+
történelmi nevezetesség, várrom, épület
+
szép kilátás, érdemes panorámát fényképezni
+
különleges látványosság, helyszín
-
speciális koordináta-érték vagy magasság
+
vízpart, tó/folyó, forrás van a környéken
+
település belterületén van a láda
+
van a közelben (pár száz méteren belül) lakott terület
+
havas, jeges időben, fagypont alatti hőmérsékleten is kereshető a láda
+
nyáron, a legnagyobb kánikulában is ajánlott környék
+
hegyen, csúcson, nagy dombon van a láda (a környékhez képest)
+
megközelíthető járművel néhány száz méteren belül
+
a javasolt kiindulóponttól fél órán belül elérhető
-
mozgáskorlátozottaknak, babakocsival érkezőknek is ajánlott
-
kisgyerekkel is megközelíthető
+
a láda megszerzéséhez sziklát kell mászni (gyerekkel nyakban kizárt)
+
sötétben is érdemes keresni
+
a GPS-t zavaró sűrű erdő, sziklafal, magas épület, stb. van
-
szokatlan méretű/alakú a láda (az ajándékok miatt fontos)
-
el lehet menni kerékpárral a ládáig (vagy látástávolságban hagyható)?
-
GPS nélkül is érdemes megkeresni
+
a látnivalóért fizetni kell
WAP ON
Kotor felett a fellegvárban, térdmagasságban felfestett 96-97 számokkal szemben nyíló ajtónyíláson belépve balra téglával falazott kéménybe felnyúlva találod a 350 milliliteres (kb. 10 * 10 * 8 cm külső méret) geoládát.
Figyelem! Nem átlagos kihívás: 1300 méteren 280 méter szintet kell leküzdened. Gondold át, hogy Neked való-e ez a "séta"!
Szezonban kb. 8 és 18 óra között 8 EUR belépőt szednek.
A ládába TravelBug (még)
nem helyezhető.
WAP OFF
Bevezető
A montenegrói partszakasz, sőt, talán egész Dalmácia legszebb öble fölé mászunk, mászunk és még mindig mászunk... ide hívlak ezzel a rejtéssel.
Megközelítés
A rejtéskor én itt találtam parkolóhelyet:
N 42° 25,629' E 18° 46,389' [GCOTOR+PARKOLO] Lehet, hogy Neked nem lesz ilyen szerencséd és messzebbről kell gyalogolnod. Az óvárosba itt
N 42° 25,566' E 18° 46,331' [GCOTOR+OVAROSBA] a várba induló lépcsősorra itt
N 42° 25,550' E 18° 46,333' [GCOTOR+VARBA] tudsz belépni.
Személyes tapasztalatom nincs, de beszámolók, térképek és utcaképek alapján létezik olyan alternatív útvonal a várba (és a ládához), amely kikerüli a belépődíj-szedést. Ehhez kb. itt
N 42° 25,633' E 18° 46,402' [GCOTOR+GYALOGUT] indul a (piros körrel jelzett) turistaút a régi vízmű déli kerítése mentén. A vasalt út felé vezető ösvényről kb. itt
N 42° 25,607' E 18° 46,486' [GCOTOR+1LETERES] térünk le jobbra, hogy immár a második kis hídon átkelve megkezdjük a kapaszkodást a szerpentinen. Az egyik balos kanyarból kb. itt, a hideg italokat kínáló házikó felett
N 42° 25,456' E 18° 46,577' [GCOTOR+2LETERES] térünk le jobbra. (Ennek egy szakasza meglehetősen omladékos, ha abszolút a biztonságra hajtasz, akkor... eleve a belépős felmenetelt kellett volna választanod. :P De ha mégis erre jöttél, akkor egy kicsit jobb állapotú ösvényen haladhatsz, ha felszerpentinezel a következő házikóhoz és kb. itt
N 42° 25,418' E 18° 46,639' [GCOTOR+XLETERES] térsz le jobbra és közvetlenül ház felett haladsz tovább.) Kb. erre
N 42° 25,356' E 18° 46,565' [GCOTOR+3LETERES], a romos Sveti Juraj templomot megkerülve közeledünk a várfalhoz, míg végül itt
N 42° 25,399' E 18° 46,497' [GCOTOR+LETRA] jutunk be a vár területére.
A létra - és a leírás - használata csak saját felelősségre!
Kotor
Kotorról az első írásos adat Kr.e. 168-ból datálódik. Az ókorban Dalmatia provinciához tartozott. Justinianus császár a 6. század közepén megerősíti. 840-ben a szaracénok, 1002-ben a bolgárok támadják meg. 1185-től 1389-ig szerb uralom alatt áll, amit bizonytalan időszak követ: a velenceiek és a magyarok vetélkednek érte. 1420-tól 1797-ig a Velencei Köztársaság birtokolja - két rövidebb oszmán időszaktól eltekintve (1538-1571, 1657-1699). 1797-től megint mozgalmas időszak következett: 1805-ig a Habsburg Birodalom része lett, majd az Itáliai Királyság kapta meg. 1815-ben ismét az Osztrák Császársághoz került, ami haditengerészetének egyik bázisává tette. Az első világháború után a Jugoszláv Királysághoz (közben 1941-től 1943-ig olaszok foglalták el), a második után a szocialista Jugoszlávián belüli Montenegrói Szocialista Köztársasághoz tartozott. 1990-től 2006-ig kitartott az egyre csökkenő területű délszláv államalakulat mellett, és végül a független Montenegró az utolsó befoglaló politikai entitása.
Szent János-erőd
Kotor középkori városmagja önmagában is erődített és hozzá csatlakozik kelet felől a Szent János-erőd. A Bembo- és a Gurdic-bástyától meredeken kapaszkodnak felfelé az erődfalak egészen a Szent János-hegy tetejéig. A falat több helyen kisebb bástyák törik. A közbezárt térségben közlekedési hálózat és további épületek vannak - köztük az 1518-ban épül Szabadító Szűzanya-templommal. A hegytetőt a Szent János (San Giovanni)-fellegvár foglalja el, 280 méter magasról uralva a keleti öblöt, az erődrendszert és az óvárost. A várhegy mögött lakhatatlanul sziklás, hegyes terület emelkedik tovább a Lovcen csúcsa felé. A külső erődfal teljes hossza 4.5 kilométer, vastagsága 2 és 16 méter között van, magassága helyenként a 20 métert is eléri.
Ládatörténet
2022.03.24 13:00 Ládaoldal frissítése belépődíjjal, alternatív megközelítéssel.
2021.08.21 14:38 Frissítem a láda adatlapját.
2021.08.05 Az eltűnt ládát
akosgy játékostársam az előző rejtekében pótolta. Nagyon köszönöm a gyógyítást!
2019.04.20 11:00 A helyszínről hívott
fa-peti játékostársam és az előző helyén rögtön pótolta az elveszett ládát. Nagyon köszönöm a segítséget - ez (láda)életmentő volt.
2018.03.10 17:04 A geoláda megjelenik az oldalon 54 társával együtt.
2018.02.07 A moderátorok többsége (+7/-5) jóváhagyja a tervet.
2018.02.04 Benyújtom moderációra a ládatervet.
2018.01.28 16:25 Egy 3000+ kilométeres balkáni körtúra során kihelyeztem a ládát.
Forrás
Wikipédia: a város
Wikipédia: az erődítések (angol)
Wikipédia: a templomról (angol)
Wikipédia: Jugoszlávia
Sikeres kincskeresést!