A 11x15 cm fekete henger alakú láda egy akácfa társaságában várja a megtalálóit! (Mindenféleképpen alulról közelítsd meg a ládát!)

---

A ládába TravelBug nem helyezhető.

---

A ládához vezető út!

Tarcal főutcájáról kanyarodunk keleti irányba a Szőlőhegy utcába.  N 48° 7,704' E 21° 20,750' 99 m [GCLOS+letérés] Majd az út végén balra és szinte azonnal 25 méter megtétele múlva jobbra kanyarodunk egy nagy, két méter magas boros hordóval szembeni neve nincs kis utcába.  N 48° 7,784' E 21° 20,853' 110 m [GCLOS+2etérés] Innen már szinte egyenes út visz, a löszfalakhoz és a ládához.

Az autót itt érdemes hagyni

Az autódat itt feltétlenül tedd le, hacsak nem terepjáróval érkeztél.  N 48° 7,909' E 21° 21,086' 175 m [GCLOS+parkolo]

Kedves ládász társam, az oldal bemutatását egy idézettel szeretném kezdeni.

Wass Albert: Mese az erdőről "részlet"

Amikor az erdőre ki mégy, figyelve lépj, és lábujjhegyen. Mihelyt a fák alá belépsz, és felrebben előtted az első rigó: akkor már tudnod kell, hogy az erdő észrevett. Haladj bátran, egyre mélyebben az erdők közé. A fák alatt, itt-ott még láthatod a harmatot, ahogy megcsillan a fűszálak hegyén. Jusson eszedbe, hogy angyalok könnye az. Angyaloké, akik sokat sírnak még ma is, mert annyi sok embernek marad zárva a szíve a szép előtt.

Egy igazán szép és e vidék szinte páratlan természeti alkotására szeretném felhívni a figyelmeteket. A Tokaji-hegyre vezető út mentén található természetes képződményre. Benne sétálva néhol az ember oly kicsinek érzi magát, a fölé magasodó néhol akár öt méterre is kiugró löszfalak tövében. Ez az út Tarcalról indul és a Tokaji hegytetőn ér véget. Kevésbé ismert csak szinte szőlősgazdák által használt.

A lösz név eredete

Rajna-melléki népies "laza" jelentésű szóból származik és mivel először ott tanulmányozták, megtartották e nevet. Magyar népies neve még a "sárga föld".

Alkotórészek

A típusos lösz durva kőzetlisztből álló, meszes, rétegzetlen, meredek falakban megálló, mállékony, fakó sárga üledék. Gyakoriak benne a mészkonkréciók (löszbabák) és apró szárazföldi csigák, az úgynevezett lösz-csigák (Helix hispida, Helix arbustorum, Succinea oblonga, Puppa muscorum), valamint a legutóbbi jégkorszak emlőseinek maradványai (például mamut, orrszarvú, bölény vagy szarvas). Szemcséi: 0,01-0,05 mm átmérőjűek. A Kárpát-medencében 4-20, esetenként 40-60 m vastag réteget alkot. Nedvesség és terhelés hatására roskadásra hajlamos laza törmelékes üledékes kőzet.

Elterjedése

A Földön igen elterjedt, mintegy 13 millió km²-nyi szárazföldi területet lösz borít. A Kárpát-medencében az Alföldön a futóhomok mellett a magasabb ártereken is előfordul ahol igen termékeny talaj képződik rajta. A Kárpát-medencén kívül Európa más részein is jellemző

Típusai

Több típusba sorolják, a legismertebbek a szárazföldi és infúziós lösz, attól függően, hogy keletkezése szárazon, a növényzetet szövetszerűen magában foglalva, vagy nedves környezetben történt.

Képződése

Régebben a lösz képződését úgy magyarázták, nevezetesen Agassiz és Charles Lyell elmélete alapján, hogy a talaj valójában gleccserek által összehordott finomiszap. Ma Richthofen elmélete a legáltalánosabb, mely szerint a lösz az atmoszferikus, nevezetesen a szél és a csapadék, valamint ezek mellett a növényzet működésének együttes eredménye. Vagyis hulló porból keletkezett többnyire a pleisztocén kori jégtakaró déli szegélyén elhelyezkedő ún. periglaciális övben, hideg füves sztyeppen.
A por a hideg sztyeppékről felkapott és bukószelek által elszállított majd lerakott törmelék.

Na ezekkel a sorokkal kívánok mindenkinek kellemes időtöltést, és láda vadászatot! Attila