Sajnos nem találtuk a ládát, pedig elég sok kő alá benyúltunk.
[g:hu+ 2.10.16]

Családi zakopanei nyaralás során kerestük fel a ládát. 7:50-kor indultunk a parkolóból, ami akkor legalább harmadrészt tele volt. Mi 55 zl-ért tudtunk jegyet venni 3 nappal korábban, plusz a belépőjegyek további 27 zl. Az aszfaltos rész eseménytelenül telt, majd a köves útra letérve kezdetét vette az igazi kirándulás. Az utolsó 1km-t leszámítva könnyű séta, de a vége igen durva. Láttam a térképen előzetesen, hogy ott sűrűbbek a szintvonalak, de ilyen mászásra nem számítottunk. Közben persze szép a vízesés, de a katarzis a felérkezés. 11:15re értünk fel, majd 15 perc pihenő után indultam a ladáert, amit viszont sajnos nem találtam. Olvastam a korábbi logokat, beszéltem az utolsó megtalálóval, minden szóba jöhető kő alá benyúltam a vízbe, de nem került elő.
1 óra körül indultunk vissza és 15:45-re értünk a parkolóban hagyott kocsihoz.

Judit, Anita, Enikő és james

[Jóváhagyta: geocaching.hu, 2023.09.03 12:48]

Megtaláltam. Köszönöm a lehetőséget.
[g:hu+ 2.10.16]

Mire reggel fél hét után a parkolóhoz értünk, már rengeteg autó volt ott. Szerencsére előre vettünk parkolójegyet egy kisebb vagyonért. Két nappal korábban 75 Zloty-ba került. Az út közös részén jó sok ember volt, akiknek egy része természetesen a Morskie-felé ment. De azért, ahogy elindultunk felfelé, azon sem kevesen voltunk. Lenyűgöző a táj végig, ahogy a hegyek közt kanyarog az út. A terep nem igazán nehéz, de azért rohanni nem lehet, és nem is érdemes, ha az ember ki akarja élvezni a túra minden pillanatát. A Siklawa vízeséshez érve kis pihenő, fotózgatás után még jó meredek szakasz várt ránk. De aztán csak odaértünk. Leírhatatlan és lefotózhatatlan csoda tárult elénk. Majd persze a ládikó keresése következett. Amennyiben van a geocaching-nek védőszentje, sokat segített, mert pont akkor megritkultak a túrázók azon a részen. Amúgy arra eleve kevesebben indulnak, a rejtő jó helyet talált. Viszont a dobozka konkrétan vízben állt. A vizet kiöntöttük, a jelszó olvasható. Aztán visszarejtéskor, annyival feljebb helyeztük el, hogy éppen ne legyen vízben, de még bőven takarásban. Reméljük, sikerült. Aztán a menedékháznál megpientünk, kávé, süti, stb... Innen tovább indultunk a Morskie-Oko felé,hogy majd onnan térjünk vissza a kiindulóponthoz.

Zsófi, Gabi, Vali, Zsolt

Az 5 tó és a Morskie oko ládáért jöttünk ma a Tátrába. Sajnos mikorra felértünk az tavakhoz hatalmas vihar kerekedett és ráadásul ott szembesültünk vele, hogy a ládához vezető út karbantartás miatt le van zárva. Légyszi képek alapján fogadd el a megtalálást. Köszi :)

[Elutasította: Fairy, 2023.07.18 00:19]

Túrázás során ejtettük útba a ládát. Sajnos a logbook teljesen elázott, írásra már nem alkalmas, de a jelszó olvasható. Gyönyörű környezet, köszönjük a rejtést!

Az ősz és a tél csodálatos találkozása a Lengyel Tátrában. Fantasztikus volt!

A láda megvan, de tartalma teljesen elázott. Nincs jó helyen a láda, mert ott mindig vízben fog állni a téli időszakban illetve esőzések után... sajnos nem volt nálam pót doboz, hogy újrarejtsem. Sorry.

