A ládába TravelBug nem helyezhető.

Megközelítés
Minden irányból és minden közlekedési eszközzel elérhető kiindulási pont a Pannónia Kulturális Központ.
Közvetlen mellette van az autóbusz pályaudvar, és egy aluljárón keresztül elérhető a vasútállomásról is.
Autóval a 71-es útról a messziről látható Penny Marketnél, lámpára befordulva már látható a parkoló, amely minden évszakban egész nap ingyenes, de a templom utcájában, közvetlen a templom előtt is lehet parkolni.

 N 47° 1,761' E 18° 0,979' 129 m [GC0819+parkoló]

A parkolóból kisétálva jobbra fordulva a Babits M. utcáig kell menni. A Baross G. utcai kereszteződésnél jobbra jutunk el a Dr. Óvári Ferenc utcáig és itt balra már egyenes az út a kék jelzésen, a célig.

Balatonalmádiról...
A környék a természet által nyújtott előnyök és a Balaton közelsége révén már a római időkben lakott hely volt. A honfoglalás idején a fejedelmi törzs szállásterületéhez tartozott. Almádi első írásos említése 1082-ből, Vörösberényé 1109-ből származik. Településalakító adottságai közt a távoli múltban elsősorban (a permi vörös homokkő málladékából keletkezett talaja révén) szőlőtermő helyként szerepelt.
A református hitközség tagjainak anyakönyvezése 1735-ben indult, a római katolikusoké 1749-ben.
A település neve a 20. század eleji községnév-rendezésig Almádi volt. 1909-ben lett nagyközség. Az 1908-1909-ben megépült Győr-Veszprém-Almádi- Alsóőrs és a Börgönd- Szabadbattyán- Tapolca vasútvonal révén üdülőhelyi fejlődése ugrásszerűen felgyorsult. A Balatonalmádi Fürdő és Építő Részvénytársaság megalakulása is ösztönző hatást fejtett ki. A partot 1899-ben parkosították, nagy fáit 1903-ban ültették, 1925-ben kapott villanyt,1927-ben épült az első strand, amit 1945 után, majd 1964-ben bővítettek. Vízhálózatának kialakítását 1942-ben kezdték meg, 1960-ban a Malom-völgyi források bekapcsolásával egész területét ellátták. A Balatoni Üdülőkörzet idegenforgalmi fejlesztése az 1960-as elején indult meg, s ettől kezdve mind a szervezett, mind a családos üdülés célterületévé vált. Szálló- és ellátó létesítményei mellett óriásivá nőttek üdülő- és zártkerti övezetei, melyek lényegében Csopak-Alsóörstől Balatonfűzfő, Balatonkenese, Balatonakarattya részeivel sajátos üdülő agglomerációként nőttek össze.
A település gazdasági alapját ma alapvetően az üdülő-idegenforgalom, s az ezen gazdasági ágra települt szolgáltatások és ellátás képezik. Foglalkoztatási struktúrájában is ez jellemző, melynek allergikus oldala a szezonalitás. A várossá válással idetelepült intézményrendszer igényei révén, a kiegészítő és helyi termelő gazdasági szervezetek letelepedésével, az idegenforgalmi szezon megnyújtásával ez az egyoldalúság lassan oldódik.

