-
történelmi nevezetesség, várrom, épület
+
szép kilátás, érdemes panorámát fényképezni
+
különleges látványosság, helyszín
-
speciális koordináta-érték vagy magasság
+
vízpart, tó/folyó, forrás van a környéken
-
település belterületén van a láda
-
van a közelben (pár száz méteren belül) lakott terület
+
havas, jeges időben, fagypont alatti hőmérsékleten is kereshető a láda
+
nyáron, a legnagyobb kánikulában is ajánlott környék
-
hegyen, csúcson, nagy dombon van a láda (a környékhez képest)
+
megközelíthető járművel néhány száz méteren belül
-
a javasolt kiindulóponttól fél órán belül elérhető
-
mozgáskorlátozottaknak, babakocsival érkezőknek is ajánlott
-
kisgyerekkel is megközelíthető
-
a láda megszerzéséhez sziklát kell mászni (gyerekkel nyakban kizárt)
-
sötétben is érdemes keresni
-
a GPS-t zavaró sűrű erdő, sziklafal, magas épület, stb. van
-
szokatlan méretű/alakú a láda (az ajándékok miatt fontos)
+
el lehet menni kerékpárral a ládáig (vagy látástávolságban hagyható)?
-
GPS nélkül is érdemes megkeresni
-
a látnivalóért fizetni kell
Kétpontos multi a Sió mesterséges és természetes torkolatánál.
1. 2x6 cm-es gravírtábla műtárgyon
2. 5x10x15 cm-es láda fejmagasságban.

A ládába TravelBug
nem helyezhető.
Megközelítés
Közvetlenül az első pont mellett tudsz ingyenesen parkolni:
N 46° 20,426' E 18° 51,691' 73 m [GCSIOT-1]
Itt el kell döntened, hogyan folytatod utadat. Egy oda-vissza 6 km-es út vár rád a töltésen, én a bringát javaslom.
Amennyiben autózni akarsz, gátközlekedési engedélyt kell venned, amit már csak online lehet (teljes árú napijegy 550Ft) a gatfelhajtasiengedely.hu oldalon vagy applikáció segítségével.
A 2.ponhoz itt tudsz parkolni:
N 46° 20,448' E 18° 53,630' 67 m [GCSIOT+parkolo]
Innen még egy 300 m-es séta vár rád a ládáig
N 46° 20,319' E 18° 53,654' 65 m [GCSIOT-2]
Tavasztól őszig számíts szúnyoginvázióra, árterület!
SIÓ-TORKOLATI ÁRVÍZVÉDELMI KAPU
A Sió a Duna mesterségesen kialakított, 120,8 km hosszú mellékfolyója. Szerepe a Balaton vízszintjének szabályozása és a Dunával való összeköttetés biztosítása. Siófoknál ágazik ki a Balatonból, majd Somogy, Fejér és Tolna megyén át folyik, míg Sióagárdnál a Sárvíz folyóval nem találkozik. Egyesülve a Gemenci erdő mellett, az 1497,1-es folyamkilométernél érik el a Dunát.
A csatorna szükségességét már a rómaiak felismerték. A III. században általuk épített csatorna célja a vízgyűjtő területén összegyűlt felszíni vizek levezetése volt.
A 19. század első felében a Mezőföld fontos folyószabályozási munkáinak keretében a Siót és Sárvizet új, szabályozott, védművekkel ellátott medrekbe terelték. Az egyesült vizek ekkor még Bátánál érték el a Dunát - egészen 1854-55-ig, amikor átmetszést végeztek, Karaszifok felé.
Az 1925-35 közötti időszakban további szabályozási munkálatok zajlottak a Sió-Sárvíz vízrendszerében, Az utolsó jelentős védmű, az árvízkapu építését az 1956-os jeges árvíz után határozták el és 1968-1974 között valósították meg, a dunai torkolattól 3 km-re. 2014-ben európai uniós támogatással felújították, részben kicserélték az acélszerkezeteket, valamint megújult az üzemirányítási épület is, amely a jövőben árvízvédelmi központként is használható lesz.
A kapu létesítésének fő célja az volt, hogy áradáskor a Duna vizét kizárja a Sióból. Emellett biztosítja az állandó hajózhatóságot, és víztározási lehetőséget teremt.
A létesítmény 124 méter hosszú. Maximum 1500 tonnás uszályok átzsilipelésére alkalmas.
Építésekor nem igazán volt fontos, azóta viszont felértékelődött az árvízkapu természetvédelmi és ökológiai szerepe. Aszálykor duzzasztással lehetőséget nyújt a holtágak vízpótlására. Ellenkező esetben, egy-egy rövidebb dunai árvíz esetén a magas vízszint kizárásával megtartja a vadak életfeltételeit a Duna-Dráva Nemzeti Park területén.