WAP
Az emlékmű mögött, a templom kerítésénél, soktörzsű mogyoróbokorban egyedi doboz sötét zacskóban.

A Lekvárium megtekinthető előzetesen a 06-44-709-004 telefonszámon történő bejelentkezés után!

---

A ládába TravelBug nem helyezhető.

---

Megközelítés
Penyige község a 491-es főúton közelíthető meg, Fehérgyarmatot keleti irányban elhagyva a  N 47° 59,311' E 22° 31,350' 123 m [GCLEPE+Kelet felé Penyigére] ponton.

Tömegközlekedéssel
Busz és vonat közlekedéssel egyaránt megközelíthető. Vonattal a Fehérgyarmat-Zajta vonalon, autóbusszal a Fehérgyarmat-Magosliget, Fehérgyarmat-Kispalád, Fehérgyarmat-Szatmárcseke, Fehérgyarmat-Tiszabecs, Fehérgyarmat-Mánd, valamint a Fehérgyarmat-Rozsály vonalon közelíthető meg.

Parkolás
Kijelölt parkoló nincs, de én a Lekvárium bejárata mellett az út szélét javasolnám az alábbi ponton  N 47° 59,939' E 22° 34,129' 123 m [GCLEPE+Parkoló]

A Lekvárium
 N 47° 59,937' E 22° 34,142' 123 m [GCLEPE+Lekvarium]
Az ország első szilva és lekvár múzeumát Penyigén hozták létre 2004. augusztus 23-án, a Kossuth utca 105. szám alatt. Az udvarán álló Szatmárikumban lehet vásárolni is.

A közel száz éves épület a település legfrekventáltabb helyén, a Szatmárcseke és Tiszabecs felé elágazó utak kereszteződésében található. Penyige híres gyümölcséről és annak felhasználásáról. A szilvából készült termékek évszázadok óta fontos szerepet töltenek be az itt élő emberek életében. Valaha a szegény ember gyümölcsének nevezték. A "penyigei" vagy "Nem tudom" szilva gyakorlatilag vadon nő, a kertekben is gondozást alig igénylő, apró gyümölcsöt, nem magvaváló, hamvas-kék héjú, sárga húsú, édes, aromás ízű gyümölcs. Ebből készül a híres penyigei szilvalekvár és szilvapálinka. Ismertsége az országhatáron túlmutat. A szilvából cukor és egyéb anyagok hozzáadása nélkül készül a lekvár. Színe sötét, állománya kemény, de még kenhető. Jól eltartható tartósítószer és pasztőrözés nélkül, mivel szárazanyag tartalma 60-61%.

A Lekváriumban nemcsak a szilvával és a lekvárfőzéssel kapcsolatos tárgyi emlékek láthatóak, hanem egy olyan bemutatóhely is egyben, ahol a lekvárfőzés munkafolyamatát láthatja a vendég. A felújított parasztháznak már az udvarán is láthatók a főzés elengedhetetlen kellékei a kemencék és katlanok. Ezeket szilvaéréskor be is üzemelik.

Az épületben egy hagyományosan, a rég múltat idéző bútorokkal berendezett parasztkonyha fogadja a látogatót. A két szobában pedig a szilvaszedés és lekvár főzés eszközeinek bemutatása mellett megtudható minden, amit a szilváról, a lekvárról és a pálinkáról tudni kell.

A szilvalekvár főzés folyamata
A hagyományos technológia szerint készülő szilvalekvárhoz augusztus végén, szeptember elején lekaszálják a fák alatt a füvet, hogy a szilvát fel tudják szedni. A fa alá ponyvákat terítenek le, és vékony rudakkal megkezdik a szilvaverést. A levert gyümölcsöt kosarakba szedik, majd fateknőben több léről átmossák, válogatják, és lecsepegtetik. A hibás, törött szemeket a cefrébe teszik.