Mikulás

Jó élmény volt, köszönjük szépen az idegenvezetést! A láda és logbook teljesen vizes de meglett. Évi ♡ Toti [Geoládák v3.12.10]

Megtaláltam, köszönöm a rejtést! [Geoládák v3.12.10]

Megtaláltam, köszönöm a rejtést! [Geoládák v3.12.10]

Szikrázó napsütésben egy egész napos túra alatt,a 15 fős csapatunkkal eljutottunk erre a remek helyre is. Megtaláltam, köszönöm a rejtést! A logbook nedves volt.

A Szlovák oldalon parkoltunk innen indultunk múltévben is akkor GCMORS megtalálására. Akkor is sokan voltak, de most hétvége lévén talán még többen. A zöld elágazásnál megoszlott a turista áradat, de a vízesés környékén
újra összeverődtünk. Pára felhőben, szitáló nedvességben érkeztünk a célhoz.
A térerő nulla, így segítséget sem kérhettünk. A rejtekről készült fotó sem segített a megtalálásban. Szép túra volt, köszönjük.

[Jóváhagyta: geocaching.hu, 2022.09.07 06:13]

Második nekifutásra meglett. :) Egy könnyített, de számunkra mégis hosszú Tátra-átmenő túra során kerestem - és ezúttal találtam is - meg.

Sokat kirándultam már a Tátrában, de átmenő túrát ezidáig még nem csináltam. Ki kellett próbálni.
Az 5:40-es Poprádról induló busszal elzötyögtünk Lysa Polana-ig, onnan pedig a lengyel oldalon felgyalogoltunk az Öt-tó völgyébe. Logolás után a Sima-hágón (Hladké sedlo) keltünk át a szlovák oldalra, majd a Hincó-völgy - Nagy-Kapor-hágó útvonalon értünk el a túra utolsó szakaszára, a Menguszfalvi-völgybe.
A Csorba-tóhoz már sötétben érkeztünk, az este 21:00-s elektricska pedig visszavitt minket a kiindulópontra, ahol a Billa parkolójában várt az autó.

Köszönet a pontért, megdolgoztam érte. :)

=================

Előzmény:

2020.08.01 16:25 - Nem találtam meg

Két napot túráztunk a Lengyel-Tátrában.

A második napon a Morskie Oko és a Lengyel-Öt-tó környékét fedeztük fel egy kellemes, 31 km-es túrával. :)

GCMORS után felmentünk a Liptói-határhegyre (Hrúby stít), hogy 2172m-ről kitekintsünk a tájra. A hágóról és a csúcsról gyönyörű a lelátás a völgyre. Innen a láncos szakaszon leereszkedtünk a völgybe, ahol a kék jelzésen elsétáltunk a házig egy kis almásrétesre.

Kerestük a ládát kb. 10 percig, minden lyukba beletúrtam a jelzett (fotó alapján a jó) helyen és környékén de sehol nem találtuk. :( Mivel a hely egy lokális minimum, ahol még most, száraz időben is cuppogott a sár, lehet, hogy valami tavaszi olvadás elvitte. Vagy ott van 10 centi mélyen a földben.

A háztól visszajöttünk a zöldre, hogy lefelé láthassuk a Siklawa-vízesést. Impozáns látvány, megéri megnézni. Este 8 körülre le is értünk a parkolóba, és haza is autóztunk - Certovicán át, mivel Muránynál még mindig járhatatlan az út.

Köszi a pontot, talán legközelebb több szerencsém lesz.

Kapcsolódó track: adatlap, TUHU, Geomap.

4-szerre is teljesítettem a Magas Tátrai Átkelés túráját (43km 3300m szint: Zakopane - Murowaniec ház - Zawrat - Öttó völgye - Halas-tó (Morskie Oko) - Rysy - Poprádi tó - Oszterva - Sziléziai-ház - Ótátrafüred), és idén még jobb idővel, mint korábban. Ez alkalommal 9 óra 56 perc alatt futottam végig a távot.

