Röviden
1. N 47° 54,807' E 19° 37,022'
6x7 cm-es kerek mágneses doboz a faluház kilátó teraszán.
pótjelszó: nézd meg alaposan a lépcső előtti bronzszobrot, és a második jelszórészlet ismeretében képezz egy értelmes összetett szót!
2. N 47° 54,876' E 19° 38,096'
A bányában keress egy környezetétől némiképp elütő tenyérnyi kavicsot.

---

A ládába TravelBug nem helyezhető.

---

Parkolás az 1. pont mellett.

1:  N 47° 54,807' E 19° 37,022' 190 m [GCKZRD-1]
Menj fel a faluház kilátó teraszára, és derékmagasságban keress egy mágnessel rögzített 6cm átmérőjű, 7cm magas dobozt, a méretének megfelelő logfüzettel, íróeszközzel, és ajándékokkal.
Pótjelszó: 8 m-re az átlós sarokban 7x1 cm-es lapkán.

2:  N 47° 54,876' E 19° 38,096' 294 m [GCKZRD-2]
1. ponttól a piros sáv mentén 1,6 km-es sétával érhető el a felhagyott andezitbánya, ahol a Bükki Nemzeti Park geológiai bemutató ösvényt létesített. A hely védett terület, ezért virtuális pont.
Az ösvénytől 2 m-re keress egy tenyérnyi kerek kavicsot, a többi szögletes között.

Szembetűnő különbségeket lehet találni a főutaktól távol eső belső-nógrádi települések között.
Egymás mellett léteznek a reménytelenségbe beletörődött, ennek következtében tovább pusztuló falvak, és a tartásukat megőrzött, minden lehetőséget megragadó, ezért épülő-szépülő - de legalább is nem pusztuló - közösségek.

Utóbbira jó példa a Kelet-Cserhát Tájvédelmi Körzet határán fekvő 185 lakosú Kozárd, ezért sétáljunk egyet a faluban, és környékén!

A község neve a honfoglaló magyarokkal érkező kazár néptöredéknek itteni megtelepedésére utal.
Határában a középkorban két település is volt: Kozárvölgy és Varaskalapács. Utóbbi valószínűleg erődített hely lehetett, s neve a "Váraskalapács" szó származéka. 1413-ban mindkettőt a Derencsényi család nyerte adományul Zsigmond királytól, majd a Kalonday család birtoka volt.

Az 1633-as török kincstári adóívek szerint Kozárdon három adóköteles háztartás van. A 18. században a falut Eszterházy Miklós herceg és a Marsovszky család birtokolta, ekkor magyarokat és szlovákokat telepítettek be a megüresedett, elnéptelenedett faluba. A földrajzi nevek (Travnyik, Pohánka, Dubina), és családnevek (Figura, Kollár, Kovács, Bagyinszki, Takács, Csalovszki, Oravecz, Malik, később Kodák) is ez bizonyítják.

Napjainkra a település arculata megváltozott, 2006-ban megépült a multifunkciós faluház, kápolna és étterem épült, neves művészek szobrai is ékesítik a köztereket. A régi palóc házakat nyugalomra vágyó családok vásárolják meg, és egyre inkább teret hódít a falusi turizmus.
A fejlődéshez hozzájárultak az utóbbi másfél évtizedben telepített alma és barack ültetvények is.

A faluba, és fesztiváljaira 15000 turista látogat el évente.
Az Almavirág Fesztivál május elején, a Muzsikál az erdő erdei koncert július közepén, a Magyar Ízek - Magyar Színek Gasztronómiai és Gyümölcsfesztivál Kozárdi szüret szeptemberben várja vendégeit. 2013-ban itt került megrendezésre a Nemzeti Vágta regionális előfutama, a Palóc vágta is.

Jó túrázást!