10 cm magas, 5 cm átmérőjű vitaminos doboz, fa odvában.
Esős, havas időben legyetek nagyon óvatosak!
Aki GCKUN multiját is tervezi megkeresni, az jobban jár, ha azzal kezd.

---

A ládába TravelBug nem helyezhető.

---

Megközelítés
Autóval Diósjenő centrumából a Kemence táblát követve  N 47° 56,460' E 19° 2,647' 250 m [GCSzB6+elágazás] érhetjük el az ajánlott parkolót.  N 47° 56,952' E 19° 1,281' 335 m [GCSzB6+parkoló]
Tömegközlekedéssel a Vácról induló buszok, vagy az óránként közlekedő vonatok valamelyikével lehet eljutni Diósjenőre. (Hétvégén ritkább a menetrend.)
Sétánkon a zöld tanösvény jelzést kövessük a Závoz-nyeregig. Innen egy jelzetlen ösvényen jutunk fel a Kőszirt leglátványosabb helyéig. Saras, csúszós időben inkább fentről közelítsetek!  N 47° 57,560' E 19° 0,840' 560 m [GCSzB6+ösvény]Az érdekes sziklaképződmények mellett még pazar kilátásban is gyönyörködhetünk.

Kőszirt
A Börzsöny az Északi-középhegység legnyugatibb tagja a Kárpátok belső vulkáni övezetében. A viszonylag alacsony aljzatból meredeken kiemelkedő, mintegy 600 km2 nagyságú tömbjét három oldalról folyóvíz határolja. Északról és nyugatról az Ipoly, délről pedig a Duna öleli körül. Keleten a Katalinpuszta - Szendehely - Berkenye vonalon a Nógrádi-medence zárja le. Morfológiai szempontból a hegység több részre tagolható; ezek a Magas-Börzsöny, a Déli-Börzsöny, a Nyugati-Börzsöny és az Északi-Börzsöny.

Kialakulásában három egymás után keletkezett vulkán játszott szerepet. Mindegyik tűzhányó az előző beszakadásos kalderájában épült fel, ezért egyre kisebbek és alacsonyabbak lettek. Utoljára a Magas-Börzsöny épült fel, és őrizte meg legszebben vulkáni formáját.
A Kőszírt az első szakaszban keletkezhetett. Jelenleg látható kopár szikláit az időjárás tízmillió évnyi munkássága alakította ki.

Forrás