ugyanazon az úton, ahogy idáig jöttünk Gesztre, kiindulási pontunkra. Innen aztán az autóbusz 17:00 órakor indult vissza Békéscsaba felé.

- Most megkérdezhetitek, hogy minek ez a láda?

1. Tudjuk, be is lehetne egy ilyen külsőleg "értelmetlen" ládát szüntetni.

2. De ha kocsival Nagyszalontán, vagy Nagyváradon jártok, akkor nem esik ki ez annyira, hogy be ne lehessen gyorsan gyűjteni vele egy plusz pontot.

3. De lehet ebből - szerintünk legalábbis - egy élménygazdag kirándulást is csinálni a zöldhatáron keresztül a mai Romániába.

4. Nem utolsó sorban, lehet ez egy INTŐ-PÉLDA-KIRÁNDULÁS is, hogy vigyázzunk a természetre, hogy amink van kis hazánkban, nehogy azt hasonló módon mi is elveszítsük. És itt nem mutogatnék a szomszédokra, hogy ott mi van, hanem vonjuk le a tanulságot a mi saját értékeinkre, még meglévő természeti parkjainkra gondolva.

A fent leírtak ellenére is jó és tanulságos kirándulást kívánunk mindenkinek!

Üdvözlettel,

Ernő és Tina

Segédpontok
 N 46° 53,754' E 21° 45,436' 100 m [GCBA12+1-Letérő]
 N 46° 53,055' E 21° 35,411' 101 m [GCBA12+1-Megálló]
 N 46° 53,724' E 21° 36,596' 102 m [GCBA12+1-Zöldhatár]
 N 46° 53,724' E 21° 36,596' 103 m [GCBA12+1-Aszfalt]
 N 46° 54,310' E 21° 39,368' 104 m [GCBA12+1-Információ]

-----------------------------

Ez volt a Cséffai Természeti Park korábban, AMI VOLT ÉS MÁR NINCS - de talán lesz még egyszer ismét! 😀

Természeti Park
Az 5002 ha-os új természetvédelmi terület a román-magyar határ mentén, Nagyváradtól (Oradea) 30 km-re délnyugatra helyezkedik el, Cséffa (Cefa) és Oláhszentmiklós (Sânnicolau Român) Bihar megyei községek határában és közvetlenül kapcsolódik a Körös-Maros Nemzeti Park területeihez, egy összefüggő, határon átnyúló, közel 13 ezer hektáros védett területet alkotva.

Történet
Az új védett terület létrehozásának gondolata már a kilencvenes évek során felmerült: 1997-ben Magyarország és Románia környezetvédelmi minisztériumai államközi megállapodást kötöttek a cséffa-biharugrai nedves élőhelyeket és mesterséges halastavakat felölelő, határon átnyúló területek védelem alá helyezésére. Jelentős szerepet játszott magyar részről a már létező Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatósága, amelynek Biharugrai Tájvédelmi Körzet (utólag Kis-Sárrét) néven ismert határszomszédos területe 1990 óta védelem alatt áll. Román oldalról jelentős lépés volt 2004-ben az Erdélyi-szigethegység Természeti Park Adminisztrációjának (Administraţia Parcului Natural Apuseni) létrehozása, amely felvállalta a cséffai területek védetté nyilvánításának "harcát" és ezáltal a biodiverzitás védelmének szempontjából nagyon fontos zöldfolyosó (ökológiai folyosó) létrehozását a magyar-román határ mentén. Ehhez a célhoz kötődik egy Phare-program keretein belül elnyert európai uniós, kb. 2,6 millió eurós támogatás, mely segítségével sikerült megépíteni és felszerelni a Cséffai Természeti Park Látogatóközpontját. Egyéb pályázati forrásokból sikerült az élővilágra vonatkozó információs táblákat és madármegfigyelő tornyokat is kihelyezni. Ezzel párhuzamosan az elmúlt évek során komoly kutatások folytak Cséffán, amelyek az élővilág (növény- és állatvilág) minél átfogóbb és pontosabb megismerését célozták, így sikerült összeállítani egy terjedelmes tudományos dokumentációt és jól megalapozni a védetté nyilvánítási kérelmet.

Természeti értékek
A terület védetté nyilvánítását elsősorban az itt található értékes élőhelyek (nedves-mocsaras rétek, pannon szikesek, a közel 200 hektáros Radványi-erdő), valamint a 700 hektáros mesterséges halastavakhoz kötődő gazdag madárvilág indokolta.
Az új park területén eddig összesen 1021 növény- és állatfajt sikerült azonosítani, amelyek közül 118 mind a román, mind az uniós jogszabályok által szigorúan védett. Hat különböző élőhelytípust sikerült beazonosítani, amelyek közül a pannon szikesek uniós szinten kiemelt, rendkívül értékes élőhelyek és európai védettséget élveznek. Ezek a szikesek több, a Magyar Alföldre jellemző ún. pannon bennszülött (endemikus) növényfajt rejtegetnek. A nyár végére kiszáradó és szikesedő nedves-mocsaras rétekhez kötődik egy igen értékes pannon endemizmus, a kisfészkű aszat, amelynek jelentős, több ezer tövet számláló állománya található meg Cséffán. A növényfajok közül külön említést érdemel még egy érdekes, rendkívül ritka vízipáfrány, a mételyfű, amely kis állományban ugyan, de megtalálható a halastavak környéki néhány csatornában. Mindkét növényfaj uniós szinten védett.
A "Tetemre hívás" című Arany János balladában is megörökített "radványi sötét erdő" az egykori Körös menti ártéri keményfás ligetek maradványa. Uralkodó fafajai a kocsányos tölgy, a közönséges gyertyán, a mezei juhar, a magas kőris, a mezei szil és a hegyi szil. A Radványi-erdőben közel 800 fészket számláló vegyes gémtelep található, amelynek lakói a szürke gém, a kis kócsag és a bakcsó; ez utóbbi gémféle a Cséffai Természeti Park szimbólummadara, a park logójában is megtalálható.
A cséffai halastavak és nádasok változatos táplálékforrást és költőterületet biztosítanak az itt található gazdag madárvilágnak. Összesen 187 madárfajt sikerült megfigyelni, ezeknek nagy része átvonuló vízi- és parti madár, de jelentős részük itt is költ. Ez nem kis szám, ha arra gondolunk, hogy a Duna-delta "madárparadicsomát" kb. 320 madárfaj képviseli. A Cséffai Természeti Park méltán kiérdemli a "Körös menti delta" megnevezést!

Forrás: www.erdelyigyopar.ro