A 15 x 10 x 7 cm-es piros tetejű láda a sziklához vezető gerincen, az ösvény déli oldalán egy fa földközeli odvában, indokolatlanul sok kő mögött található.

---

NFC tag a ládán. Olvasd le a mobiloddal!
További infók az NFC technológiáról itt.

---

Megközelítése

Parkolni a kisvasút végállomásánál, a Rostallónál ajánlott.  N 48° 25,460' E 21° 25,669' [GCOOKO+Parkoló]
Innen egy kellemes aszfaltúton kell elindulni a sárga jelzésen, amiről kb. 1 km megtétele után térjetek át jobbra egy földútra, tovább követve a sárga jelzést!  N 48° 25,744' E 21° 25,166' [GCOOKO+Letérés]
Útközben a lassan csordogáló Dérföldi-forrásnál tudjátok szomjatokat oltani.  N 48° 25,803' E 21° 25,120' [GCOOKO+Dérföldi-forrás] Az út a Rostalló-patak hangulatos medre mellett vezet. A vicces nevű Mar-lak erdészeti házikónál  N 48° 26,193' E 21° 24,685' [GCOOKO+Mar-lak] jobbra térjetek le egy kezdetben kanyargós erdészeti útra! Ezen haladjatok, míg egy kereszteződéshez nem értek  N 48° 26,545' E 21° 24,618' [GCOOKO+Balra], itt balra folytassátok tovább utatokat!
Az utolsó 200 méteren nincs kijelölt út, én itt fordultam neki a hegynek:
 N 48° 26,513' E 21° 24,444' [GCOOKO+Feltérés] (elég meredek a hegyoldal, ezért is a 4-es nehézségű terep !)
Ancs kessertárs ajánlott egy szűk ösvényt, ami pont a szikla alá visz fel. Ez innen indul:  N 48° 26,543' E 21° 24,412' [GCOOKO+Feltérés2]
A sziklák már látszanak a gerincről, a rejtek egy mohás ösvényszerűség mellett lesz déli irányba.
Ha a hegyoldalt leküzditek egy monumentális sziklán gyönyörű kilátás vár majd Titeket!  N 48° 26,442' E 21° 24,395' [GCOOKO+Sólyom-kő]

Nagy Érdekes Szikla! Ha kedved szottyan még meg is mászhatod, csak ügyelj arra, hogy le ne pottyanj! Ideális sütkérezőpont, egy nyugis helyen!

A Sólyom-kő

2016 májusában a XXXI. Geocaching Fesztivál és Verseny egyik etapjaként futottam bele ebbe a csodálatos sziklaegyüttesbe. Nem volt kérdés, hogy ide ládát kell tenni! :) A vulkáni tevékenység miatt létrejött riolit sziklataréj gyönyörű kilátást nyújt a környező völgyek felett.

A riolit sziklataréj kialakulásáról

A Zemplénbe oly sok helyen megfigyelhető vulkáni utóműködések egyik eredménye, hogy a feltörő savas oldatok hatására helyenként a puha tufa kemény kőzetté alakult, ellenállóvá vált a felszíni erózióval szemben, így lepusztult környezetéből kiemelkedik.

A Sólyom-kő hegyoldalában a szürke színű, puha perlit kőzetből a barnás, rózsaszínes, kemény riolit sziklataréjok formájában preparálódott ki. A perlitet a helybéliek évtizedeken át, kisüzemi módszerekkel bányászták. Tovább a völgyben, az út mentén több perlitfejtő is található.  N 48° 26,268' E 21° 24,363' [GCOOKO+Perlitfejtő] (A perlit gyöngyszerkezetű, nagy víztartalmú, kovasavas vulkáni üveg, mely a tufakúpok kráterein tört fel az utóvulkáni működések hatására. Az erózió következtében homokká esik szét, építőanyagként régóta használják.)
A lejtő felső részén elsősorban a víz végezte/végzi a perlit lehordását, s ezzel a sziklataréj folyamatosan felmagasodik, egyre hangsúlyosabbá válik.
Ehhez hasonló riolit sziklaképződménnyel találkozhatunk a Telkibánya feletti bizarr sziklatornyoknál, a Kutyaszorítónál, de ilyen riolittufára épült a boldogkői vár is.

Szirti sas

A Zemplénben költ néhány pár, egyébként inkább nyár végi kóborlóként, téli vendégként találkozhatunk vele. A magyarországi állomány a '80-as években kezdett kialakulni, további növekedése várható, bár ez elsősorban a környező országokban élő populációk helyzetétől függ. A fészkek közelében az erdészeti munkákat a pár nyugalma érdekében korlátozni kell. Az öreg madarak egész évben a revírjük környékén maradnak, a fiatalok kóborolnak.

A magas hegységek tipikus sasfaja, Eurázsia és Észak-Amerika jelentős részén előfordul a számára megfelelő élőhelyeken. Nálunk a zempléni párok fán költenek, de ahol lehetősége van rá, inkább sziklapárkányt választ. A fészket a pár közösen építi ágakból, gallyakból. Ennek a sasfajnak is korán kezdődik fészkelése, már március közepén a tojásokon ülhetnek a madarak. A zempléni párok általában egy fiókát nevelnek, néhány esetben volt két fióka, de mindkét fióka sikeres kirepüléséről nincs adat.
Leginkább közepes méretű emlősöket (pl. hörcsögöt, nyulat) és madarakat zsákmányol.

A Zemplénről

A hegységet hivatalosan Zempléni-hegységnek, a földtani irodalomban Tokaji-hegységnek nevezik. Ez utóbbi pontosabbnak tekinthető, mivel a hegység keleti fele található csak Zemplénben, a nyugati Abaúj területére esik, a névadó Zemplén település pedig ma Szlovákiában található.
Az Északi-középhegységhez tartozik. Legmagasabb hegyeként a Nagy-Milicet (895 m) szokták megjelölni. A 100 legmagasabb magyar hegycsúcs listáján 4 zempléni található.
Vulkanikus eredetű, kőzetanyaga riolit és andezit, illetve ezek tufája. A vulkánosság fiatalabb, mint az Északi-középhegység többi tagjáé, a miocén korszak végén alakult ki. Leglátványosabban fennmaradt vulkáni tevékenység tanújelét mutató hegye a Kopasz-hegy (Tokaji-hegy). Délkeleti és délnyugati része puha tufa, amelyet vastag lösz borít, ez a Hegyalja nevű híres szőlőtermő vidék.

Egyéb infók

Panoramios képek
Kőkapu
A Pálházi Állami Erdei Vasút
Rostallói Vendégház
XXXI. Geocaching Fesztivál és Verseny
Vulkáni működések
Riolit sziklateréj
Ragadozómadarak Abaújban és Zemplénben
Magyar Solymász Egyesület - Szirti sas