WAP

1. pont: A mikrót a kapu tetején keressétek balra. A ház mai gazdái tudnak róla, nagyon kedvesek és bár nincs emlékszoba, megmutatják a fanoknak a házat. A láda 4x5x0.4 méretű műanyag dobozka egy karakterrel. N46° 21,268' E17° 47,879
2. pont: Müa.lap egy műszaki objektumon. öt karakterrel. N46° 21,247' E17° 47,818
3. pont: Müa.lap platánfán az iskola dél-keleti végénél, hét karakterrel. N46° 21,516' E17° 47,685'
4. pont: Egy műanyag táblácskát kell keresni a volt Erzsébet szálló előtti platánfán, négy karakterrel. N46° 21,370' E17° 47,315'
5. pont: A ládát láda rejti (trükkösen nyílik és akinek kell, tud róla.) A belső doboz 8x20x25-ös irkával és a jelszó maradékával ami 13 karakter. N46° 22,244' E17° 47,803' (segítség: szög)

A jelszó az összes jelszórészlet egybe írva. (Ha nincs időd az összes pontra, a végládában, a logfüzet utolsó oldalán ott a teljes jelszó. Mi sem szeretjük a multikat :-)

M.Ákossal pontosítva a koordináták 2015. szeptemberben egy Oregonnal, egy eTrexel és egy GPSmap62-vel (átlagolva) a kritikák hatására, de megállapítottuk, hogy zavaró hibák korábban sem voltak, plussz a pontok kütyü nélkül is kereshetőek.

2018. JANUÁR 13. napján a végládát át kellett helyezni. 300 méterrel előrébb került, a Jégcsarnokkal átelenben...
Karbantartva. 2020. 10. 20.

---

A ládába TravelBug nem helyezhető.

---

Megközelítés Parkolóként ajánlom a két szélső ponthoz legközelebb eső parkolót: 1: Piac-csarnok alatti mélygarázs N 46° 21,180' E 17° 47,922' nem ingyenes, de olcsó. 2: Jég-csarnok parkolója: N 46° 22,239' E 17° 47,769'

Első saját ládánkkal Fekete István kaposvári éveinek állomásait szeretnénk végig kísérni. Sokan nőttünk fel ebben az országban az Ő könyvein és szüleink után a magyar anyanyelvet tőle tanultuk. Szereplői mélyen emberi tulajdonságai - gyarlóságok és értékek - talán sehol másutt nem kerültek ilyen szépen megfogalmazásra.

Kaposvár nem vetekedhet Göllével, ahová minden Fekete István-i gondolat gyökerezik. A szülőház ma emlékmúzeum (GCKELE). Göllével nem vetekedik Ajka sem, ott felnőtt életének múzeuma van. Dombóvárhoz apai szálak fűzik "csak", de ott is van egy igazi Fekete István Múzeum. Ádándon szakközépiskola emlékezik meg róla. Kaposváron eddig csak egy szerény kis utca viselte a nevét, de hamarosan átadásra kerül a Desedán az Ő nevét viselő látogatóközpont.

Jó lenne, ha Kaposvár gazdagodhatna egy új köztéri szoborral az ÍRÓ emlékére, akinek könyveit Magyarországon a legnagyobb példányszámban adták ki! (Ifj. Fekete István felmérése szerint 10.000.000 példány felett...) A Fekete Istvánról megemlékező Apponyi utcai márvány tábla mellett, az Író szobráért kiált szeretett iskolája, a Polgári Fiú Iskola lépcsője melletti térség, átellenben Csokonai mellszobrával a Kossuth téren.

Gölle és Kaposvár után új tájak, új emberek hagytak nyomot az író emlékeiben. Bakócza, Ajka, Budapest, Erdély, a Kis-Balaton. Ahogy Ő írja: "Aztán persze jöttek mások is. Más szépségek, felhős, derűs percek, komor tájak, kis örömök, nagy szomorúságok, amelyek belefeküdtek lelkem örökké ringó bölcsőjébe, és később, amikor eljött az idejük kiszálltak tollam barázdáiba, hogy édességet, vidámságot, szomorúságot, élő álmokat és múló bánatot teremjenek."

