WAP

A ládát a 8-9. fenyő között lévő levágott gesztenyefa tövében keresd.

---

A ládába TravelBug még nem helyezhető.

---

Máriapócs mellett Sajópálfala a magyar görögkatolikusok második búcsújáró helye. A rejtéssel a templomban lakó kegyképnek, a láda elhelyezésekor 300 éve történt könnyezésének kívánunk emléket állítani.

Ez a láda is mutatja, hogy a geocaching.hu pontjai nem egyszerűen egy szétszórt halmazt alkotnak a térképen, hanem köztük többdimenziós gráf-szerű kapcsolatrendszer van. Az országban és környékén vadászva újból és újból rácsodálkozhatunk erre.

Minden út a templomhoz vezet
Sajópálfala Miskolctól 12 km-re fekszik a Sajó folyó völgyében. Ajánlott autóval megközelíteni a ládát, parkolni kb. 140 méterre a ládától, a falu főterén  N 48° 9,712' E 20° 50,753' 123 m [GCPLFL+parkoló] lehet.
Miskolcról napszaktól függően szinte óránként indul buszjárat a Búza térről. A buszmegálló a főtéren, a parkolóval ellentétes irányban van.
A templomhoz a Mária úton gyalog is el lehet jutni, a Gyöngyösről induló útszakaszra bárhol lehet csatlakozni. Részletek a Mária út honlapján.

Az Árpád-kortól a Rákóczi szabadságharcig
A település neve a Pálfalva szóból keletkezett hangelhagyással. A Sajó névtag a többi Pálfalvától, Pálfától való megkülönböztetést szolgálja, a közeli folyóra utalva. Első birtokosa és névadója valószínűleg az Ákos nemzetségbeli Pál lehetett. A török idők, majd a környéket több hullámban sújtó pestisjárvány és a kuruc idők zűrzavara szinte elnéptelenítette. Akkori birtokosa a Keglevich család Kárpátaljáról hozott ruszin telepeseket a lakosság pótlására. Így lett a falu szinte teljesen görögkatolikus. A ruszinok a bizánci szertartások, szokásaik megtartásával 1651-ben Munkácson egyesültek a katolikus egyházzal, ezt a dátumot tekintjük a mai magyar, szlovák és ruszin görögkatolikus egyház létrejöttének időpontjának.

A könnyezés csodája
A templom helyén az új telepesek először egy kis kárpáti stílusú fatemplomot építettek. Ide ajándékoz a falu birtokosa egy Mária képet. A kép maga nem nagyon illik a kis templomba, mivel a bizánci szertartás a fára festett ikonokat részesíti előnyben, ez a kép viszont egy római katolikus jellegű, az ikonok szokásos méreténél nagyobb alkotás.
A templomocska szentélyében aztán megtörténik a csoda. Lipmizcky Péter parókus idején a kép 1717. január 6.-tól február 16.-ig könnyezett. A négy hét alatt egyfolytában véres könny folyt mindkét szeméből. A jelenséget alaposan megvizsgálták, szavahihető tanukkal dokumentálták. Megváltoztatták a kép körülményeit, kályha mellé, hidegbe tették, és még több módon is próbálták, nem valami páralecsapódás vagy hasonló jelenségről van szó, de a könnyezés ugyanúgy történt végig. Érdekesség, hogy a jegyzőkönyvekben szereplő személyek egy részének leszármazottjai ma is a településen élnek.
Abban az időben a munkácsi görögkatolikus püspök az egri püspök alá tartozó rítushelynök volt, így Gróf Erdődy Gábor egri püspök Egerbe vitette a képet további kivizsgálásra. Végül nem adta vissza a pálfalaiaknak, hanem az egri minoritákra bízta. az ő templomukban helyezték el a bejárattól jobbra a Mária oltáron. (Az Egri csillagok multiláda GCECSI első pontja.) A pálfalaiak viszont továbbra is magukénak érezték, ezért minden évben elzarándokolnak Egerbe. Ezt a szokásukat akkor is megtartották, mikor a kegykép már nem volt Egerben.
Az 1940-es évek közepén a Pécs melletti Magyarürög plébániáját ujjászervezte Kovács J. Sebestyén minorita atya. A kegyképet Egerből magával vitte, és a templom (GCMUNB) oltárára került.
A kegykép magyarürögi tartózkodását nem övezte titok, így egy kis nyomozás után Figeczky Balázs Pálfala akkori parókusa 1974 október 25-én az egyházi elöljárók engedélyével visszaszerezte a képet, azóta is a templom neki kialakított oldalsó oltárán lakik. Így azon ritka kegyképek közé tartozik, melyek eredeti helyükön találhatóak, mert a legtöbb búcsújáróhelyen, mint többek közt Máriapócs, Máriagyűd, egy másolat található, bár a másolathoz kapcsolódnak újabb csodák.

Lelki erőmű
A magyar görögkatolikusok, különösen a Miskolci Egyházmegye lelki központjává lett a visszatért kegykép otthona. Az 1779-ben épült templomon kívül a zarándokok lelki épülését szolgálja a zarándokház.
A templom feletti dombon bizánci rítusú női monostor épült. Az alapkövet 2013-ban tették le, és már 2015 áprilisában megáldották a magyar görögkatolikus egyház hierarchái. A monostort a kenethozó asszonyokról nevezték el, akik elsőként értesültek Jézus feltámadásáról. Hárman voltak ők is, mint a ma ott lakó szerzetesnővérek.

A templom másik nevezetessége, hogy itt találták meg Magyarország legrégebbi kottás görögkatolikus énekeskönyvét, az 1750-ben készült sajópálfalai irmológiont.

Bóvebb információk:
A Sajópálfalai Görög Katolikus Egyházközség weblapja
A templom belső terének megtekintéséről, az előzetes egyeztetésről is itt lehet információt szerezni.

Sajópálfala község honlapja

Kellemes ládakeresést és lelki felüdülést kívánunk!'

Ládatörténet

2020.08.20. A ládát Nmarti pótolta, köszönet érte