MEGKÖZELÍTÉS

Szentmargitbánya autóval a legegyszerűbben Sopronkőhida felől, a Páneurópai Piknik emlékparkon keresztül közelíthető meg. A kőfejtőhöz a település végén található körforgalomban forduljunk jobbra, Ruszt irányába. Innen kb. 1200 m megtétele után érkezünk a bánya parkolójához:  N 47° 48,077' E 16° 38,173' 189 m [GCmrgt+parkoló]. Ezen a szakaszon egy kerékpárút is fut a főúttal párhuzamosan, azonban a páneurópai piknik út megnövekedett gépkocsiforgalma miatt a kerékpárosoknak inkább a Fertő-kerülő B10-es kerékpárút irányából ajánljuk a megközelítést. Az észak felől érkezők a B14, a dél felől érkezők a szintén B10 jelű leágazásokon közelíthetik meg a kőfejtőt. Az előbbi Ausztria egyik legnagyobb vidámparkja, a FamilyPark érintésével közvetlenül az említett parkolóhoz vezet, az utóbbi viszont a kőfejtő elkerülésével Szentmargitbányára visz, ezért itt:  N 47° 47,801' E 16° 38,088' 163 m [GCmrgt+1elágazás], vagy itt:  N 47° 47,854' E 16° 37,996' 161 m [GCmrgt+2elágazás] jobbra térjünk le róla.
Az előbbi (rosszabb minőségű) jobbról, az utóbbi (jobb minőségű) balról kerüli a Kecske-hegy 205 m-es csúcsát, amelyről jól be lehet látni a kőfejtőbe. Ez az út érint egy másik régi, felhagyott kőfejtőt is, amiben egy kis barlang is található:  N 47° 47,656' E 16° 38,471' 185 m [GCmrgt+kőfejtő]

A LÁDA

Az első jelszórészletet tartalmazó vízálló doboz közeléből  N 47° 48,268' E 16° 37,874' 205 m [GCmrgt-1] szép kilátás nyílik a kőfejtőre. A legegyszerűbben úgy juthatunk ide, ha követjük a kerítés mellett kitaposott ösvényt.

A második jelszórészlet  N 47° 48,337' E 16° 37,897' 205 m [GCmrgt-2] a gúla alakú "szobrok" völgyének sziklafalába vájt rizsszem alakú mélyedések száma.

A KŐFEJTŐ ÉS A KÁPOLNA

Bátran mondhatjuk, hogy a szentmargitbányai és a fertőrákosi kőfejtő ikertestvérek, mert ugyanakkor és ugyanúgy keletkeztek. Ugyanazok a kőzetek, ugyanolyan függőleges mészkőfalak, ugyanolyan nyári szabadtéri színpad található mindkét helyen. Csakúgy, mint Fertőrákoson, itt is a római idők óta bányásszák a fehér mészkövet. Talán annyi a különbség, hogy a rákosi bányára puhább kőzet borul egy nagy mesterséges barlangot képezve, míg a szentmargitbányai nyitott krátert idéz égbenyúló sziklafalaival. Azoknak, akik Kismarton felől határozott céllal érkeznek a kőfejtő megtekintésére, a falu mögött emelkedő fennsíkon kőplasztikák, nonfiguratív kőszobrok sejtetik, hogy közel járnak a mai Ausztria legrégebbi kőbányájához. 1959 óta minden évben nemzetközi szobrásztábort szerveznek itt. A könnyen formálható mészkő csábította a szobrászokat, akik munkájuk eredményét útjelzőként ott hagyták a bánya feletti fennsíkon.
1959-ben ebben a táborban készült az a Szent Lénárd szobor is, amely a mai országhatár közelében, a Szentmargitbánya és Cinfalva közötti mezőn áll. Ennek a figurának komoly üzenete van. Lénárd beteg emberek és állatok orvosa, rabok, kovácsok, parasztok védőszentje. Legendája szerint azt a kegyet kérte a királytól, hogy minden rabot, akit a börtönében fölkeres, engedjen szabadon. Bod Péter szerint "olyan kegyelmére méltóztatta Isten Lénárdot, hogy ha a foglyok őróla megemlékeztek, s néki könyörgöttek, elromolván a vas bilintsek, megszabadultak." Itt a vasfüggöny közelében az alkotó a "vas bilintsek elromlásáért" üzent. Három évtized múlva, 1989-ben pontosan itt "romlottak el" Magyarország bilincsei, itt szakadt át a vasfüggöny.
Ládánkkal elsősorban nem a kőfejtő fizetős részére, hanem a fennsík többi látnivalójára szeretnénk felhívni a figyelmet. A parkolóhoz közelebbi, 222 m-es csúcson álló keresztre a szentmargitbányai passiójátékok évszámait rótták fel. A magasabbik, 224 m-es csúcson áll az 1713-ban épült Rozália-kápolna messziről észrevehető nyeregtetős épülete, amely eredetileg pestiskápolnának épült, de ma a világháborúból hazatért katonák emlékére van berendezve, egy meglehetősen furcsa oltárképpel. A kápolnától csodálatos körpanoráma nyílik a Fertőre, Kismartonra és a Vulka völgyére és a Lajta-hegységre. A sziklabúvásokkal tarkított fennsíkon számos védett lágyszárú- és lepkefaj honol, amelyekre színes információs táblák hívják fel a figyelmet.

forrás: Dr. Bedécs Gyula - Burgenland és Szlovénia száz csodája
Wikipédia

Ládatörténet
2017. 10. 14. - hegykoi megjelenteti a 3 hagyományos pontból álló ládát
2018. 01. 10. - mivel a 2. pontról rendszeresen eltűnik a láda, a dobozt virtuális jelszórészletre cseréltük.
2019. 12. 17. - a 3., hagyományos pontját vesztett, beteg láda adoptálhatóvá válik
2020. 08. 19. - hogy az érdekes helyszínre továbbra is felhívja a láda a figyelmet a 3. pont ideiglenes kiiktatásával a láda kereshető állapotba került