A templom látogatása miseidőben. Az általános miserend a következő: Hétfő, csütörtök, péntek, szombat: 8 óra; kedd, szerda: 18 óra; vasárnap 8, 10 óra.

---

A ládába TravelBug nem helyezhető.

---

Parkolás  N 45° 55,250' E 19° 45,888' 102 m [GCsant+parkoló] koordinátákon, de az út mentén bárhol meg lehet állni.

Láda leírása
A ládával egy 90 %-ban magyarlakta szerbiai településre szeretnélek csábítani, hogy megmutassam csodás templomát.

A település
Csantavér népességét többségében magyarok alkotják, lakosságának nemzetiségi arányait nézve az egyik leghomogénebb magyar település az egész Délvidéken. A legutóbbi népszámlálási adatok szerint (2002) összesen 7178 lakosa volt a falunak, ebből 6632 (92,4%) volt a magyarok száma.
A név eredete: 1462-ben említik Chontafeyer néven. Később Csontafejér, majd Csantavér. Valószínűleg személynévi eredetű (Csantafehére) vagy ,,csontfehér" a jelentése.

A falu első említése Mátyás király nevéhez fűződik, aki 1462. február 16-án az akkor Csongrád megyei "CHONTAFEYER" falut édesanyjának, Szilágyi Erzsébetnek adományozta.
Az Oszmán birodalom 1543-ban átszervezte a magyar közigazgatást, és a település a Szegedi járáshoz került. A török idők alatt Csantavér és környéke fokozatosan elnéptelenedett, illetve csak gyér délszláv népesség lakott a környéken, amely a Balkánról húzódott fel az elmenekült magyar lakosság helyére. A zentai csata (1697) után Csantavért már csak puszta néven említik.
Amikor 1779-ben Szabadka elnyeri a szabad királyi város címet, az adománylevél ötödik pontja többek között arra kötelezi a város vezetőségét, hogy telepítsék be a hozzá tartozó "pusztákat", közöttük Csantavér-pusztát is.
1783-ban a falunak már saját pecsétje van, "SIGILLUM POSSESSIONIS CSANTAVÉR 1783" felirattal.
Az első világháború végéig, illetve a trianoni békeszerződésig, Csantavér Bács-Bodrog vármegyéhez, illetve a Topolyai Járáshoz tartozott. Délvidék visszacsatolását követően 1941-1944 között újra Magyarország része volt.

Csantavér címere a beszélő címerek (tesserae loquentes) csoportjába tartozik.
A település első ismert említése Csontafehér (possessio Chontafeyer ... in Chongradiensi) alakban szerepel, valószínűleg személynévi eredetű (Csantafehére alakban) vagy csontfehér a jelentése. A néven szereplő "csont" szóra utal a boglárpajzsban szereplő, gömbökben végződő eltolt ezüst cölöp, amelynek törése jelzi, hogy a község kétszer települt: először talán a 14-15. században, majd a török időkben elnéptelenedett, pusztává vált terület Mária Terézia rendeletére (1778.) újratelepült (1783.).
A vörös mező a név utótagjának (vér) mai változatát mutatja.
Az öregpajzsban lebegő, pecsétgyűrűt tartó holló figyelmeztet arra, hogy egykor a községet Mátyás király édesanyjának, Szilágyi Erzsébetnek adományozta (1462.), majd ezt a Hunyadi-birtokot annak unokája, Corvin János örökölte. Az ekevas az évszázadokon át legfontosabb foglalkozási ágra céloz, a mezőgazdaságra, illetve arra, hogy a legkorábbi települési pecséteken a pecsétkép személye ekevason áll.
A zöld mező a békés élet óhaját fejezi ki.

Csantavér jelképe a templom

A neoromán stílusú építményt 1929-ben Molcer Károly mérnök tervei alapján emelték az 1815-ben épült régi templom helyén.

Csantavér monumentális katolikus temploma már messziről látható a bácskai rónaságon. A plébániát még 1785-ben alapították. A falu korábbi templomát lebontották, és a helyén építették fel - 1929-ben - az új, a római bazilikákra emlékeztető, neoromán stílusú, hatalmas Páduai Szent Antalnak szentelt, három kupolás templomot. Központi része 42 méter magas, alaprajza kereszt alakú, 47,5 méter hosszú, 34,5 méter széles, harmonikus építészeti egységet képez.
A templomot bemutató zenés film-kép összeállítás a youtube-ról.
A Csantavéri templom folyamatosan szépül-újul, nagyrészt a hívők adományaiból. Csak ottjártunkkor négyféle célra lehetett adakozni a templomban elhelyezett urnákban.
Az adakozások legutóbbi eredményei során 2014.12.10-én a templom tornyai új órákat kaptak hangulatos megvilágítással, amiért köszönet jár a magyar külügyminisztériumnak is. A templom homlokzatán az ablakok is megszépültek, amit a szabadkai önkormányzat támogatott. A templom előtti téren a kereszt is megújult, ezen kívül a főbejárat előtti oszlopokat és a harangokat is rendbe hozták.
Az erről szóló cikk itt megtekinthető.

2016.07.10-én pedig új orgonát helyeztek el a templomban, melyről szóló riport szintén megtekinthető.

A templom látogatása információink szerint miseidőben lehetséges. Az általános miserend a következő:
Hétfő, csütörtök, péntek, szombat: 8 óra; kedd, szerda: 18 óra; vasárnap 8, 10 óra

Ha valaki ettől eltérő időpontban érkezik, és szerencséje van, a plébániahivatallal történő egyeztetés után megtekintheti a templomot. A plébániahivatal elérhetősége és nyitvatartása:
Telefon: 024/782-151
Nyitvatartás: K-P 9-12; K-Sze: 18.30-19.00

Ládatörténet
2024. július - Fidorka és Kiváncsifáncsi pótolták az elveszett petlinget.

2024. agusztus - Templom előtti kert folyamatos karbantartása mostoha sorsot bitosít egy geoládának. Problémák után mint helybélit, felkértek hogy vegyem át a láda felügyeletét. Szívesen elvállaltam.
Mostantól laczo a láda tulajdonosa.
2024. agusztus - Pótjelszó is biztosítva.