Négyfülű konyhai dobozt keress!

A ládába TravelBug helyezhető.

Megközelítés
Kiindulópont a Jubileumi Park melletti füves terület  N 48° 14,523' E 20° 37,495' 123 m [GCludn+1parkoló] innen veszi kezdetét a kirándulásunk. Induljunk el a piros sáv jelzésen (a túránk további részén is ezt követjük), kb. 150 m szintemelkedés után elérünk a Cserbabos rétre. Ha feljebb megyünk, a rádiótoronyig onnan láthatjuk Alacska települést, és ne hagyjuk ki a GCBAKI ládát se. Térjünk vissza a jelzésre, kb. 3,5 km múlva érjük el a Ludna-tavat.

Innen is megközelíthető
Billatáróról innen indulhatsz  N 48° 12,403' E 20° 34,258' 120 m [GCludn+2parkoló] a piros négyzet jelzésen, majd balra fordulunk a piros sáv jelzésre, innen még 2 km a tó.

Ludna-tó
A tó már a XIX. századi térképen is szerepel, Rakattyás-tó néven. (Alacskán Kazinci-tó néven ismerik, mivel a volt Sajókazinc határában volt.) A tavacska Kazincbarcika és Kondó közigazgatási határán található. Nevét a középkorban elpusztult Ludna településről kapta, amely helyileg itt volt:
http://turistautak.hu/poi.php?id=149509
A falu megsemmisülését követően Ludna-puszta továbbra is önálló település nélküli közigazgatási egység maradt, ami megfelelt a feudális földbirtok-alapú szemléletnek.Később Kondóhoz csatolták, ezzel a község hatalmas erdőbirtokokhoz jutott. Jellemzően erdővel borított területről van szó, amelyet a bányászat érdekében létrehozott tisztások tarkítanak. Egyetlen lakott helye az eleinte Ludna-pusztának (azaz Ludna-tanyának), majd később Szállásnak nevezett, azóta teljesen elpusztult tanya a Liszkó-völgy alsó végében. Később megépült a ma is Ludna-pusztai erdészházként ismert tanya a Nagy-völgy alsó végében. A XIX. szd. elején a tanyának saját temetkezési helye volt a Temető-bérc környékén.
A két világháború között Sztollár bácsi volt itt az erdész, akinek sok gyermeke volt. A fennmaradt történet szerint amikor egyszer jött az ősz, Sztollár bácsi béremelést kért az erdőtulajdonostól, mert kellett a pénz a gyerekeknek cipőre. A tulajdonos pénzt nem tudott adni, de a fákra mutatott és azt mondta: "Ott vannak azok a cipők az erdőben.Nem tartom nyilván, mennyi fám van."
A tó érdekessége, hogy egy hegygerincen található lefolyás nélküli állóvízről van szó, tehát az elpárolgó víz utánpótlását csak a csapadékos időszakok tudják biztosítani. Az, hogy a víz nyári időszakban nem párolog és szivárog el, a fákkal sűrűn benőtt partjának és a talaj jó vízzáró képességének tulajdonítható. Ilyen jellegű "tavak" a környéken máshol is előfordulnak (pl. Lippa-tó). Ott, ahol az erdőket kiirtották (Alacska-Kerekharaszt, Szálas-oldal, Szurdék), ott ezek a tavacskák megszűntek, illetve időszakossá váltak. (A két világháború között ezen tavak némelyikében még vadkacsák fészkeltek, mára nyomuk sem maradt, ami bizonyítja az éghajlatváltozásból eredő kiszáradási folyamatot.) Valószínű, hogy az elmúlt századokban a Ludna-tó is nagyobb méretű volt és jelenleg a haláltusáját vívó maradványát láthatjuk csak.
A tó mellett húzódó P jelzésű turistaút régi időktől fogva fontos közlekedési útvonal volt Sajószentpéter-Alacska-Tardona viszonylatban. Mivel Alacskán a legelőkben nagy hiány mutatkozott, ezért a hízómarha állományt tavasszal ezen az úton hajtották a tardonai Hamvai-legelőre bérlegeltetés céljából, illetve ősszel itt hajtották az alacskai gulyát haza. A bérlegeltetett marhák nyalósó igényét is itt szállították ki a gazdák havonta a legelőre. (A Gencs-tető környékén több cserénymaradvány található.) Alacska-Ludnapusztai erdészház (tüzifabeszerzés Sztollár erdésztől) és Alacska-Lófar-tanya viszonylatban szintén a legoptimálisabb útvonalnak számított, mivel a szekerek közlekedéséhez viszonylag kis lejtésű út állt rendelkezésre. (A Harica-völgybe a Liszkó-völgyön keresztül ereszkedtek le.) A Ludnán fával megrakott szekerek a Harica-völgyben tértek vissza Alacskára, nagy kerülővel.
A sajószentpéteri vásárokra ezen az úton szekereztek a tardonaiak. A gyalogosan vásárra vonuló tardonaiakról megmaradt az alacskai emlékezetben az, hogy jellegzetes zöld vászonból készített hátizsákkal mentek a vásárra, amelyben az árut vitték. Akiknek voltak ismerősei Alacskán, azok a vásár előestéjén náluk szálltak meg.

Köszönöm a leírást:majormezei

Kazincbarcika
Kazincbarcika a Bükk-hegységtől északra elterülő dombvidékre épült, ott, ahol a dombságot széles völggyel átszelő Sajó-folyóba beleömlik a kis Tardona-patak. Ezt a vidéket már hosszabb idő óta Borsodi-medence néven tartja számon a földtani és földrajzi szakirodalom. A Borsodi-medence nem tartozik a Kárpát-medence évszázadok óta ismert népi elnevezésű tájai közé, mint például a Bükk-hegység. Az évszázados barnaszén-bányászat alapja adta meg a táj elnevezését.

Tardona
A megye nyugati részén, a Tardona-dombság területén található kis falut a Harica-patak szeli át. A község első említése az Árpád- korból való, egy 1240-ből származó oklevél már határait is leírja.
A Bükk lábánál fekvő, egykor vadregényes környezetben elhelyezkedő falucska ma az egyik legjelentősebb Jókai-emlékhelyek közé tartozik.

Források
turatars.network.hu
tardona.hu

Ládatörténet
2021. 4. 5. A régóta beteg ládát fulpes kessertársunk javította. Köszönjük. [Admin(Fazék)]