Az ember életében állítólag a legmeghatározóbb korszak a kamaszkor. Ezt az időt 10 éves korától Kaposváron töltötte Fekete István. Kaposvár nevét kevés helyen olvashatjuk tőle másutt, de a Ballagó idő című önéletírásának mondjuk, 165 oldalától a végéig tartó közel 300 oldala viszont ténylegesen itt játszódik. "1909: Én ekkor már túl voltam a búcsúzáson és amennyire tartott még Gölle, annyira vonzott már Kaposvár, - amit nálunk senki nem mondott így, hanem csak Kaposnak, hiszen így is megértette mindenki, hát akkor minek cirkalmazni, hiszen akkor még Szigetvárt is csak Szigetnek, és Dombóvárt is csak Dombónak emlegették az emberek."

A Zsellérek kisvárosa is Kaposvár, és könyveinek minden tanár szereplője az Ő gyermekéveit egyengető kaposi TANÁR. Azoknak a gyerekeknek - akiknek a nevét élete végéig fel tudta mondani - a gyermekei, unokái, dédunokái itt élnek Kaposváron. Nézzünk csak bele a kaposi telefonkönyvbe. Ezek a barátok adták regényei minden későbbi kamasz figurája alapját, elég csak Bütyökre utalni: Kondorai/Pondorai.
(Itt említsük meg, hogy Ladó Gyula Lajost, Tutajost, magáról mintázta a Tüskevárban, és a Téli berek című könyvben.)

A századelő Somogyi megyeszékhelyéről rengeteg gyönyörű, életképszerű információt lehet szerezi, az Ő önéletírásából.

Kaposvárhoz fűződő viszonyáról egy mondat dr. Fekete Edittől, az ÍRÓ leányától: "Földi élete utolsó heteit Vele tölthettem. Anyámmal együtt vendégeim voltak Voralbergben. A Bodeni tavon etette a hattyúkat, fényképezte a havasokat és - hazavágyott! Egyik délutáni sétánkon, az Ache nevű gyors sodrású havasi folyó partján sétáltunk és megkérdeztem: Ugye, szép? Szép... - mondta elgondolkodva - de te nem láttad a Kapost..."

Most egy olyan (kb. 5 km-es, gyalog 60-70 perces) sétára invitállak benneteket, ahol minden látnivalót Fekete István mutat be Nektek.

Eredetileg úgy gondoltam, hogy csak az idézettekkel mutatom meg az 1910-es évek Kaposvárát, de, a jobb eligazodásért néhány plussz információt kell adnom. (Idézetek dőlt betűvel...)

Első állomás, az Otthon:
"... a Rózsa utca nevet viselte. Csendes rendes kis utca volt ez, amelynek egyik oldalát félig a katonakórház foglalta el. ...Egyszer történt valami, ami a figyelmemet egy négyablakos rendes házra terelte. Ez a ház az utca jobb oldalán a második volt... ...a ház már nem a betegsegélyző rendelője, hanem a mi házunk, mert - nagyszüleimre tekintettel is - apám megvette. A Rózsa utca - amelynek azóta már négy neve is volt, hódolva az idő múlandó nagyságainak - már befogadott."
 N 46° 21,268' E 17° 47,879' 146 m [GCLADO-1] A mikrót a kapu tetején keressétek.

Gr. Apponyi Albert utca 2. A ház magánház, melyen márványtábla őrzi Fekete István emlékét. A láda mágneses mikro-láda a kapu tetején balra. (Nem kell bemenni, de a - nagyon kedves - tulajdonosok tudnak róla.)

Második állomás, a Búzapiac:
"Elég volt egy göllei kocsit látni a Búzapiacon, ami ugyan Rákóczi tér lett, de azt senki nem mondta. Igaz ugyan, hogy azon a nagy térségen nem volt akkor még színház nem volt park, járda is alig. ...amikor heti tíz krajcárért tagja lettem a RAC-nak - Rákóczi Téri Atlétikai Club - már szinte őslakosnak számítottam. Gölle, Somogy szülötte, akire a RAC büszke lehetett, mert ha meg is bukott annak a nyavalyás gimnáziumnak első osztályában (igazságtalanul...) most, viszont íme: most színjeles, azaz kitűnő volt, és lelépett hetven lépésről kétszer egymás után bedobta az épülő színház ablakát..."

