WAP

Hagyományos láda az egykori Tolnai Selyemgyár (ma Tolnatext Bt.) emlékszobájában. A kiállítás telefonos időpont egyeztetéssel, ingyenesen látogatható.
A kiállítás vezetője, aki egyben a gyár egyik felelős mérnöke: Németh István.
Telefonszáma: +36 74 540248. Munkanapokon reggel 9:00-től 14:00-ig hívható. A ládát tőle kell elkérni.

A kiállítás nem múzeum, hanem a gyár emlékszobája, melynek látogatását térítésmentesen engedélyezik. A telefonos időpont egyeztetésre is azért van szükség, mert az emlékszobának nincs fizetett tárlatvezető személyzete. Kérünk benneteket, hogy ezt vegyétek figyelembe, és ha be szeretnétek menni (érdemes), akkor ne a gyárkapuból akarjatok időpontot egyeztetni, hanem esetleg a tervezett út előtt néhány nappal telefonáljatok. Arra is volt már példa, hogy egy csoport kedvéért hétvégén is megnyitották az emlékszobát.

A főbejárat koordinátái: N 46° 25,376' E 18° 47,588'
Pótjelszó a gyárterületen kívül: N 46° 25,411' E 18° 47,745'

---

A ládába TravelBug nem helyezhető.

---

Megközelítés

Tolnára a 6-os úton, vagy az M6-os autópályán lehet a legkönnyebben eljutni. A buszok is az említett útvonalakon közelítik meg a várost, és a Szentháromság tér közelében lévő buszpályaudvaron állnak meg.
Az autóval érkezőknek a megadott koordinátán lévő főbejárattal szemben lévő ingyenes parkolót javaslom, vagy a városközponttól, illetve a buszpályaudvartól nem messze lévő szupermarket szintén ingyenes parkolóját. Ennek koordinátái:  N 46° 25,428' E 18° 47,408' 70 m [GCSELY+boltparkoló]. Innen kb. 5-10 perces sétával érhető el a Bezerédj Pál és a Selyemgyár utca találkozásánál lévő főbejárat és személybejáró.

A láda

A hagyományos láda az egykori Tolnai Selyemgyár (ma Tolnatext Bt.) emlékszobájában van. A kiállítás telefonos időpont egyeztetéssel, ingyenesen látogatható.
A főbejárat koordinátái:  N 46° 25,376' E 18° 47,588' 70 m [GCSELY+főbejárat]

A rejtés apropója

Rokoni szálak miatt kicsi gyerekkorom óta minden nyáron hosszabb-rövidebb ideig a közeli Fadd községben nyaralunk. Emlékszem, hogy a hetvenes évek elején a Fadd és Tolna közötti országút mentén mindkét oldalon még eperfák sorakoztak. Nagyapám mondta, hogy ez azért van, mert Tolnán Selyemgyár működik (bár akkor már inkább a múltidőnek lett volna létjogosultsága), és a selyemhernyókat az eperfa levelével etetik. El se tudtam képzelni, hogy milyen hernyó lehet az, ami ilyen mennyiségben eszi a faleveleket. Mesélték ugyan, hogy Faddon és a környező falvakban sokan foglalkoztak a hernyótenyésztéssel, de számomra mindez nagyon misztikus volt. Elképzelésem se volt, hogy abból a vékony, átlátszó, pókháló-szerű valamiből, amin én a hernyókat láttam néha lelógni a fákról, hogyan lesz fonal! Akkor még nem tudtam, hogy ezeknek a pici, szőrös-csíkos hernyóknak semmi köze nem volt a selyemhernyókhoz, bár az igazi selyemhernyó is hasonló selyemszálat készít. Több ilyen szál sodratából készült a selyemfonal. A gyár manapság már nem foglalkozik a selyemmel, de napjainkban is egyfajta textil készül itt: építőipari üvegszövet.
Magát a gyárat felnőtt koromban láttam először. Szép, patinás épület. Feleségemmel jöttünk el megnézni a kiállítást. Mint megtudtuk, ipari műemlékvédelem alatt áll. Ez egyben nagyon jó dolog, ugyanakkor néha megnehezíti a mai gyár bővítését, illetve a mai technológiákhoz szükséges átalakításokat. A német tulajdonos szépen karbantartja az épületet, és tiszteletben tartja a hagyományokat, üzemelteti az emlékszobát. A kiállítás után az üvegszövet gyártását is megnézhettük. Nagyon érdekes volt. A kiállítás vezetője kísért végig bennünket ott is. Fiatal kora ellenére nagy lelkesedéssel beszélt a régi gyárról, az ott folyó munkákról, a selyemgyártás technológiájáról, és természetesen a mai üzemről is kérdezhettük. Igazán jó szívvel ajánlom, hogy nézzétek meg a kiállítást! A megadott számon vegyétek fel vele a kapcsolatot, de vegyétek figyelembe, hogy nem ez az elsődleges munkája, ezért kell vele előre időpontot egyeztetni. Érdemes!

