---

WAP:
Sarki, soktörzsű fa ölében kéreggel takarva.
Alternatíva: a megadott ponton beazonosítható tábla felső részén, középen (a keresztben) olvasható név.
......................................................................................

2008. VIII. 14. óta újra hagyományosként üzemel a láda több virtuális alternativával.
(i) Maga a doboz a Kisbalaton felé vezető út bal oldalán, a kápolna melletti tisztást körülvevő fasor, sarki, sokágú fájának ölelésében lapul, kéreggel álcázva.
(ii) A jelszó virtuálisként továbbra is megtalálható mint eddig. A  N 46° 39,652' E 17° 8,285' 117 m [GCZVAR+alternatív jelszó] koordinátákkal megadott ponton beazonosítható tábla felső részén, középen (a keresztben)olvasható név (úgy ahogy ott, csupa nagybetűvel, csak egybeírva).
(iii) Ha nem menne a leolvasás, vess egy pillantást a szomszédos tájékoztató tábla aljára.  N 46° 39,647' E 17° 8,268' 109 m [GCZVAR+laminált lap a tábla alján]
(iv) Ha mindez nem lenne elegendő vagy sietsz, találsz egy laminált jelszóhordozót Zalaszabari mögé becsúsztatva.  N 46° 39,711' E 17° 8,234' 109 m [GCZVAR+laminált lap a fotótérkép mögött] a parkolóban található nagy tájékoztató táblán.
(v) Ultima ratio: vess egy pillantást a kávézó portáljára.

......................................................................................

Zalavár községtől nyugatra nagyon érdekes és komplex terület fogadja az arrajárót. A Zala mocsarai övezte szigetek a középkorban jelentős szerepet játszottak. A Várszigetet választotta székhelyéül Pribina, a Nyitráról elűzött fejedelem 840-ben, aki a frankoktól kapott hűbérbirtokot, majd határgrófi rangot a Zala mentén. A folyó árterületén telepedett le és építette ki székhelyét, melynek jelentőségét az adta, hogy évszázadokon keresztül itt volt az egyedüli átkelőhely a folyón. Pribina a Várszigeten erődített települést hozott létre, és templomokat emeltetett. Az erődített lakhely a térség keresztény térítésének központja lett. Erre emlékeztet Cirill és Metód emlékoszlopa (Janzer Frigyes alkotása). Munkájuk volt elég, hiszen ebben az időben ez a terület az ország egyik legsűrűbben lakott része volt.
Az erődítmény északi szomszédságában épült, a kortársak által joggal "tiszteletre méltónak" tartott templom alapfalait sikerült feltárni és helyreállítani. Liutpram salzburgi érsek építtette a templomot, ahol elhelyezták Hadrianus (Szent Adorján) mártír maradványait. Az építés 852-53 körül kezdődött. Az ásatások során feltárták a bazilika alapfalait. A kor szokásainak megfelelően a felszentelt templomokban egész alakos szenteket temettek el. A Szent Hadrianus-templom is azt a célt szolgálta, hogy a frissen megkereszteltekben erősítse a keresztény hitet. Az építés kezdete 852-53-ra tehető, s 870-ben már fölszentelt templomról tudunk. A templom mellé szerzeteseket rendeltek, feltehető, hogy akkor is létezett egy kolostor. Maga a templom ötven méter hosszú, huszonöt méter széles volt, s ilyen korai időből egész Kelet-Európában nem ismert ekkora méretű istenháza. A szentély körül félkörívben föld alá süllyesztett folyosó fut végig, amelyet az oldalhajókból lehetett megközelíteni, ahonnan három kápolna nyílt. A Nyugat-Európában is egyedülálló lelet az un. szentélykörüljárós templomok őstípusa lehetett. A nyolc évig tartó ásatások után a bazilika romjait konzerválták és újra felszentelték

1019-ben Szent István alapított monostort a Várszigeten. A XI. század végétől a Vársziget (Zalavár) Zala vármegye központja. A török veszély elől a bencések elmenekültek. A kolostort és a templomot várrá alakították át. A kolostorerődítmény sorsát I. Lipót császár pecsételte meg, amikor a többi magyar erősséghez hasonlóan Zalavárt is fölrobbantatta. Attól kezdve rohamos pusztulásnak indultak a megmaradt falak, mert a visszatelepülő lakosság kőbányának használta a helyet.
Az ispánsági vár plébániatemplomának helyén, annak alapjaira, a korabeli formák megtartásával a '90-es években emeltek kápolnát, amelyt 1996-ban szenteltek fel.

A történeti emlékek mellett egyébbel is szolgál a hely. Itt található a Kis-Balaton ház (a Vízügy fenntartásában), nagyon jó kiállítással a Kis-Balatonról (élővilág, kultúrtörténet, vízrendezés; és nem csak nézni lehet!). Pár száz méterrel arrébb pedig a Kis-Balaton egyetlen átkelője, ahonnan (mivel le is lehet parkolni az út mentén, ahogy a horgászok számosan teszik is) nagyon jól megfigyelhető élőben is az élő-, főképpen a madárvilág.
A Kis-Balaton valaha a Balaton nyílt vizű öble volt, amely az idők folyamán hordalékkal feltöltődött és lápos sás- és nádtengerré vált. Az 1922. évi vízrendezést követően csupán fél négyzetkilométeres szabad víztükör maradt, a többit elborították a vízinövények. A helyzet az 1980-as évek közepétől változott meg, amikor megépült az 1870 hektár felületű, 28 millió köbméteres új tó, amely szűrőként működik. A Zala folyó 22 kilométeres utat tesz meg a mesterséges tóban, majd csak ezután tér vissza régi medrébe.

Legújabban kerékpárkölcsönző is üzemel a helyszínen, illetve egy nagyon érdekes, "vizes" játszóteret is kialakítottak.
Ha már ott jártam, a parkolót is bemértem:  N 46° 39,719' E 17° 8,247' [GCZVAR+parkoló]

---

A ládába TravelBug nem helyezhető.

---