A dobozka eltűnt, vagy valaki "jobb helyet" talált neki, ezért a pótjelszó keresendő, ami egy mesterséges tárgy felirata. Ez nem egyezik a dobozban található jelszóval, ha mégis megtalálnád a ládát légyszíves javítsd át a jelszót.

Parkolás  N 47° 53,914' E 20° 3,391' 290 m [GCLLAS+parkoló]
Innen a sárga jelzésen éred el a vadászházat, ahonnan a sárga kör jel vezet a cél közelébe, az utolsó 300 m jelzetlen út.

A láda a Szállás-bércet mutatja be, melynek tisztásáról remek kilátás nyílik a Kékes meredek É-i oldalára, és Parád felé. A tisztást kiszáradt öreg fák teszik misztikussá.

A bérc feltehetően a közeli Rózsaszállás vadászházról kapta a nevét.  N 47° 52,840' E 20° 1,990' 600 m [GCLLAS+vadászház]
A ház története a Károlyiak idején kezdődött, amikor a Parádsasvári kastély körül 1878-ban 4872 katasztrális hold erdőt bekerítettek, hogy a betelepített szarvasokat megóvják. Károlyi Gyula tenyésztett a Mátrában vadaskertben először szarvast. Később az itteni gímszarvasokból a család bistei (Zemplén) és selmeci (Hont) vadasába telepítettek. A vadaskert szarvasállománya 1888-ban 424 darab volt. Az 1900-as évek elején muflont is telepítettek, amely meghonosodott. A rendszeres vadászatok céljából a vadaskert területén vadásztanyák épültek. A Kékes északi oldalán, a Sas-kő alatt, 590 méter magasan létesült a Rózsaszállás, míg a Galya-tetőtől keletre 640 méter magasságban a Rudolf-tanya. A kerített vadaskert 1945-ig megvolt, egykori telepített állatainak utódai képezik részben a terület mai vadállományának genetikai alapját.
Forrás: A Károlyiak emlékezete

A jelekből ítélve a házat jelenleg csak ritkán használják, állapota ép, bár a falak vizesednek.

Kis kitérővel a GCMAMA, és GCMF08 ládák is útbaejthetőek.
 N 47° 53,028' E 20° 1,617' 640 m [GCLLAS+pótjelszó]

Jó túrázást!