Érdekességek

A teljesség igénye nélkül elmondok néhány olyan érdekességet a selyemgyártásról, amit a kiállításon hallottam, illetve az Interneten ( A világ legértékesebb férge, Magyarselyem) találtam:
A kínaiak a világ első selyemhernyó-tenyésztő népe. Az ókorban valutának használták a selyemgubókat. Az ókori kínai császárok selyemgubókban hajtották be az adót a mezőgazdáktól, ugyanakkor szigorúan megtiltották a gubókivitelt. Akit rajtakaptak a "gubókiajánláson", azt drákói kegyetlenséggel megbüntették.
A selyem már a honfoglaló magyarság előkelőségeinek körében is kedvelt és keresett textil volt. Az uralkodói és egyházi pompa részeként később is jelentős szerepet játszott, majd a reneszánsszal, az itáliai kapcsolatok révén még szélesebb körben használt fényűzési cikké vált.
A selyemhernyó-tenyésztés csaknem 300 éves múltra tekinthet vissza Magyarországon, de napjainkra ez az ipari ágazat szinte teljesen eltűnt. A takarmánybázist jelentő epreseket, és az országos elosztó és begyűjtő hálózatot felszámolták. A tenyésztés végleges megszűnésével a kiváló tulajdonságokkal rendelkező magyar selyemhernyó-fajták is eltűntek.
A magyar selyemhernyó-tenyésztés a 19. század közepén élte fénykorát. Fellendítésében kimagasló szerepe volt Széchenyi Istvánnak, Kossuth Lajosnak, Wesselényi Miklósnak, Bezerédj Istvánnak, és Bezerédj Pálnak. Az ország területének 4/5-e volt alkalmas eperfa-termesztésre.
A Tolnai Selyemgyár építését Bezerédj Pál javaslatára a 19. század végén kezdték el, és a 20. században lendült fel a gyártás.
A selyemgubókról az 1-1,2 km hosszú egyetlen selyemszálat úgy tudták lefejteni, hogy a gubót forró vízbe tették, ami a szálakat összefogó ragasztóanyagot feloldotta.
A selyemszál végét kézzel kellett a forró vízben megkeresni. Ezt az igen nehéz műveletet nőkkel végeztették. A tolnai gyárban árva lányokat is alkalmaztak, akiknek az esküvőjükre hozományt adományoztak - amit persze a lányok addigi fizetésének egy részéből tettek félre.
A második világháborúban rengeteg selyemfonalat készített a gyár, mert kellett az ejtőernyők selyemszövetéhez.

További segítség

Ha nem tudjátok megnézni a kiállítást, a jelszót a  N 46° 25,411' E 18° 47,745' 70 m [GCSELY+pótjelszó] koordinátán lévő rácsos objektumon keressétek fejmagasságban.
Ha a főbejárattal szemben állva balra elindultok, lemehettek a Tolnai-Duna partjára. Innen is érdekes a gyár, és hangulatos a part. A parton dél felé sétálva az első lépcsőn, a Magaspart, majd a Selyemgyár utcán át vissza lehet menni a főbejárathoz, vagy a parti sétányról felvezető bármelyik lépcsőn a városközpontba.
Kellemes időtöltést!