A jelszó 2022.08.06.-án megváltozott, ha valaki már korábban megtalált egy-egy részletet, az küldje el, és megkapja az újat.

Röviden

Minden ponton öklömnyi kavicsokra ragasztott zöld gravírozott lapocskákon találod a jelszórészleteket.
Az 1-5 pontokon kisebb-nagyobb sziklák mellett/alatt keresd
Ugyanazon a sziklán találsz pótjelszót is.
1. forrás felett legnagyobb szikla tövében
2. ahol két fa és két nagy kő áll egymás mellett
3. jeles fa melletti szikla háta mögött
4. a forrás melletti nagy szikla oldalában
5. a forrással szemben szikla tövében. (Árpi segít)
6. a forrástól 15 m-re, egy fa 2 m magas rejtekében, a fán több alkalmas hely van, ne a közepébe tedd, mert abban gyakran áll a víz!
A pótjelszó itt a kerítésen kívülre került, egy út menti műtárgyon van, ahol a forrás vize kifolyik a kerítés alatt.

Parkolás Mátrafüreden.  N 47° 49,916' E 19° 58,226' 350 m [GCMF10+parkoló]

A rejtés a Börzsönyi források sorozat ötletének mátrai adaptációja, azzal megegyezően 10+1 pontból áll, minden pont egy önálló láda, a +1 pont helyének megismeréséhez szükséges a 10 helyszínen található jelszavak kezdőbetűje, és utolsó száma.

Mint azt a népmesékből jól ismerjük mindig az utolsó próba a legnehezebb, hősünk ilyenkor küzd meg a hétfejű sárkánnyal, hogy aztán a fele birodalomban a királykisasszonnyal holtomiglan ...
Királyságot nem - annál inkább egy szép hosszú túrát - ígérhetek, királylányt/királyfit meg mindenki hozzon magával:)

A Mátrai források sorozat utolsó nyilvános ládája 6 pontból áll, Mátrafüredtől Kékestetőig a zöld sáv jelzés mentén 7 km, és 650m szintemelkedés vár, és még vissza kell jutni a kiindulóponthoz.

1.  N 47° 50,156' E 19° 59,055' 420 m [GCMF10-1]
A Csepegő-forrás szépen kiépített bővizű forrás, a gyöngyösi óvodások ajánlásával. Innen a következő pontig a Csurgó-patak Vizes-Kesző nevű tetszetős völgyében haladunk. A völgy felső szakaszát sok - mohával vastagon borított - szétszórt kő borítja.

2.  N 47° 50,991' E 20° 0,219' 645 m [GCMF10-2]>
A Kossuth-kútra jobban illene a "csepegő" név, mert bizony csak cseperészik belőle a víz. A forrás után kikanyarodunk a Csurgó-patak völgyéből.

3.  N 47° 51,363' E 20° 0,211' 790 m [GCMF10-3]
A Vályús-kút megbízható forrás a - valaha szebb napokat látott - házikó mellett, sajnos a forrásház egyik köve kilazult, ezért most nem a kifolyón jön a víz.

4.  N 47° 51,684' E 20° 0,584' 925 m [GCMF10-4]
A Pezső-kút neve nem tűnik értelmes szónak, így a tuhu-n már a Rezső - mint a legközelebbi értelmezhető - alak szerepel. Nevét a közeli Hidas-bérc sziklaormáról, a Pezső-kőről kapta. Egyes források a Hidas-bércet - a maga 973 m-es magasságával - az ország második legmagasabb csúcsaként tartják nyilván, mások vitatják hogy önálló csúcs lenne, a Kékes oldalnyúlványának tartják. Lassan ez a forrás is renoválásra szorul, de egyelőre vidáman csordogál belőle a víz.

5.  N 47° 52,070' E 20° 0,967' 977 m [GCMF10-5]
A Disznó-kút rövid kitérővel a piros kör jelzésen érhető el. A vékonyan csordogáló forrást a Cartographia térkép "az ország legmagasabban fakadó forrása" címmel illeti. Szerintem a Kékes-forrás magasabban van, de azon a 10 m-en nem vitatkozunk:)
A forrásházon a "DISZNÓS-KÚT" elnevezés szerepel, de itt is a nyomtatott térkép névadását tekintem mérvadónak.

6.  N 47° 52,177' E 20° 0,631' 977 m [GCMF10-6]
A Kékes-forrás a szanatórium kerítésén belül van, de szabadon látogatható. Az útba eső bejárat,  N 47° 52,173' E 20° 0,599' 973 m [GCMF10+bejárat] innen kitaposott ösvény vezet a forráshoz. A forrás melletti fedett pihenőhelyen szusszanhatsz egyet.
 N 47° 52,159' E 20° 0,642' 970 m [GCMF10+pótjelszó] , egy beton tárgyon gravírozott lapka.

A hat forrás vize a Bene-patakban egyesül, legkésőbb a Disznó-kút vize csatlakozik a többiekhez, Abasárig a Vár-patak szállítja, itt ömlik a Bene-patakba.

A Mátra turistatérkép helynévmutatója 195 nevesített, további 325 név nélküli forrást, csevicét és kutat sorol fel, ezek közül választottam 11 érdekes helyszínt.

Az utóvulkáni tevékenység következtében számos különleges összetételű forrás található a hegységben, ezeket gyűjtőnéven csevicének hívják. A csevicék a hegység északi oldalán gyakoriak, leghíresebbek a Parád környéki a kénes gyógyforrások, de mint látni fogjuk a déli oldalon is előfordul.

A források, és a belőlük kialakult patakok vizét 2 folyó gyűjti össze.
Nyugaton a Zagyva 62, keleten a Tarna 46 mellékág vízét vezeti a Tiszába.

Jó túrázást!