WAP:
1. pont: N 47° 32,574' E 18° 42,389 197m. Pestis kápolna ereszcsatornájának alján gravírozott lemezen a jelszó első része.
2. pont: N 47° 32,381' E 18° 42,681' 218m. A kálvária keresztektől a DK stációsor felülről második oszlopán gravírozott lemezen a jelszó második része.

---

A ládába TravelBug nem helyezhető.

---

A Zsámbéki medence Budapest környékének természeti szépségeiben gazdag területe, mely sok kulturális történelmi és művészeti emléket őriz. Nem véletlen, hogy a medencére való rálátást már két láda is lehetővé teszi az északi oldalon GCtelk és a nyugati oldalon a GCMoZa. A déli oldalról a kilátás talán a legszebb, hiszen innen a Pilis valamint a Budai hegyek bércei mind elénk tárulnak. Véletlenül akadtam rá, hogy ezt a szépséget már korábban felfedezte kessertársunk Csaszi akinek ládalapja végül nem valósulhatott meg.

---

Megközelítés

Autóval: Mindkét pont megközelíthető kocsival, de érdemes Zsámbékon a centrumban, a Szent István téren hagyni az autót  N 47° 32,734' E 18° 43,106' 245 m [GCPeZs+parkoló] és innen elsétálni a pontokhoz.

Autóbusszal: a Széna téri végállomásról induló VOLÁNBUSZ Budakeszin és Pátyon áthaladó járatain (783-787) lehet eljutni a Zsámbéki centrumig (Szent István tér).

Kerékpárral és gyalog: Zsámbéki centrumnál (Szent István tér) az Etyeki utcából közvetlenül nyíló Bicskei utcára kell térni, melyből 400m után nyílik a Csap utca  N 47° 32,502' E 18° 42,963' 167 m [GCPeZs+leágazás] . A Csap utcán ÉNy irányba haladva 280m után egy D irányba leágazó hídon keresztül  N 47° 32,510' E 18° 42,735' 176 m [GCPeZs+híd] jutunk el a Kálvária útra, melyről mindkét pont pár száz méteren belül elérhető.

---

Leírás

1. pont, geoláda :  N 47° 32,574' E 18° 42,389' 197 m [GCPeZs-1] A Kálvária utcai kanyarban induló  N 47° 32,467' E 18° 42,628' 195 m [GCPeZs+útkanyar] felfelé haladó földútról 80m után  N 47° 32,451' E 18° 42,572' 197 m [GCPeZs+letérés] ENy felé letérünk a vízszintes földútra, melyen elérjük a kápolnát. A Pestis kápolna ÉNY oldalán lévő ereszcsatorna alján található gravírozott lemezen a jelszó első része.
A falu keleti szélén húzódó vízmosás, ún. Angyalárok szélén szabadon áll a Pestis kápolna, egyhajós téglalap alaprajzú, félköríves záródású szentéllyel. Az ajtó feletti szegmensív közepén üres címerpajzs helyezkedik el, mely fölött a Zichy és a Berényi család kettős címere látható. Az épületet a 90-es évek elején kívülről renoválták, belül a csupasz falak láthatók. A kápolna ma sajnos funkció nélkül, gazdátlanul áll a város szélén, pedig többre lenne érdemes.

2. pont, Kálvária:  N 47° 32,381' E 18° 42,681' 218 m [GCPeZs-2] A három kőkeresztet felülről a Csillagerdő utcából legjobb megközelíteni, mely az 1.pontnál megadott Kálvária utcai kanyartól felfelé haladva 360m-re nyílik. A Csillagerdő utcánál megfelelő parkolási lehetőség is adódik  N 47° 32,339' E 18° 42,725' 197 m [GCPeZs+parkoló] A kálvária keresztektől a DK stációsor felülről második oszlopán gravírozott lemezen a jelszó második része.
A kálváriát - a domborműves stációkat és a dombtetőn álló kereszteket- az 1800-as évek első felében állították. Sajnos a domborműveket már eltávolították. A plébánia évente egyszer Húsvét hajnalán a keresztutat ennél a kálváriánál tartja a sváb hagyományok szerint. A szép fekvésű kálváriáról Zsámbékra, a medencére és a környező hegyekre gyönyörű kilátás nyílik. Az utóbbi évtized mohó építési terület foglalása folytán a kálváriát teljesen körbe fogják a zsámbéki "Rózsadomb" láthatóan módos lakóházai. E terület Csillagerdő neve utal már csak arra, hogy itt évszázadokkal ezelőtt erdő volt.

