A láda egy 19 x 13,5 x 6,5 cm-es műanyag doboz egy nagy fa tövében a hegygerincen. Figyelem: A ládától kb. 60 m-re található egy osztrák láda is!

---

MEGKÖZELÍTÉS

A Wohlmuth-kereszt a Soproni-hegységben, egy, a jelenlegi határtól légvonalban 250 m-re található csúcson áll. Autóval a volt mucki őrsig ( N 47° 38,985' E 16° 31,584' 511 m [GCwhl+Muck]) lehet felmenni. A ládát gyalog, vagy kerékpárral lehet megközelíteni.
A Büdöskútig ( N 47° 38,764' E 16° 30,805' 497 m [GCwhl+Büdöskút]) a zöld sáv jelzést, onnantól a határvonallal és zöld sávval párhuzamos jelzetlen utat kell követni. A forrástól 800 méter megtétele után egy nagy elágazáshoz érünk ( N 47° 38,427' E 16° 30,492' 470 m [GCwhl+kereszteződés]), ahonnan egy meredek füves út egyenesen a csúcson található kereszthez vezet.
A kereszttől csodás kilátás nyílik a soproni és a lánzséri hegyekre. Tiszta időben a lánzséri várat és a Pál-hegy hatalmas bazaltbányáját is lehet látni.

KI VOLT WOHLMUTH FERENC?

Wohlmuth Ferenc vértanú plébánost 1919. június 5-én a Komárom-Esztergom megyei Császáron végezték ki a vörösterroristák, ahol ma a templom előtt szobra is áll. Wohlmuth atya a Soproni-hegység déli lábánál található Sopronnyéken (Necknemarkt) született 1855. július 27-én. Gimnáziumi tanulmányait Sopronban kezdte, majd Győrött a bencéseknél folytatta, mint az egyházmegye gimnazista papnövendéke. 1881-ben a győri székesegyházban szentelték pappá. 1894-ben került a Komárom megyei Császárra plébánosnak, ahol 25 éven keresztül végezte áldásos papi tevékenységét, egészen a Tanácsköztársaság alatt bekövetkezett haláláig.
A Tanácsköztársaság "dicsőséges 133 napja" - mint mindenütt - itt is sok szenvedést okozott a császári népnek. Ezért nem lehet csodálkozni azon, hogy a nép alig várta, hogy megszabaduljon a vörösöktől. Június 4-én megváltozott a helyzet, mert Vérteskethelyre bevonultak a vörösök, és elfogták ellenfeleiket. Eközben híre jött annak is, hogy Tatáról 16 felfegyverzett vöröskatonát küldenek és egy a tatabányai bányászokból toborzott terrorkülönítményt, hogy a császári megmozdulást leverjék. Alighogy megérkezett a két különítmény, a vörösök vezetője, Lantos Bertalan elvtárs kijelentette, hogy a "csuhásnak lógnia kell". Lantos elrendelte az akasztófa felállítását is a községháza előtt. A falusi asztalos csak a katonai szuronyok kényszerítő hatása alatt volt hajlandó megácsolni a bitófát, amelyet a vörösök nagy ujjongással állítottak fel. A plébánost este 11 órakor a plébániára kísérték, ahol arra kényszerítették, hogy a plébánia megtakarított pénzét adja át nekik. Egész éjszaka őrizetben tartották, miközben ő a rózsafüzért hangosan imádkozta. Eközben a falu népét dobszóval kényszerítették arra, hogy a főtéren gyülekezzék. Még a gyermekek sem maradhattak otthon. A kiküldött bíróság 16 császári polgárra mondta ki az ítéletet. A vádlottakat egyenként 20-30 ezer korona megfizetésére ítélték, amit az elvtársak egymás között azonnal szétosztottak. Egyedül a papra várt a halálos ítélet.
A Budapestről kirendelt bíróság Csorna Miklós elnökletével Wohlmuth Ferenc plébánost golyó általi halálra ítélte. A kirendelt védő Szabó András enyhítést kért, mivel a golyó általi kivégzés túl hangos, inkább a csendes akasztást ajánlja. A bíróság az indítványt nagy röhögéssel elfogadta. Az ítélethirdetés után a plébános elbúcsúzott káplánjától, és arra kérte, hogy menjen vissza a plébániára, ne lássa az ő szomorú halálát. Ugyanúgy elbúcsúzott a népétől is. Ez a következőképpen történt: A plébános maga lépett fel a bitófa alá állított asztalra és onnét a székre. Miközben maga levetette a papi kollárét, a hóhérok a kötelet a nyakára tették és felszólították, hogy szóljon a néphez. A következőket mondotta: "64 esztendőt éltem, és ebből 25 évet szenteltem plébánosként a császáriaknak. Életem utolsó pillanataiban állok előttetek. Elmegyek, mert elveimért pusztulnom kell. Sokat dolgoztam értetek, hogy boldogok legyetek. Ezért csak imáitokat kérem. Isten veletek."

forrás: Hitvallás