Beérve a szelídgesztenyésbe, a filagória melletti ösvényen továbbhaladva kb. 100 méter után, az ösvénytől két méterre, balra egy nagyobb kidőlt fa gyökerei alatt található a 15x12x18cm-es konyhai doboz.

A ládába TravelBug nem helyezhető.

Megközelítése
  A Székelyudvarhelyt (Odorheiu Secuiesc) és Barótot (Baraolt) összekötő út mentén, Székelyudvarhelytől 22km-re, lévő kereszteződésben  N 46° 10,055' E 25° 25,472' [GCSZG+1.Letero] balra térünk. Homoródkarácsonyfalva (Crăciunel) területén letérünk a főútról  N 46° 10,975' E 25° 25,681' [GCSZG+2.Letero], 220 méter után a fahíd  N 46° 11,069' E 25° 25,620' [GCSZG+Fahid] környékén kell parkolót keresni, innen már csak 100 méter a gesztenyés bejárata.

Sok szép kép Csedő Attila fotóblog-ján

Homoródkarácsonyfalva

Fekvése
  Homoródkarácsonyfalva a Kis-Homoród völgyében fekszik, Szentegyházától 21 km-re délre. A települést fél kilométeres hosszúságban a Kis-Homoród vize szeli át, amelynek jelentősebb mellékága a 6 km-es hosszúságot megközelítő Magyarós-patak.
  Keleten az északi Persányhoz tartozó Rika-hegy, északon Homoródalmás, nyugaton a két Homoród vízválasztója képezi a határt, míg délen Oklánd község határolja a települést.
  Az egykori sűrű erdőségek mára aránylag eltávolodtak a falutól, melyhez nagymértékben hozzájárult az egykori mészégető kemencék nagyszámú üzemeltetése is. Ma a mészégetés mesterségét senki nem gyakorolja.
  Kihasználva a lehetőségeket és a kedvező mikroklímát, a település nyugati határában, a vízválasztó keleti oldalán dióval vegyes szelídgesztenye ültetvény található, ahová székely motívumokkal díszített fatáblák mutatják az utat.

Nevének eredete
  Nevét onnan kapta, hogy olyan személy birtoka volt, aki karácsonykor született, ezért ezt a nevet viselte.

Története
  1334-ben említik először Karasun néven. Kiemelkedő dombon áll védőfallal övezett unitárius temploma. Román kori szentélye máig fennmaradt, 1495-96-ban bővítették, ekkor épült tornya is. Kazettás mennyezete a 18. század első felében készült. A 18. században emberáldozatot is követelő harc folyt a templom birtoklásáért a katolikusok és az unitáriusok között, végül a katolikusok 1783-ban külön templomot építettek maguknak.
  Görög katolikus temploma 1880-ban épült, de kevés híve volt. 1910-ben 1006 magyar lakosa volt.
  A trianoni békeszerződésig Udvarhely vármegye Homoródi járásához tartozott. 1992-ben 526 lakosából 2 román kivételével mind magyarok.
  A falu déli bejáratától jobbra emelkedő Dongó-hegynél sós vizű forrás vize tört fel, melyre a 20. század elején fürdőtelep épült, de az 1930-as évekre romba dőlt. 1954-ben felújították, azóta ismét tönkrement.

Homoródkarácsonyfalvi szelídgesztenyés

  Homoródszentpál irányából érkezve Homoródkarácsonyfalvára, egy baloldalra letérő mellékút végében megpillanthatjuk a gesztenyés parkot hirdető táblát. Letérünk a főútról, előre haladunk, kis idő múlva áthaladunk egy hídon, majd annyira leszűkül az út, hogy érdemes is hátrahagyni az autót. Innen már csak egy öt perc séta, és szembetűnik a terület bejáratát jelző székely kapu.
  A homoródkarácsonyfalvi szelídgesztenye liget a Székelyföld különlegessége, mivel egyedül itt találhatók a száz évesre becsült szelídgesztenyefák.

  A liget 2 hektáron terül el, csendes kikapcsolódást biztosít az odalátogatók számára.
  A liget névadója a szelídgesztenye (Castanea sativa), amely a bükkfafélék családjába tartozó gyors növekedésű fafaj. Délkelet-Európa hegyvidékeinek párás völgyeiből származik, és már a történelmi időkben elterjedt a kontinensen.
  Ehető terméséért a rómaiak sokfelé telepítették, magjából lisztet őröltek.
  Fényes, bőrszerű, keskeny, 10-20 cm hosszú, váltakozó állású, hosszúkás, lándzsa alakú levelei szúrósan fogazottak, mindkét oldalon 4-7 éles foggal. A fogak hosszúak, hegyesek, közöttük a bemetszések lekerekítettek. Hímnős barkavirágzata felálló, csúcsán a virágzat nagy részét adó sárga porzók nyílnak, alapjuknál pedig a zöld termős virágok. A megporzás után a termős virágok gömbbé növekednek, egy-egy ilyen gömbben két-három termés nő.
  Szelídgesztenyén kívül a ligetben megtalálható a közönséges dió, az erdei fenyő, a vadalma, a fehér akác. A cserjék közül megemlítendő a húsos som és a fekete bodza.
  Az emlősök közül többek között nyest, menyét, keleti sün, a madarak közül kuvik, házi rozsdafarkú, kerti rozsdafarkú, vörösbegy, erdei pinty, széncinke, balkáni gerle. A kétéltűek közül megemlíthetjük a barna varangyot, az erdei békát és a levelibékát.

  Minden év október első hetén itt rendezik meg a helyiek a Szelídgesztenye Fesztivált. A rendezvény színhelye a fenyves feletti tisztás, rossz idő esetén a kultúrotthon, ahol változatos programba kapcsolódhatnak be a jelenlévők: kulturális műsor, a gesztenyeültetvény ismertetése, vetélkedők, gesztenye- és kürtöskalácssütés várja az érdeklődőket. Este szelídgesztenyebál zárja a rendezvényt.
(Szentes Lajos, Demeter László)

Forrás:
Wikipédia
Székelyföld hét csodája

Ládatörténet
2018.10.02 - Nagyon köszönöm kópé1993 kessertársnak a javítást.
2021. szeptember - Márton Zoli újrarejtette az eltűnt ládát