WAP
Ne légvonalban keresd! A barlang bal oldalán indul fel az ösvény a ládához ami 11 x 11 x 6 cm, egy sziklaüregben rejtőzik, levéllel takarva. Alternatív jelszó az ismeretterjesztő táblán, 6. sor 1. szava (7 betű)

A ládát esős időben nagyon óvatosan közelítsd meg! Ha bizonytalan vagy inkább használd az alternatív jelszót!
Kisgyerekkel nem ajánlom a láda megkeresését, inkább használjátok az alternatívot.

---

A ládába TravelBug nem helyezhető.

---

Leírás
Ezzel a ládával Vinye mellé, a Cuha-patak völgyében található Kőpince-barlangba invitállak.

Megközelítés
Vinyére érkezhetünk vonattal Győrből vagy Veszprémből, autóval a 82. sz. úton Bakonyszentlászló felé  N 47° 21,925' E 17° 52,491' 241 m [GCKOPC+főút] lekanyarodva. Bakonyszentlászlón  N 47° 23,432' E 17° 48,082' 221 m [GCKOPC+balra] Fenyőfő fele kell tartani, majd itt  N 47° 21,567' E 17° 49,045' 283 m [GCKOPC+vinye] balra.

Az ajánlott parkolót itt találjátok.  N 47° 21,619' E 17° 49,353' 273 m [GCKOPC+parkoló] A parkolóból a földúton, majd a piros sáv jelzésen menj eddig a pontig, majd itt  N 47° 21,656' E 17° 49,564' 252 m [GCKOPC+jobbra] jobbra fordulva lehet megközelíteni a barlangot.  N 47° 21,648' E 17° 49,552' 267 m [GCKOPC+barlang].

A barlangról röviden
Savanyó Jóska barlangjának is hívják. Tágas, 14 m hosszú és 8 m széles a csarnok, mennyezetén kürtő nyílik a felszínre.

Karsztosodás
A hegységre évről évre hulló csapadék, de főleg a lassan olvadó hólé nagy része átszivárog a talajtakarón, miközben a szén-dioxiddal telítődik. Az így agresszívvé vált szénsavas víz a talaj alatt fekvő karbonátos kőzetek (mészkő, dolomit) meszes anyagát részben feloldja, ez a karsztosodás folyamata. Hasadékká tágítja a vékony repedéseket majd az oldott mészanyaggal telítődve lejjebb száll. Nagyobb mélységben, a karsztvizek keveredésével ismét oldani képes: a kőzetek réteglapjai és a törésvonalak mentén egyre nagyobb üreget alakít ki. A kőzet rétegzettségétől és a szerkezeti viszonyaitól befolyásolva lapos termetek, keskeny folyosókat, csőszerő járatokat és kürtőket, vagy éppen gömbüstöket formál. E zárt karsztos üregek - a kőzeteket behálózó vékony repedésrendszereket át - a karsztvíz áramlása révén többé-kevésbé kapcsolatban állnak egymással, csak a vízzáró kőzetek (agyag, agyagmárga) módosítják a víz útját.

A felszínen a vízzáró fedőüledékek és a karsztos kőzetek határán víznyelők alakulhatnak ki (pl. a közeli Károlyházi-víznyelő), melyek közvetlenül nagy mennyiségben továbbítják lefelé a vizet (éppen ezért rendkívül érzékenyek mindenféle szennyeződésre).

Az ily módon beszivárgott vagy elnyelődött vizek egységes karsztvízrendszert alkotnak a Bakony mélyében, a kőzetrepedésekben és az üregekben tárolódva. A karsztvíz biztosítja a tágabb térség településeinek ivóvízét, ezért különösen fontos, hogy ne szennyeződjön el. A központi magasabb területekről a hegység pereme felé lassan áramlik, majd karsztforrásokban lép ismét a felszínre. Ilyenek a Cuha-patakot tápláló itteni Kőpince-források is.

Amikor a karsztos oldódás folyamán képződő üreg mérete 2 méternél nagyobb lesz, és az ember számára is járhatóvá válik, barlangnak nevezzük. A Kőpince-barlang is egykoron a hegy belsejében oldódott ki, a felső-triász mészkő réteglapjai mentén. Később a terület kiemelkedése miatt bevágódó Cuha-patak eróziója felszínre nyitotta és részben el is pusztította az addig zárt üreget.

Forrás
Ismeretterjesztő tábla
Mtsz

Ládatörténet
2016. 9. 30 A GC verseny előkészítése közben az elveszett ládát pótoltuk. Radpéter & Fazék, mint rejtő és admin is.