Megtaláltam.
Köszi a rejtést!
[g:hu+ 2.7.8]

Megleltem, köszi a rejtést!

Megtaláltam, köszönöm a rejtést! [Geoládák v2.2.5]

Nem volt szerencsém! 50 éve járom a Tátrát de ez a völgy valamiért mindíg kimaradt. LysaPolánáról indultam, csak ez a völgy (és a láda ) volt a cél. Ilyent , még nem láttam a Tátrába, mert sűrű, tömött sorokban indultunk el a tavakig. A vízesésig , nem is volt gond, de ahogy a ládához közeledtem elkezdett esni az eső, késöbb zivatarrá fajult a helyzet, így nem sok idöm maradt a keresésre + a rengeteg mugli. Így inkább kérem a képek alapján az elfogadását.

[Jóváhagyta: geocaching.hu, 2019.09.10 23:34]

Megvagy! [g:hu 1.6.2y]
A hosszú hétvégére készülve ez a láda is belekerült a tervezett programba - majd benne is maradt a csapat szavazatai alapján. Minden tiszteletem VP-é, aki még betegen is felszaladt két óra alatt, de ezt betudom tájfutó énjének, mert egy átlag turistának ez jóval több idő, a hídtól is több, mint 2 órát írnak a turistatérképek... Annyian voltak a lengyelek, mint az oroszok, így nem sikerült autóval átjutni a határon és még Szlovákiában parkoltunk le és onnan jöttünk fel. Az aszfalton együtt hömpölyögtünk a Morsie Oko-hoz tartó hordával, sak a zöld sávra áttérés után lett elviselhető a tömeg - persze itt már köveekn kell felfele menni, nem aszfalton. A csapat két részre szakadt, ma én voltam aki a végére maradt bevárni a lassabbakat, de így is csak 20 perc volt az eleje és a vége közti várakozás. A láda rendben megvolt, kicsit izes volt már belül a zacskó és pont egy kis pinty (?) ugrált körülötte, szóval valahol ott lehet a fészke. Rétes a menedékházban, lezúgtunk a feketén és itt a zöldre érve tőlünk a vízesés felé egy róka sétált az úton!!! Hihetelen volt, de sajnos nappal szembe nem sok esélyünk volt jól lefotózni. Innen már megállás nélkül leszaladtunk a parkolóba, korbacskit vettünk és vacsiztunk Zdiarban, majd irány a szállás.

A láda és közvetlen környezete vízben állt, sajnos a vízből jutott a ládába is. A logbook kissé nyirkos lett. A ládát kb. 20 cm-rel arrébb tettem, most éppen száraz helyen van, ám ugyanazon lapos kő alatt hever.
Köszönöm a rejtést! :)

A láda megjelenése előtti évben már jártunk erre. Most kimondottan a láda hozott újra erre,meg hogy fiamnak is mutassunk valami újat. Ahogy elindultunk a parkolóból, elkezdett cseperegni az eső. Előző nap este még néztem időjárás előrejelzést mára Zakopánéra. Igaz 60% esőt jelzett, de 14 órára,addig pedig napsütést. Szépen csendesen esett, így úgy döntöttünk,nem fordulunk vissza. Útközben elállt az eső, de végig a"felhőben" emelkedtünk a zöld jelzésen a Roztoka-völgyben. Fiamék lemaradtak, ezért a fekete út jelzésénél párom ott maradt, nehogy arra menjenek. Én meg battyogtam tovább, hisz én vagyok a gyenge láncszem a csapatban. Esőkabátom páromnál maradt :(. A vízesésnél (csak a hangját hallottam,látni alig láttam belőle valamit :( ) már éreztem, gond lesz. A családom csak nem akart utolérni, így úgy döntöttem amikor felértem, hogy futás a menedék házba. Közben ért utol párom, adta a perelinem,de a pulcsim addigra már elázott. Cserébe megkapta a gps-t, hogy vissza megy a ládát megkeresni. Mire fiamék beértek a házhoz,már dörgött,villámlott. Próbáltuk hívni párom, ennyit nem ér meg a láda, jöjjön Ő is be, de sajnos semmi térerő nincs a katlanban. Így a rejtőt se tudtuk felhívni, mert természetesen a hatalmas ködben hiába állt párom a gps szerint a ládán, nem találta. Mutatta is a gps-en,mikor már biztonságban állt a menedékházban. A vihar miatt meg ő is úgy döntött,nem keresi tovább, jön utánunk. Bő két órát dekkoltunk a házban, jól esett a forró tea. Jó kis szélben indultunk a fekete jelzésen vissza, egy pillanatra ki is fújta a felhőt a völgyből,csak azért, hogy a fiatalok lássák, milyen szép lett volna az út, és lássák, hol mentünk a völgyben. Utána végig ködben, orrunkig látva meneteltünk. A mai napon sajnos nyoma nem volt a tegnapi gyönyörű napsütésnek. Későn értünk stolai szállásunkra, nem tudom ott milyen idő volt, de szállásadóink ébren vártak minket, aggódtak értünk. A vihar sajnos "elvitte" az internetet is a szállásról. A képek alapján kérjük a találat elfogadását.