A Búzapiac ma Rákóczi tér és "színház park" a Csiky Gergely színházzal. A Csiky Gergely színház a város jelképe. Az ország egyik legnagyobb és leghíresebb színháza, most nem a legszebb arcát mutatja néhány évig, de reméljük lesz még KAPOSVÁR JELENSÉG. A teátrum épülete a magyarországi szecessziós építészet kiemelkedő alkotása, 1911-ben nyitotta meg kapuit. A színház előtt áll Kaposvár első szökőkútja, melyen két cifra gúnyás legény öleli párját. A szobrot a Kaposvári Szépítő Egyesület állíttatta 1913-ban, melyet Akt Gyula szobrászművész mintázott, és a pécsi Zsolnay gyár készítette majolikából és pirogránitból.  N 46° 21,232' E 17° 47,705' 135 m [GCLADO+Szokokut] Mivel a színházhoz is elhoz egy másik multi, én a parkot mutatom meg Nektek, ahol áll egy Tündérrózsa nevű díszkút (Gera Katalin 1983) és a Vízesés - 50 m2 medencével - (1933), amely ma újra működik.  N 46° 21,247' E 17° 47,818' 135 m [GCLADO-2] Mágneslap egy zöld műszaki objektumon.

Vissza és északra fordulva az Anna utcán menjünk felfelé:
" ... bár az Anna utcai iskoláról el kellett ismernem, hogy "valamivel" nagyobb, mint a göllei, hiszen emeletes is, meg két utcára szól...".  N 46° 21,396' E 17° 47,827' 149 m [GCLADO+KodalyIsk]

Tovább keletre:

" ... s akkor este a Turul kávéházban cigány mellett mulattak."

A szálló 1910-ben épült Baumöhl Leó tervei alapján szecessziós stílusban. Eredeti neve Turul Szálló volt, a turulszobor ma is látható a sarkon álló bejárat fölött. A kávéház gyakori vendége volt Rippl-Rónai József is, és világhírű cigányzenészek muzsikáltak a vendégeknek. F.I. is többször említi könyvében a híres kaposvári cigányzenészeket (Barczák, Babáriak). A II. világháború után Béke Szálló lett, később felvette a Dorottya Szálló nevet. Vigyázat, ez nem az az épület, ahol Csokonai Dorottyája játszódik! Az a sétálóutca másik végén van, az iskola mellett.  N 46° 21,403' E 17° 47,691' 149 m [GCLADO+Turul]

A szálló előtt északra indulunk:

Harmadik állomás, a Gimnázium:
"Megnyitó ünnepély a gimnáziumban... ...elegáns vagy legalábbis jól öltözött tanár bácsik, akik azonban az egy Sas tanár urat kivéve inkább voltak tanárok, mint bácsik. Egy-egy fiúval való kivételes bánásmód, ... egy-egy rosszul sikerült feleletem felett való viccelődés..."Ma: Táncsics Mihály Gimnázium Kaposvár, Bajcsy-Zs. utca 17. A gimnáziumban 1806-ban kezdődött meg a tanítás, jelenlegi épületébe 1898-ban költözött.  N 46° 21,516' E 17° 47,685' 152 m [GCLADO-3]

Tovább nyugatra a Bajcsy-Zs. utcán a Bíróság felé tartunk:

"... és lassan ellépegettünk a börtön vasrácsos ablakai alatt, s amikor az elpusztíthatatlan rácsra néztem, úgy gondoltam és éreztem, hogy Walter bácsi ilyen ráccsal fonta körül magát és családját, és már nincs ereje, sem akarata ezt a rácsot összetörni...Az Igazságügyi Palota - azt hiszem ilyen neve volt az akkor hatalmas épületnek - sarkán megálltunk."

Az 1905-1908-ban épült Igazságügyi Palota Kaposvár legnagyobb középülete, késő eklektikus stílusban. Szerintetek miben különbözik az épület tetején ülő Justitia-szobor az ország többi ilyen szobrától? (Válasz a ládában.)  N 46° 21,512' E 17° 47,360' 152 m [GCLADO+Birosag]

Innét délre lefelé a Kossuth utcán a Fő utcáig és ott jobbra:

Negyedik állomás, Polgári Fiúiskola:

"De ekkor már tudtam azt is, hogy - gyenge szellemi képességeimre való tekintettel - nem megyek a gimnáziumba megismételni egy osztályt, hanem apám már be is íratott a "polgári fiúiskolába", ami szerény kis épület volt a nagytemplom mögött, bár emeletes, és a bejárat felett nagy betűk hirdették, hogy a "haza kis polgárainak" épült. .... ahol semmiféle idegenkedés nem bántott már, hogy én sokkal előkelőbb iskolából jöttem, ha az az ellenszenves iskola ki is hányt magából..." Idézet Vajthó tanár úrtól: "Közöttetek csak egy valaki van, akire el lehet mondani, hogy jó tollú, ez a valaki Fekete István...""Fél évkor tiszta egyes voltam, és apám - mivel nem hitte amit, amit látott - feltette az ókulát. Aztán magához ölelt, és megsimogatta a fejemet. - Csak azt mondd meg, te gyerek, hogy mi a fene volt veled tavaly abban, a gimnáziumban..." "... nem akarom végigmondani a névsort, csak az ismerősöket, mert ez a névsor nem a második osztályé, hanem az I/A-é volt, s azt, amíg élek sem felejtem el... "