Szent Imre plébánia és templomról röviden
 N 47° 1,590' E 18° 0,583' 121 m [GC0819+parkoló2 ]
A balatonalmádi Szent Imre plébániát 1934. november 1-i határozatával alapította Dr. Rott Nándor veszprémi megyéspüspök. Korábban Almádi az ősi Vörösberényi Plébániához tartozott. Temploma nem volt, csak egy kis kápolna a szép fekvésű szőlők között, amelyet 1883-ban építettek Szent Margit tiszteletére. A múlt század első évtizedeiben,a Balaton "felfedezése" azonban magával hozta a part menti települések viszonylag gyors fejlődését, lélekszámban való gyarapodását. Egyre többen telepedtek le itt véglegesen és hívő életük gyakorlására kicsinek bizonyult a Szent Margit kápolna. A húszas évek végére érett meg a helyzet arra, hogy az egyházközség saját templom építésébe fogjon. Az építkezés előkészítésében, lebonyolításában nagy érdemeket szerzett Dr. Óvári Ferenc országgyűlési képviselő, felsőházi tag; aki építési telket adományozott az egyházközségnek és jelentős pénzbeli adományaival is folyamatosan segítette a templom építését. 1939-ben tőle vásárolta meg az egyházközség plébániaépületnek az un. Tulipán nyaralót is. Az egyház részéről az akkori vörösberényi plébános Gyöngyössy Imre felügyelte és segítette a munkálatokat. A templom alapkövét a trianoni tragédia 10. évfordulóján rakták le 1930. június 4-én és mindössze öt hónappal később november 5-én, Szent Imre herceg ünnepén az ünnepelt Szent tiszteletére már meg is történt a felszentelés. A templom Medgyasszay István tervei alapján erdélyi magyaros stílusban épült "néma imádságként" az ég felé mutatva a nagy magyar hazáért, nemzetünk megmaradásáért. A templom belső építészeti terveit Veszely Géza építészmérnök készítette. Falképeit Bicskei Karle János festette 1955-ben. A plébánia első lelkipásztorai Deák János Szulpic OFM., és Kreutz József voltak. Majd 1936-tól 1987-ig Dr. Pintér Sándor vezette a plébániát és lett megalapozója Almádi szépen fejlődő, virágzó hitéletének.

A Szent Jobb kápolna Balatonalmádiba kerülése
A budai királyi vár Zsigmond kápolnájából nyílt (a főoltár mögött) az a kápolna-fülke, amelyben 1901 és 1944 között Szent István Jobbját őrizték. A harcok során a vártemplom teljesen elpusztult, de a Szent Jobb kápolna - bár súlyosan megrongálódott - csodálatosan megmaradt, mert a királyi palota egy emelete ráomlott, romjaival eltakarta és a további teljes elpusztulástól megmentette. A kápolnát valószínűleg Lotz Károly tervei és Róth Miksa műhelyében készített aranymozaik díszítette, amelyet a millenniumra tervezett. Tizenkét esztendeig roskadozott terhével a romok alatt, míg az "utolsó órában" sikerült megmenteni a végső pusztulástól. Az ötvenes évek közepén az akkori plébános, Dr. Pintér Sándor, Bicskei Karle János festőművésztől (aki akkor dolgozott a templom falképein) értesült a budai vár romjai között rejlő, pusztulásra ítélt értékről. Az ő kezdeményezésére és szervező munkája eredményeként épült fel a Szent Jobb kápolna pontos mása a Szent Imre plébánia templom mellett. A boltozat mozaikját és a kápolna belső terének több részletét (az oltárt a tabernákulummal, a gyertyatartókat, a kovácsoltvas kaput és márvány keretét) hozzáértő kezek gondos munkával rekonstruálták a teherautókon ideszállított töredékekből. A plébánia és a kápolna történetének egyedülálló szépségű napja volt 2000. május 13, amikor a Szent Jobb ereklye egy napra visszatért eredeti őrzési helyére. A millenniumot záró ünnepségek részeként, 2001. augusztus 19-én a Szent Jobból származó ereklyét adományozott a kápolnának Szabó Géza, a Szent István bazilika plébánosa, a Szent Jobb őre.2005 óta Szent Imre herceg és 2007 óta édesanyja, Boldog (Bajor) Gizella ereklyéje is a Szent Jobb kápolnában került elhelyezésre. Így Magyarországon ez az első kegyhely ahol a királyi család ereklyéi együtt láthatóak.

Végezetül, a Balaton mindenhonnan gyönyörű. A környéken sok a láda. De ha a felugró linkeket is figyelmesen megnézed, akkor megérted miért rendkívüli ez a kis kápolna a történetével együtt.
Köszönet a plébániának a hozzájárulásért! /De a pontos helyet ők sem ismerik! :) /
Kellemes sétát....

PS.: a kápolna és így az ereklyék egész nap megtekinthetőek. A kerti bejárat jobb oldalán lévő hirdetőtáblán van a "Miserend" és az idegenvezetések , orgona koncertek időpontjai, mert a templom csak ilyenkor bejárható.

Források:
Almádi története

Ládatörténet
2017.11.03. - emiGrant új helyen újrarejtette. Köszönjük. [Admin]
2024.08.11. - az eredeti rejtő, petyo11, kérte az adoptálhatóvá tételét. [Admin]
2024.11.08. -paidlp örökbe fogadta a ládát.