Wap: Kétpontos multiláda.
1.pont Orvosságos doboz a Mária-forrás közelében egy kő mögött. N47 57.470 E20 36.895
2. pont A Jézus-kútja forrás közelében egy fatönk fiatal hajtásai között keresd a 10*15*5 cm méretű ládát.
N47 57.981 E20 36.653

A Börzsönyi-források, Pilis, Visegrádi-hg. források, Mátrai-források ládasorozat után a Bükk sem maradhat ellátatlanul forrásos láda ügyileg. A ládasorozat 10 hagyományos vagy multi ládából és egy bónusz ládából áll. A Gcbkza bónusz láda helyének megismeréséhez a sorozat (Gcbk01 - Gcbk10) minden ládáját meg kell találnod és be kell jelentened a megtalálást a gc.hu oldalon. Amíg ez nem történik meg a Gcbkza ládaoldalon nem láthatóak a záróláda koordinátái és akkor sem jelenthetsz be megtalálást a záróládára, ha más forrásból hozzájutottál a jelszóhoz. A sorozat tagjainak bejelentése után láthatóvá válnak a záróláda koordinátái.

Megközelítés

Kács zsáktelepülés a Bükk déli lábánál, a 3-as számú főút felől közelíthető meg, Bükkábrány belterületén ágazik el a bekötőút.
Parkolni  N 47° 57,453' E 20° 36,891' 257 m [GCbk01+Parkoló]
a községháza előtt tudtok, innen 40 méteres séta csak a
multi első pontja, a Mária-forrás.
 N 47° 57,470' E 20° 36,895' 183 m [GCbk01-1]
A Mária-forrástól a piros kör jelzésen elindulva mintegy 1300 méteres séta után érünk a multi második pontjához a Jézus-kútjához.
 N 47° 57,981' E 20° 36,653' 215 m [GCbk01-2]

A kácsi források

Kács településen 14 állandó forrás működik.
A Mária-forráson - amely felszentelt forrás a honfoglaló magyarok áldozóhelyéül is szolgált - látható a műkőből készült, színesre mázolt Mária szobor, aki egyik kezében a gyermek Jézust, míg másikban egy szál liliomot tart. Eredetileg 1910-ben került a helyére, felújítására és a medence kiépítésére 1984-ben került sor.

A településen fakadó források vízét a Kácsi-patak gyűjti össze. Több forrás vizének hőmérséklete 20-22 fok, tehát úgy is vehetjük, hogy termálvizet szolgáltatnak. A termálvizet már 1431-től kezdve hasznosították a Benedek (és pálos) rendi szerzetesek gyógyfürdőjükben. A fürdő az utóbbi évekig működött, jelenleg magántulajdonban, használaton kívül van.
A források összes felszínre törő vízhozama 5000 l/perc. A hideg forrásokból származó vízmennyiséget a sályi forráscsoport vizeivel együtt összesen, mintegy 40 000 embernek adnak ivóvizet.
A patak vizének energiáját a múltban 12 darab vízimalom hasznosította, melyek közül némelyik gabonát őrölt, némelyik kendert tört, némelyik pedig fűrészelt. A modernebb időkben a patak egyes malmait az áramfejlesztésbe is bevonták. Ezek közül ma már csak a Mária-forrás szomszédságában található Bodnár-malom létezik, amelyet 1986-ban felújították, ám azóta ismét leromlott az állapota. A malomba a nekézsenyi-malom felszereléseit csoportosították át a felújításnál. Fából készült vízkereke elkorhadt, vízellátó csatornája nem működik.
A patakban fekete bödöncsiga él, amely rendkívül ritka, kizárólag termálvizű patakokban fordul elő.

A Bükk-hegység vízrajza

Napjainkban mintegy 770 mm csapadék hullik a Bükk felszínére éves átlagban.
A vízzáró agyagpalából illetve a vulkanikus kőzetekből felépített területeken a csapadékvíznek csak kis százaléka szivárog be a talajba. Az ilyen módon beszivárgó víz kis talajvízforrásokban vagy rétegforrásokban tör a felszínre, amelyek vízhozama igen csekély, mindössze néhány liter percenként.

A rétegforrások mellett jelentősek még a vulkanit és üledékes kőzetekből fakadó hasadékforrások, melyek vízhozama elérheti 200 liter percenkénti értéket is. Egyesek erdészházak, turistaházak, kisebb üdülők vízellátására is alkalmasak (Hármaskút, Csurgó, Bánkút, Sebesvíz stb.).

A mészkőből álló területeken a csapadék kb. 20-40 százaléka szivárog be a mészkő hasadékaiba és vesz részt a felszín alatti karszt kialakításában. A legjelentősebbek a mészkőből fakadó karsztforrások, melyek akár több 10 négyzetkilométeres vízgyűjtőről nyerik vizüket és vízhozamuk percenként a több tízezer literes értéket is elérheti.

A karsztforrások zöme a hegységperemen fakad, de a hegységet kettéosztó Szinva- és Garadna-völgyben is jelentős források találhatók. Ezek vízhozama a több ezer litert is eléri percenként. A legnagyobbak Miskolc-Tapolcán és Egerben találhatók. (Ezekre különféle létesítmények épültek, így eredeti formájukban már nem láthatók, így a ládasorozatban nem is szerepelnek.) A források vizének hőmérséklete általában a fakadási szinttel fordítottan arányos, a leghidegebbek (6-7 °C) a fennsíki régióban, a legmelegebbek a hegységperemi erózióbázison fakadnak (Eger, Miskolc-Tapolca, Diósgyőr, Sály, Kács, Mónosbél). Az itteni források hőmérsékletének alakításában már a mélybe zökkent, fiatal üledékekkel fedett mélykarsztból feláramló meleg karsztvizek is szerepet játszanak. A meleg vizek a hideg víznél lényegesen több időt töltenek a felszín alatt áramolva, ezt radiokarbon izotóp kormeghatározások egyértelműen igazolták.
Ezek szerint például az egri források vize 7300 évvel ezelőtt hullott le csapadék formájában a Bükk felszínére és szivárgott be a kőzet résrendszerébe.

A források között különösen ismertek a dél-bükki időszakos karsztforrások (Imó-kői-, Fekete-leni-, Vöröskői-alsó-, Vöröskői-felső-forrás), melyek aktivitása a karsztvízszint emelkedésével, csökkenésével áll összefüggésben. Hasonló működésű, kevéssé látványos időszakos források a Hór-völgyben több helyen is előfordulnak, ugyancsak közismert a Lillafüreden fakadó Soltészkerti-forrás, mely a Létrás-tető és István-lápa térségének vizeit hozza felszínre.

A hegység forrásai egyenetlenül oszlanak el: a fennsíkon kevés a forrás (Bán-kút, Csipkés-kút), a Központi-Bükk oldalában, illetve az Északi- és Déli-Bükkben feltörő karsztforrások viszont általában bővizűek, bár vízhozamuk - a csapadéktól függően - erősen ingadozó. A Déli-Bükk határát képező törésvonal mentén meleg vizű források fakadnak (Eger, Miskolctapolca).

Források:
hazasziklakfelett.blogspot.hu
Kács honlapja
www.szeporszag.hu
bnpi.hu