[Jóváhagyta: geocaching.hu, 2019.09.10 23:38]

Megvan!

Ok!

Ennek a ládának a megtalálását másképp terveztem: egy nagyobb (Zakopane - Zawrat - Öt-tó - Liptói-Határhegy - Halas-tó - Lysa Polana) kirándulás keretében, egy nap mindhárom lengyel tavas ládát. Ehhez szinte minden feltétel megvolt: tegnap szép idő, tegnapelőtt este pedig Zakopanéban sikerült előzetes foglalás nélkül olcsó szállást (és parkolást) is találnom két éjszakára. Azért csak "szinte", mert tegnapelőtt este belázasodtam. Valami vírus, ami miatt három napig alig bírtam enni. Ezt éreztem már a GCOSZT-hoz vezető kirándulásom után is, csak még nem tudtam. Piszok gyenge voltam, és már lemondtam arról, hogy kirándulok. 11 óra alvás után azonban lement a lázam, és kicsit gyengébb voltam, de egy kisebb kiránduláshoz már elég erősnek éreztem magam. Így tegnap felmentem a GCCZAR-hoz.
Bár enni továbbra is alig bírtam valamit, mára kicsit még jobban éreztem magamat. Reggel viszont arra ébredtem, hogy a felhők a földig érnek, nyirkos minden. (Előzetesen is esőt jósoltak mára, ezért is fájt duplán a betegség a tegnapi szép időben.) Ilyen időben nem érdemes magashegyen kirándulni. Nem is keltem korán, és minden terv nélkül indultam Lysa Polana felé. Az idő továbbra is felhős volt, de nem esett, a lengyel családok tömege pedig szépen baktatott fel az aszfalton, így én is a kirándulás mellett döntöttem.
Nagyon későn, fél 10 után kicsivel indultam. (2005-ben, amikor egyszer innen mentem fel a GCRYSY-hez, ilyenkor már fent ültem a csúcson!!) Babakocsit toló családok közt baktattam az aszfalton. A Krzysztof Zanussi Spirál című filmjéből emlékezetes hídnál befordultam az Öt-tó felé. (Legutóbb két éve jöttem itt lefelé, amikor a GCKAPR-tól "keveredtem" át az Öt-tóhoz, és aztán ide értem le.) Ekkor kezdett esni. Nem volt erős eső, a hátizsákomat befedtem, de esőkabátot nem vettem, mert az alatt az izzadtságtól vizesebb lettem volna. Így is átáztam, de a szélmentes völgyben nem volt hideg.
A Siklawa-vízesésnél elállt az eső. (Miért nincs megemlítve a leírásban a ládától 100-200 méterre lévő látnivaló, Lengyelország legmagasabb vízesése, az általános - és több ládaoldalon ismételt - tátrai ismerteés helyett/mellett?) Még apró kék ég darabok is látszottak, igaz, csak rövid időre. Innen már csak a vízesés szintjét kell megmászni a tóig és a ládáig.
A doboz elég hamar meglett. Én nem nevezném ezt a két követ "ülőbútor-jellegű"-nek, így először tovább is mentem pár tíz métert, de aztán kizárásos alapon jó helyen nyúltam a kövek alá. A láda ismét félig tele volt vízzel! (Gyenge minőség, nem bírja az itteni csapadékos időt és gyakori nyomásváltozást.) A zacskónak hála a logbook még lényegében száraz. Én is kitörölgettem, visszarejtettem. Jó lenne a tél előtt ezt is cseélni egy jobban záró, négyfüles dobozra.
Az viszont teljesen érthetetlen számomra, hogy ezt a gyönyörű helyen lévő ládát, amit egy nem megerőltető kirándulással könnyen el lehet érni (a parkolótól a fényképezéssel, cuccolásokkal együtt is kevesebb, mint 2 óra volt idáig), a több mint húszezer kesserből egész nyáron senki nem kereste meg!
A tónál szelesebb volt, így hamar megszáradtam, de fázni is kezdtem. Alig 5 perc innen a turistaház, bementem egy sörre, és próbáltam hozzá valami szilárdat is magamba diktálni - nem sok sikerrel.
Eredetileg, jó időben, a sárga jelzésen a Liptói-határhegyen át terveztem az átkelést a Halas-tóhoz. A csúcsok azonban még felhőben voltak, én se voltam még 100 %-os, így inkább a Swisztovkán át vezető kéket választottam. Fentről szép kilátás volt vissza az Öt-tóra, de aztán ködbevesztem megint. Így értem el a zsúfolt Lengyel-Tátrán belül is legzsúfoltabb Halas-tóhoz. Nagyon gyorsan mentem tovább a GCMORS felé, majd logolás után fel a Tengerszemhez.
Ott sokat üldögéltem a felhőjátékot csodálva, majd lesétáltam. Életemben először lovaskocsival mentem le (lefelé 30 zloty), ami azért is jó volt, mert a leérkezés után 5 perccel újra szakadni kezdett az eső. De ekkor már autóban ültem, és mentem tovább.