A szilvát kívül-belül vályogból és pelyvás sárból tapasztott katlanba helyezett rézüstbe teszik fel főni, amit a szabadban, de inkább fedett helyen alakítanak ki. Főzés előtt egy keveset kézzel összetörnek, hogy levet eresszen, és ne ragadjon a szilva az üst aljához. Így könnyebb megkezdeni a ciberézést. A levet engedett szilvához fokozatosan adják hozzá a többi mennyiséget. Egyenletes tüzelés mellett folyamatosan kavarni kell, míg a héj, a hús és a mag el nem válik egymástól. A forró, szétfőtt gyümölcsöt kiszedik, és cibererostán átdörzsölik, aminek következtében csak a mag marad a rostán.
Az átdörzsölt levet ciberének hívják, amit visszamernek a tisztára mosott rézüstbe. Belehelyezik a házilag készült vitorlát és a kavaró rudat. Ezután újból tüzet raknak és megkezdődik az öregítés, azaz a besűrítés. Egy rézüst 50-100kg lekvár főzésére alkalmas. Az öregítés 12 órát is igénybe vehet folyamatos kavarás mellett. Akkor van kész a lekvár, ha a felfordított kanálról nem esik le. A forró lekvárt teknőbe szedik és hagyják kihűlni. Kihűlés után cserépedényekbe, szilkékbe rakják. A kész lekvárt különböző tésztafélékhez - pl.: derelye, gombóc, lekváros laska - és süteményekhez - pl.: bukta, fánk - használják.

A lekvárfőzés jelentős közösségi alkalom volt, mulatozással kapcsolták egybe. Citeráztak, énekeltek, mesélés folyt miközben váltották egymást a munkában. A kavarás mellett bőven jutott idő a folyékony szilva, a jó penyigei pálinka kóstolgatására is. Ez volt a vendégváró ital, amelyet vesszővel befont üvegkorsókban tároltak.

A "Nem tudom" szilva kiválóan alkalmas aszalásra is. Kemencékben és napon aszalták a szilvát, aszalókason. Elterjedt volt az aszalóházak építése is. Sokféle gyümölcsöt aszaltak (pl.: almát, körtét, meggyet). Ma már inkább csak szilvát aszalnak ezen a vidéken.

A Lekváriumban találkozhatunk még kendermunkákkal. A kenderből készült a fonal, amelyből vásznat szőttek.
A parasztház udvarán ki van állítva egy szekér, amellyel régen a mezőre jártak az emberek.

A Lekváriumot érdemes meglátogatni a fiatalabb korosztálynak is, mert kihalóban lévő népi szokásokat, hagyományokat ismerhetnek meg, és betekintést nyerhetnek az elmúlt idők embereinek életébe. Az idősebbek felidézhetik emlékeiket, a régi idők nehézségeit és szépségeit. Mindenki számára érdekes és élményekben gazdag lehet a múzeum meglátogatása.

Legenda
Penyige legelterjedtebb szilvafajtája a "Nem tudom" szilva, amely szinte minden penyigei portán megtalálható. A legenda szerint egyszer egy idegen a faluban járva megkérdezte, hogy milyen fajta ez a szilva, amiből ilyen sok terem errefelé. Akárkitől is kérdezte meg, a válasz "nem tudom" volt. Így lett a penyigei szilva másik neve "Nem tudom" szilva.

Érdekesség
Sokan próbálták már "hazavinni" a penyigei szilvát, de az itt nevelt csemete csak Szatmár-Beregben terem ilyen zamatos gyümölcsöt.

Lekvárium nyitva tartása
2015.04.01. - 2015.05.31.
Kedd-Péntek: 09:00-16:00
Szombaton, vasárnap, hétfőn zárva tart.

2015.06.01. - 2015.06.30.
Kedd-Szombat: 09:00-16:00
Vasárnap, hétfőn zárva tart.

2015.07.01. - 2015.08.31.
Kedd-Szombat: 09:00-17:00
Vasárnap és Hétfőn zárva tart.

2015.09.01. - 2015.09.30.
Kedd-Szombat: 09:00-16:00
Vasárnap, hétfőn zárva tart.

2015.10.01. - 2016.03.31.
ZÁRVA tart.

Belépő
Felnőtt: 200 Ft
Diák, nyugdíjas: 100 Ft

Helytörténeti Múzeum
 N 47° 59,910' E 22° 34,157' 123 m [GCLEPE+Muzeum]

Forrás: itt

LÁDATÖRTÉNET:
2015.12.06: Megjelenés
2016.03.12: Eltűnt, újrarejtve
2016.10.08: Ellenőrizve, minden OK
2017.09.16: Eltűnt, újra rejtve!
2019.08.05: Eltűnt, de pótolta VP Köszönöm szépen!

Penyigén található a Kilenc Kislány (GCklnc) nevű virtuális geoláda is.

Jó keresgélést kívánunk mindenkinek! ricsivivi'