WAP

Hagyományos 5x10x15 cm-es geoláda a megadott ponton, fa gyökerei közt, kövek mögött vár rátok. Nézd meg az utolsó képet!

---

A ládába TravelBug nem helyezhető.

---

Megközelítés

Aki autóval jön annak itt érdemes megállnia  N 47° 46,817' E 18° 51,840' 145 m [GCMDV+parkoló]

Felhívás!

Védett természetvédelmi terület. Bárminemű, a természet védelmét megzavaró tevékenység a geoláda megszűnését eredményezi.

Ajánlott útvonal

A megadott parkolóból a piros sáv jelzésen megyünk egészen a tavakig, illetve a geoládáig. Menet közben érintjük a millenniumi emlékművet is, melyet itt találsz  N 47° 46,528' E 18° 50,923' 188 m [GCMDV+Millenniumi emlékmű]

Kedves Kesser!

Szeretnélek elhívni ide, a Miklós deák-völgybe, hogy tekintsd meg ezt a szép, s nyugodt helyet. Ez a völgy a Visegrádi-hegységben található, Pilismarót település felett az Ó-hegy, és a Pallag-bükk közt található. A tavakat a Somos-árok nevezetű patak táplálja. Közelben található a Kádár-kút, mely közepesen csörgedezik, és enyhülést ad a vándornak. A forrást itt találhatod  N 47° 46,144' E 18° 50,663' 214 m [GCMDV+Kádár-kút]

Miklós deák-völgyi tavak

A tavak története.

A Miklós deák-völgyi legalsó tó víztározóként működött 1960-ig. Az első gát építése feltehetően a Millennium (1896) időszakára tehető. Magyarország ezer éves fennállásának állít emléket a közelben épült emlékmű is. A közelben létesült egy 1 hektáros csemetekert, melynek épített vízrendszere segítségével lehetséges volt az ott nevelt csemeték öntözése. A gáton két zsilip volt, az egyik a vízszint szabályozását szolgálta, a másik a csemetekertbe vezette a vizet.
1960 táján a meglévő tó felvízi oldalán épült egy másik tó, halászkunyhóval a partján. A tavak ekkor protokoll horgászatot biztosítottak, állandó őr látta el az ott lévő munkákat. Miután egy harmadik tó is épült, ezek védelmére egy hordalékfogó gátat létesítettek kb. 300 méterre a felvízen, így működött közel 1985-ig a tórendszer. Az üzemelésénél a legköltségesebb feladat a meder 3-4 évenkénti iszapmentesítése, kotrása és az állandó őrzés volt.
A vízfolyáson az utóbbi évtizedekben több nagy árhullám vonult le, amely a létesítmények jelentős részét használhatatlanná tette. Az utolsó 1999-ben levonult rendkívüli árhullám átszakította az alsó gátat. Ezt követően a tavakat nem lehetett üzemeltetni, aminek hiányában kiszáradtak. A Pilisi Parkerdő Zrt. komplex természetvédelmi beruházási programjának keretében, közel netto 90 millió forintos költségvetéssel idén fejezte be a Miklós deák-völgyi vizes élőhely rekonstrukcióját. A 2012-ben megindult munkálatok során a régi gátak és zsilipek bontása után az egykor három tóból és egy hordaléklerakó területből álló vizes élőhelyet új, természetvédelmi szempontból megfelelő műtárgyak építésével állították helyre. Az egyik, ipartörténeti értéket képviselő gát esetében az átalakítás az eredeti jelleg megőrzése mellett történt. A műtárgyakat a tájba illeszkedő, a folyóvízi fajok számára átjárható módon, életkörülményeiket figyelembe véve alakították ki. A munkák célja a vízfelület létesítése, a vízvisszatartás, azaz a tározó szerep és a vízfolyás átjárhatóságának biztosítása volt. A tórendszer feletti mederszakasz és a tórendszer alatti mederszakasz átjárhatóságát (vízi állatfajok, pl. a kövi rák számára) a tavakkal párhuzamosan kiépített megkerülő csatorna biztosítja, amely Magyarországon különlegességnek számító, az ökoszisztéma-menedzsment szempontjai szerint kialakított megoldás. A Miklós deák-völgyi tavak rekonstrukciójára a KEOP "Természetvédelmi fejlesztések a Pilisi Parkerdőben" című, csaknem 240 millió forint nettó összköltségvetésű, az Európai Unió és a Magyar Állam által támogatott pályázat egyik részeként került sor.

A Miklós deák-völgyi tavak a pilismaróti Malom-patak oldalágán lévő országos védettségű területen találhatóak. A tavakat tápláló vízfolyás Pilismarót külterületén, a Visegrádi-hegység legnyugatibb völgyében halad, majd Pilismarót belterületén belefolyik a Malom-patakba, amely a Dunába ömlik. A tavak alapvető szerepe volt, hogy nagyobb csapadékok idején lehetővé tegyék a patakon lezúduló víznek még az erdőben történő visszatartását, így védjék a környék településeit az árvíz okozta károktól, illetve az egykori, közeli csemetekert vízellátását biztosították. Azonban a vízfolyáson az elmúlt évek nagy árhullámai, különösen az 1999-ben levonult nagy árhulláma a tórendszer létesítményeit, a zsilipeket és gátakat annyira megrongálta, hogy sem tározó funkcióját nem tölthette be, sem a halak és védett kétéltű fajok számára nem nyújthatott tovább élőhelyet, a tavak kiszáradtak.

Miklós deák völgyi tavak bizonyára hamarosan a kirándulók és turisták közkedvelt célpontjává válnak, hiszen a felújított gátakkal övezett tórendszer csodálatos környezetben, különleges élővilággal, és az élővilágot bemutató hat információs táblával, valamint padokkal várja a látogatókat. A Pilisi Parkerdő Zrt. természetvédelmi és turisztikai fejlesztései szorosan összefonódnak. Ahol helyreáll, illetve a beruházások eredményeként sikerül megőrizni az erdő ökológiai egyensúlyát, ott a látogatók fogadására ehhez illeszkedő körülményeket szükséges teremteni. A Pilisi Parkerdő Zrt. 2013-14-ben 200 millió forintos összköltségvetésé turistaház-felújítási programmal, a területén áthaladó 113 kilométeres Országos Kéktúra útvonalának felújításával, a Rám-szakadék Tanösvény létesítésével, továbbá számos más közjóléti fejlesztéssel teremti meg a Pilis turisztikai célú használatának méltó körülményeit.

Kiegészítő források

Parkerdő.hu

Remélem, hogy ismét sikerült egy kellemes célpontot bemutatni Neked! További sok szép ládaélményt, kirándulást kívánok Neked!