A szokatlanul korán érkezett meleg nyári idő elcsábított, nekivágtunk egy két napos családi kirándulásnak a Magas-Tátrában. Első nap előbb az Öt-tó völgyébe, majd a Tengerszemhez kapaszkodtunk fel, míg a második napon Zakopane felől a Murowaniec ház érintésével a Fekete-tó volt a célpont. Két nap alatt összesen 57km-t tettünk meg közel 2000m szintemelkedéssel. Külön büszke vagyok a gyerkőcökre, hogy ezt a viszonylag nehéz két napot végigcsinálták.

Nagyon korai indulással már reggel 7 után a megadott parkolóban voltunk, ahol a szokottnál jóval kevesebb ember és parádés napsütés fogadott minket, mondhatni ideális körülmények. Az Öt-tó völgye felé indultunk és a reggeli kellemes hűvös időben kapaszkodtunk egyre feljebb. Fent még több helyen hó fedi a sziklákat, de a hirtelen jött nagy meleg miatt rohamosan olvad. A nagy vízmennyiség miatt a nagy tó leeresztő vízesése nagyon látványos.
A láda pillanatok alatt meglett. A dobozban sajnos állt a víz, de a zacskó megvédte a logbookot. Kitörölgettük, visszarejtettük, majd elmentünk a menedékházhoz pihenni. Sajnos az eredeti tervünk meghiúsult, mert innen a gerincen átkapaszkodva akartunk átjutni a Tengerszemhez, de az az út december 1 és május 15 közt zárva van. Távolról méregettem, a kisebb hófoltok ellenére könnyen járhatónak tűnt, de a TANAP-os arcok büntetésétől tartva egy nagyobb kerülőt beiktatva végül a völgy felé indultunk.

Elképesztően szép környék. Köszönöm az invitálást.