---

Zsámbék és a Zichy család

A település nevét a "zsombék" szóból származtatják. Más források szerint III. Béla király idején egy Zsámbéki nevezetű családot telepítettek ide. E család építette 1220 körül, a korábbi templom helyén, a késő román-korai gótikus háromhajós bazilikát, amely rom mivoltában is a magyar építészettörténet egyik kiemelkedő emléke. Mellette található - szintén romos állapotban - a premontrei rend kolostora. A tatárok a templomot a községgel együtt elpusztították, de IV. Béla újjáépíttette. 1541-ben a törökök elfoglalják Zsámbékot, és 145 évig birtokolták. 1689-ben a Zichy család vásárolja meg a települést, és az 1710-es években a lerombolódott vár helyén felépíti a kora barokk várkastélyt. A török idők alatt elmenekült vagy elpusztult lakosok helyére német telepeseket hívnak be. A település a gyors fejlődés eredményeként hamarosan mezőváros lett. Zichy Miklós gróf igen emberséges volt, ezért nagy szimpátia övezte Zsámbék lakói körében. Mély vallásosságát bizonyítja néhány templom és kolostor, melyeket ő építtetett. Művészet pártolását támasztja alá, hogy udvarában élt Bebó Károly is, aki a zsámbéki barokk templom csodálatos szószékét és mellékoltárait készítette.

Pestis járvány és a Zichy család

A bubópestis akkor alakul ki, ha az embert a pestis bacilussal fertőzött patkánybolha csípi meg. A fertőzött patkányok Kelet-Afrikából az 500-as években jutottak el Európába a kereskedelmi forgalom útján. A fertőzés általában a lágyéki nyirokcsomók jellegzetes elváltozásával, megnagyobbodásával (bubó) jár, melyet a korokozók véráramba kerülésével halálos vérmérgezés követ. A járvány a 14. században újból kitört Európában. A legnagyobb pestisjárvány 1347-1353 között lezajlott fekete halál volt, mely az európai lakosság egyharmadát-felét pusztította el. Ulászlót (1490-1516) - a Budán kitört pestisjárvány Zsámbék várába üldözte 1496 nyarán. A király magával hozta a Szent Koronát, valamint a koronázási jelvényeket. A szomszéd megyék lezárták Pest megye határait, ezzel az egész törvényhatóságot egyfajta karantén alá helyezték. A fertőzött településeket őrökkel vették körül. A korabeli doktorok fűszerekkel teletömött csőrszerű maszkot viseltek abban a hiedelemben, hogy így nem fertőződnek meg. Zsámbékot több kolera- és pestis járvány sújtotta, ezek közül a legpusztítóbb 1737-39 során tombolt, ekkor a lakosság fele, 828 ember esett áldozatul. A járvány elvonulásának emlékére 1739-ben Zichy Miklós barokk fogadalmi szobrot (Pestis Immaculata) állíttatott fel a kastéllyal szembeni téren. Az Angyalárok partján 1740-ben építtette Zichy Miklós a Paulai Szent Ferencről nevezett barokk stílusú Pestiskápolnát egyetlen gyermeke Mária Josefha emlékére aki 4 évesen a pestis járvány idején 1739-ben halt meg. A kápolna Paulai Szent Ferenc kis díszített oltárát, Zichy Miklós anyagi segítségével 1752-ben épült barokk plébániatemplomba mentették át. A Zsámbéki -medencében még Telkiben található egy korabeli pestis kereszt.

---

A leírás forrása
pestis
Zsámbék
kálvária története
valamint a plébánia könyvtára.

---

Zsámbék e kevéssé ismert része a sváb hagyományokat is őrzi, ezért is érdemes a Bicskei utcán végigsétálni, hogy meglátogathassuk a Szent Vendel sváb tájházat (Bicskei utca 12, nyitva tartás: hétvégén 10-től 18 óráig) és lássuk a legrégebbi népi lakóházakat. Mindjárt az utca kezdetén találjuk Melocco Miklós szobrász zsámbéki lakóházát. Természetesen érdemes a Szent István térről elérhető és táblákkal jelzett egyéb zsámbéki nevezetességeket is megtekinteni, aki még nem ismeri ezeket (Romtemplom, Barokk templom, Törökkút, Lámpamúzeum, Melocco ivókútja).

---

A GCPeZs 2. pontja az építkezés miatt át lett helyezve a kálvária domb egyik stáció oszlopára, lásd a leírásban.

A GCPeZs 1. pontja a kiterjedt földmunkák miatt virtuális formában a Pestis kápolna ereszcsatornájára lett áthelyezve, lásd a leírást.