12x12x6 cm-es hagyományos doboz egy facsoport tövében.

---

A ládába TravelBug nem helyezhető.

---

Megközelítés
Az autóval érkezők számára kényelmes parkoló kínálkozik a Hont Motel mellett  N 48° 2,880' E 18° 58,850' 140 m [GCHosz+1parkoló], vagy a szakadék bejáratánál kialakított "földes" parkolóban  N 48° 2,810' E 18° 58,925' 145 m [GCHosz+2parkoló] Fontos, hogy a parkolókba csak a Vác felé tartók hajthatnak be! A Vác felől érkezőknek tovább kell menniük és meg kell fordulniuk!
Tömegközlekedési lehetőségként a Vácról vagy Szobról induló busz jöhet szóba.
A főút melletti útjelző segít a bejárat megtalálásában! N 48° 2,855' E 18° 58,935' 140 m [GCHosz+útjelző]

A szakadék
Az egyik leghíresebb hazai őstörténeti emlékhelynek számít a Börzsöny legszebb természeti látványosságai közé tartozó Honti-szakadék, vagy ahogyan a helybeliek nevezik, "a Honti-szakadás" nem szigorúan védett természetvédelmi területe, mely a tudósok szerint az Ős-Ipoly medre volt. A községtől délnyugatra található, 20-25 méter mély, a Zátori-patak által löszfalba vájt szurdokvölgy több millió éve őrzi a pleisztocén korból ránk maradt parányi egysejtűek ősmaradványait, sőt, kagylók, korallok és cápafogak nyomait is. Bár ezen leletek védettek, és a mészvázaikat rejtő rétegek elérése is balesetveszélyes! Érdemes ellátogatni e festői szépségű tájra, hiszen a vízmosás hatalmas volta, a völgyforma különlegessége, valamint a hóolvadáskor és az esős időben életre kapó vízesés látványa semmihez sem fogható.

A honti slírösszlet legjobb feltárása a Honti-szakadékban található, mely Hont községtől DK-r e húzódik a Bába-hegy irányába. A szakadék fiatal kaptúra eredménye, a jelenlegi felső-szakasz jellegű völgy ÉNy - DK-i, a vízesések alatti alsó-szakasz jellegű, rövidebb része pedig ÉK-DNy-i csapású. Az összlet fekvője a parassapusztai kavics-homokösszlet, fedője a Bába-hegyi pernás konglomerátumösszlet. A slír változatos kifejlődésekből tevődik össze, így a szakadék É-i, alsó bejáratánál homokos-agyag található, benne rossz megtartású ősmaradványokkal: magányos korallok, Flabellipecten ex gr. fraterculus, Hinia, Conus dujardini, Ringicula és Turris töredékekkel, valamint viszonylag gazdag Foramifera faunával.
Az alsó bejárattól 90 m-re, a szakadék oldalfalában sötétszürke, kemény, töredezett, finom homokos, meszes agyag található mintegy 15 m-es vastagságban, melynek keményebb változatai alkotják a szakadék vízeséseinek lépcsőit. A kemény, meszes agyagból Flabeüum, Cardiolucina agassizi, Saxolucina cf. incrassata, Macoma ettiptica ottnangensis és Hinia gyűjthető, valamint szegényes mikrofauna iszapolható. A nagyon gyakori Macomákon és Flabellumokon kívül csillámos homokkal kitöltött féreg járatok és növénymaradványok jellemzik a szürke, meszes agyagot. E fölött 3 cm-es riolittufa-közbetelepülés helyezkedik el, melynek dőlési adata: 170/11°. Erre konkordánsan 2,5 m-es szürkésfehér, kagylós törésű, tömött, montmorillonitos agyagréteg települ, melyben ismét tufás anyaggal kitöltött féregjáratok találhatók. A szakadéknak ezen a részén legfölül csillámos, homokos-agyag következik, vékony márgabetelepüléssel,
melyből csak mikrofauna gyűjthető.
A szakadék felső vége felé újból szürke, meszes agyag, majd agyagos homokrétegek alkotják a szakadék oldalfalát, egészen a fedő Bába-hegyi pernás konglomerátum-összletig. A homok nehézásványaiban az idősebb homokokkal szemben már a piroxének és amfibolok uralkodnak. A slír e rétegtagozatára a Foraminiferák mellett a sok szivacstű, Radiolaria és glaukonitszemcsék jellemzők.

Források és ajánlott oldalak
- Túrautak, várak, látnivalók Magyarországon
- A három félelmetes szakadék
- Magyarország vármegyéi és városai
- Rétegtani és őslénytani vizsgálatok
Hont (E-Börzsöny) környékén (pdf)
- A Börzsönyi-hegység üledékes képződményei (pdf)
- GPSGames