WAP-barát leírás:
A láda Hódmezővásárhely közelében, a 47-es úttól nem messze, a Tiszához egészen közel található. A láda egy 15*15*7 cm doboz a híd alatt.
Az objektumba a bejutást a gát túloldalán lakó Nagy Sándor szivattyúőr telefonos bejelentkezés, egyeztetés után, "emberi időben" tudja biztosítani.

---

A ládába TravelBug nem helyezhető.

---

Arra kérném a megtalálókat, hogy a ládát gondosan rejtsék vissza! Ne adjunk esélyt az illetéktelen megtalálásnak azzal, hogy úgy rejtjük vissza a cache-t, hogy kilátszik valamelyik része. A környék horgászok által sűrűn látogatott. Akinek van GPS-e, úgy is megtalálja.

 N 46° 24,189' E 20° 13,488' 79 m [GCLDV+parkoló]

 N 46° 21,352' E 20° 12,238' 79 m [GCLDV+parkoló2]

A szivattyúőr:

 N 46° 23,043' E 20° 12,653' 79 m [GCLDV+kulcs]

------------------------------------------------------------------

Megközelítés:

FIGYELEM!! Az árvízvédelmi töltésre csak "töltésjárási engedéllyel" szabad gépjárművel behajtani(ekkor akár drive in a találat), kerékpárral és gyalogosan szabadon használható!

"Töltésközlekedési engedély" információ: a folyószakasz az ATI-VIZIG területe, engedély tőlük szerezhető be. Bővebben

Hódmezővásárhelyről a Zrinyi utcán kifelé (Bodzási út végén) leparkolva kb. 2,5 km sétával megközelíthető, és még a GCSUI1 is útba esik!
Az Algyői híd felől érkezve végig aszfaltos töltéskoronán közelíthető meg a szivattyútelep, minden évszakban.

Információ: 06/30/621-63-00 Nagy Sándor szivattyúőr, telefonos egyeztetés után biztosítja az objektum ingyenes megtekintését, és "idegenvezetést" tart.

A láda eltűnése esetén a szivattyúőr megadja a jelszót.

Érdemes távcsővel, fényképezőgéppel felszerelkezve érkezni, mert minden évszakban gazdag madárvilág figyelhető meg, valamint a horgászok kedvelt helye is ez a folyószakasz.

A HÓDMEZŐVÁSÁRHELY-LÚDVÁRI SZIVATTYÚTELEP
A szivattyútelep jellegzetessége a kettős működés. A 79-es Tisza bal parti, Tisza-Maros-zugi belvízrendszer vízelvezetését végzi, az érkező vizeket emeli át a Tisza folyóba és a hódmezővásárhelyi öntözőrendszert látja el vízzel.

1947. május 15-én Tildy Zoltán köztársasági elnök avatta fel a Hódmezővásárhely-lúdvári reverzibilis szivattyútelepet. Majd 50 évvel később a szivattyútelep rászolgált a korszerűsítésre. Ennek 1975-tól folyó munkálatai 1997-ben fejeződtek be, az ünnepélyes üzembe helyezési eljárásra május 15-én került sor.

A múlt század utolsó évtizedeiben a mélyfúrású kutak vize csak korlátozott lehetőséget biztosított az öntözés fejlődésének, ez a vízhiány később tovább fokozódott. Megszüntetésének lehetőségét az 1937. XX. törvénycikk adta meg azzal, hogy elrendelte olyan szivattyútelep építését, mely a belvízhálózat nyári vízhiányát Tisza vízzel pótolja.

A Hódmezővásárhely-Lúdvári szivattyútelep építése 1942. július 9-én kezdődött a Magyar-Királyi Országos Öntözésügyi Hivatal beruházásában. Az építést a Zsigmondy Béla Rt. végezte. A gépészeti és elektromos berendezéseket a Ganz- és Társa RT. gyártotta és szerelte. Az építésvezető Bartsch Lajos magyar királyi mérnök volt. A kivitelezés a háborús évek alatt többször szünetelt, bár a műtárgy munkák 1943. májusáig elkészültek. A további felépítményi, gépészeti és elektromos munkákat 1947-ben fejezték be, az első szivattyúegység ünnepélyes üzembe helyezésére 1947. május 15-én került sor Tildy Zoltán akkori Köztársasági elnök személyes közreműködésével.

A szivattyúházat süllyesztett kútaknára alapozták, mely a szivattyúk befogadására szolgáló szívóaknából és az árvízszint feletti magasságban elhelyezett gépházból áll. Az állványra felfüggesztett kútcsonkot az állvány építése előtt a Tisza közel vízszintesre kotort 70,33 m.Bf. szintű fenékszintjére eresztették és a kút belsejében gépi kotrással addig süllyesztették, amíg a vágóél a 63,63 m.Bf. síkot elérte. Süllyesztés közben a kútpalást felső nyílásának peremét 50 cm magas rétegek ráfalazásával mindig 77,83 m.Bf-i síkon tartották. Miután a kút a terv szerinti 63,63 m.Bf-i szintre süllyedt, 65,10 m.Bf. szintig vízalatti öntött betonnal töltötték ki. Ez után 63,13 m.Bf. szintig sovány betonnal feltöltötték, majd végül 69,63 m.Bf. szintre vízzáró padozati beton készült. A süllyesztett kútcsonkra egészen 77,83 m.Bf. magasságig, ami a gépterem padlószintje, megépítették a kútpalástot. A gépterem padlószintje feletti lapostetős magasépítmény zárja le az épületet, körben klinker-téglával burkolt, nagy üvegfelületek tagolják. Az akna felmenő része válaszfalakkal két kamrára és a kamrákat oldalról majdnem teljesen körülvevő a Tisza vízterével összeköttetésben álló cellákra van osztva. A cellák 3 db közbenső födémmel 4 emeletre tagozódnak. A két kamra válaszfalán az árvízszint feletti magasságban egy átömlő nyílás van, amely a két lépcsőben való belvízkiemelés esetén, mint túlfolyó is szolgál

A kútaknához csatlakozó gravitációs - nyomócső reverzibilis, 4,2 m3/s öntözővíz, valamint 2,35 m3/s belvíz gravitációs vezetésére alkalmas. Hossza a hullámtéri és a védtöltés alatti szakaszt is figyelembe véve 117,15 m. A szivattyúkhoz csatlakozó nadrágcső utáni 20 m-es rész 10 mm vastagságú vascső, melynek belső átmérője 1800 mm. A további szakasz három dilatációval osztott 1800 mm belső átmérőjű vasbetoncső. A védtöltés alatti átvezetés mindkét oldalon Réthy kapuval zárható. A vízoldali elzáró szerkezet kezelőpillérben van elhelyezve.
Az árvízvédelmi töltés és a szivattyúház között kezelőhíd épült, melynek pályaszintje 85,86 m.Bf alátámasztása 3 db síkalapozású pillér, melynek alapjai ugyanazon a síkon fekszenek, mint a nyomócső szerelőbetonja. Mindhárom pillér jégtörő élekkel van ellátva

Forrás: Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság története, Vízpart folyóirat