(A névsor visszaköszön a Tüskevár című regényben is...) Az épület eredetileg is erre a célra készült földszinti része 1832-ben, klasszikus stílusban épült, az emelet eklektikus stílusban a XIX. század végén került ráépítésre. Ma - 1997-től - katolikus általános iskola. Mivel itt már van egy másik multinak pontja, de a könyv alapján kihagyhatatlan, a pontot a Kossuth szoborhoz kötöttem, amelynek helye a Kossuth tér. A bronzszobor alkotója Kopits János. A szobrot F.I. ideköltözésének évében állította a Város, ahol a szabadságharc leverését követően először választották (szimbolikusan) követté Kossuth Lajost.  N 46° 21,370' E 17° 47,315' 150 m [GCLADO-4]

A téren való nézelődés után több irányba sétálva, illetve komolyabb túrára indulva lehet Fekete István nyomdokain járni a városban és a környéken: Cser, Kecel, Szentpál, Nádasd, Szokola, Füred, de aki be akarja fejezni a sétát, az elindulhat a végláda felé, ami innét 2400 méter. Javasolt útvonal: Kossuth Lajos utca, Berzsenyi-park az iskolával ami a Polgári Fiú Iskola utódja, Szent Imre utca, Sport-, Jégcsarnok.

Ötödik állomás - végláda, a Fácánosi nyári vendéglő (hűlt helye):

"Elbujdosom. Megtakarított kis pénzem már a zsebemben van. Kilenc korona húsz krajcár..." "Úgy gondoltam a Fácánosban megalszom, ott van egy nagy pajta aztán hajnalban elindulok Toponárra. Este egy barátomnál leszek Göllében és másnap reggel Csomában ülök fel a vonatra..." "Itt már mély útban mentem, aminek egyik oldalán, a magas parton deres kökénybokrok hallgatóztak, a másik, lejtős oldalon pedig ködös sötétségben lapultak a szántók." " Aztán a fácánosi nyári vendéglőhöz értem, amely mögött kisebb gazdasági épületek és egy pajta is állott. Ezt a pajtát gondoltam, ahol az éjszakát valahogy majd csak kihúzom..." Talán el is bóbiskoltam a széna között, és arra ébredtem föl, hogy nagyon fázom..." "A pajta kapuja előtt a holdfényben egy ember állt, aztán megszólalt: Pista! Pista fiam! Tessék édesapám! Gyere, fiam hazamegyünk... És fogta a kezem hazáig, és én csendesen sírdogáltam. És erre az éjszakára, apám meleg kezére emlékszem, amíg csak élek! De talán azon is túl... mert tornyok, várak és paloták összedőlhetnek, de a Szeretet - örök! "

A (régen téglagyárak közt kanyargó) mélyút ma már aszfaltos út, a gyárak helyén sportlétesítmények, vízművállalat, autószalon. Innét indul a desedai kerékpárút a Fekete István Látogatóközpont felé. A régi vendéglő helyén az autószalonnal szemben ma zöldterület van. A mai "nyári vendéglő" ami véletlenül (?) a Matula-tanya nevet viseli, a közvetlen közelben van.  N 46° 22,309' E 17° 47,790' 140 m [GCLADO+Matula_tanya] A hely valaha szebb időket megélt (játszótér, horgásztavak, sport pályák, nyári vendéglő) sajnos pillanatnyilag zárva van, ezért a ládát a már elbontott vendéglővel közelében a kerékpárút mentén találjátok.  N 46° 22,244' E 17° 47,803' 140 m [GCLADO-5] A ládát kerítésen, postaláda rejti. (Trükkösen nyílik és akinek kell, tud róla, SEGÍTSÉG: szög.)

Forrás: Fekete István: Ballagó idő, ifj. Fekete István: Fekete István az édesapám volt. Épületek: műemlékem.hu. Fotók: egykor.hu