WAP:
1. pont: N 47°32,837' E 18°15,696' oszlopra erősített sárga táblán lévő szavakból a legalsó szó, a jelszó 1. része.
2. pont: N 47°32,793' E 18°16,608' emlékmű harmadik szava, a jelszó 2. részével.
Jelszóképzés: az egyes részek sorrendben egymás után írva.

---

A ládába TravelBug nem helyezhető.

---

Bevezető
Egy kis vértesaljai falu három olyan lakóval is büszkélkedhet, akik a szabadságért küzdöttek, ki-ki képességei, lehetőségei, tehetsége szerint. A tábornok és a honvéd a szabadságharc csatáiban karddal harcoltak, a költő lantot pengetett és feljegyezte az általa dicsőített küzdelem énekeit, nótáit, verseiben megidézte a régi hősöket:

"Haj Rákoczi, Bercsényi, Bezerédi!
Magyar vitézek nemes vezéri!
Hová lettek, hová mentek
válogatott vitézi?"
(Pálóczi Horváth Ádám: Rákóczi Ferenc)

Geoládánkkal Kömlőd szabadságharcos múltját szeretnénk bemutatni.

Megközelítés
Kömlőd község Komárom-Esztergom megyében található a Tatabánya - Tata - Oroszlány háromszögben, a városoktól 12-14 km-re.
Autóbusszal: Tatabányáról és Kisbérről indulnak buszjáratok a településre.
Autóval: Parkolni a falu központjában, a református templom mellett lehet.
 N 47° 32,813' E 18° 15,617' 180 m [GCKLSZ+parkoló]

A településről
Kömlőd a Vértes nyugati előterében elterülő kis község. A legrégebbi feljegyzésekben előbb Kemlew, illetve Kyskemlew puszta néven szerepel, később említik Kömlő, majd Kömlőd néven.
Területe részben a gesztesi várhoz tartozott, részben nemesi birtok volt. 1526 után török uralom alá került, 1543-ban a vele szomszédos Parnakkal (Pormik) együtt feldúlták, lakói elmenekülnek, a falu elnéptelenedett. A néphagyomány szerint a törökök elől menekülő falusiak a település melletti ingoványba süllyesztették templomuk harangját.
A török kiűzése után a régi, elhagyott falutól délkeletre új település épült. A reformáció országos térhódítása kapcsán elsősorban az új vallás hitvallói, kálvinisták telepedtek le. A betelepülő református nemesi családok mellett cselédek, zsellérek érkeztek. A XVIII. század közepén már állott a templomuk, egy akkor még nádfedeles épület. E templom elbontása után 1740 táján épült meg a mai templom eredetije, a kor törvényeinek megfelelően ekkor még torony nélkül. A templomhoz tornyot a szép toronysüveggel 1829-1830-ban építették, ekkor magát a templomot is felújították.
A falu gazdagon termő földjein kiváló minőségű gabonát, burgonyát, zöldséget, takarmányt és szőlőt termeltek. Fejlett volt állattenyésztése is, volt hengermalma, szeszgyára, téglaégetője.
1945-ig Komárom vármegye gesztesi járásához tartozott.
Forrás: a Kömlődi Református Egyházközség honlapja

1. A tábornok: Perczel Mór

 N 47° 32,837' E 18° 15,696' 181 m [GCKLSZ-1]

A híres honvédtábornok, Perczel Mór (1811-1899) családja a szabadságharc előtt és alatt Kömlődön élt. Perczel Mór 1846-ban nősült meg, elvette a Kömlődön élő Sárközy család egyik leányát, Juliannát. A család Vörösmarty Mihállyal nagyon szoros kapcsolatot tartott, a költő sokszor járt Kömlődön. Egyik itt tartózkodása alkalmával -a szájhagyomány szerint - meglátogatta őt Petőfi Sándor és Jókai Mór, e látogatás emlékét vésték bele gyűrűjükkel a Perczel ház egykori ablaküvegébe. A szabadságharc bukása után a tábornok egy ideig a kert végében kezdődő ingoványos területen bujkált, majd innen indult külföldi száműzetésébe.
Forrás: www.komlod.hu

A jelszó első részét a Perczel-házzal szemben találjátok oszlopra erősített sárga táblán lévő szavakból a legalsó szó, a jelszó 1. része.

2. Az utolsó kurucz: Pálóczy Horváth Ádám

 N 47° 32,801' E 18° 15,604' 181 m [GCKLSZ-2]

Pálóczi Horváth Ádám (1760 - 1820) költő, író, népdalgyűjtő.
1760. május 11-én született Kömlődön, Pálóczy Horváth György lelkipásztor fiaként. 1773-tól a debreceni református kollégiumban tanult, de mivel a papi hivatáshoz nem érzett kedvet, 1780-ban kimaradt és még az évben ügyvédi és mérnöki vizsgát tett. 1783-tól Somogy megyében élt, mérnökként tevékenykedett, majd Füreden illetve Szántódón gazdálkodott, s közben verseket írt. A Hol-mi köteteinek számos versében énekelte meg a Balatont, melyet ő nevezett először "magyar tenger"-nek. Országos hírű költőként levelezett Kazinczyval és Csokonaival. Kurucos hazafiság és erős németellenesség jellemezte, németgúnyoló versei miatt 1814-ben eljárást indítottak ellene.
Az utolsó kurucz, vagy ahogyan Kazinczy nevezte, a "csimbókos poéta" nemcsak költő volt, hanem dallamszerző és népdalgyűjtő is. Eleven, jókedvű, mulatós szittya volt, tele humorral, pezsgő életkedvvel. Valóságos nótafa, a ki szerette a dalt, összegyűjtötte a kedvére valókat. A kuruc nóták nagy részét ő mentette meg az feledéstől. A református énekeskönyv pedig több egyházi énekét őrzi, melyeknek dallama is ő tőle való. Legmaradandóbb munkája az "Ó és új mintegy ötödfélszáz énekek " című kéziratos gyűjteménye 1813-ból.
"Azt mondják hogy nem illik a tánc a magyarnak;
Nem ha neki bugyogót s fél nadrágot varrnak,
De pengő sarkantyúnak, Kócsagtollas főnek,
Illik; gyöngyös pártának, Magyar fejkötőnek."
(Pálóczi Horváth Ádám: Magyar tánc)

Szintén ebben a házban született Obernyik Károly (1814-55) színműíró, Petőfi barátja, a Tízek Társaságának tagja. Komoly szerepet vállalt az 1848-as események előkészítésében, betegsége miatt azonban a forradalomban és a szabadságharcban nem vett részt. 1851-ben a kecskeméti református kollégiumba került tanárnak, és ott dolgozott haláláig.

A kömlődi református gyülekezet emléküket a szülői ház falán elhelyezett emléktáblával őrzi, valamint a templom karzatain rendezték be a település két jeles szülöttének emlékkiállítását.
A kiállítás előzetes egyeztetéssel látogatható, információ itt: Kömlődi Református Egyházközség Emlékmúzeuma

A jelszó második részét Pálóczi Horváth Ádám szülőháza mellett találjátok fa és beton között mikroládában.

2022. 06. 26.
A láda újra kereshető.