---

A ládába TravelBug helyezhető.

---

A Börzsönyi-források, Pilis, Visegrádi-hg. források, Mátrai-források és Bükki-források ládasorozat után a Cserhát sem maradhat ellátatlanul forrásos láda ügyileg. A Cserhátban már van egy pár forrás saját ládával, de még bőven vannak felfedezésre váró kutak és források, amiket érdemes lesz felkeresni. Ezen a linken a Cserhát Baráti Társaság túramozgalmát képező 21 forrást lehet megtekinteni. Ezt a sorozatot (10 hagyományos és egy bónusz láda) többnyire ezekből válogattam össze. A GCSFZA bónusz láda helyének megismeréséhez a sorozat (GCSF01 - GCSF10) minden ládáját meg kell találnod és be kell jelentened a megtalálást a gc.hu oldalon. Amíg ez nem történik meg a GCSFZA ládaoldalon nem láthatóak a záróláda koordinátái és akkor sem jelenthetsz be megtalálást a záróládára, ha más forrásból hozzájutottál a jelszóhoz. A sorozat tagjainak bejelentése után láthatóvá válnak a záróláda koordinátái.

Megközelítés
Az Aszód-Balassagyarmat főútról Mohora után kell balra letérni Csesztve felé. A falu szélén, egy erdős hegy tövében, a forrástól kb. 50 méterre lehet parkolni egy füves területen az út mellett.  N 48° 0,662' E 19° 16,716' [GCSF04+parkolo] Innen rövid séta a láda, útban a forrás felé.
Tömegközlekedéssel az Újpest-Városkapu XIII. kerület buszpályaudvarról naponta 9 busz közlekedik Csesztvére 8:30 és 20:30 óra között.

A láda
A kút mögötti hegyoldalban, a kúttól 20 méterre, 12 cm x 12 cm x 7 cm-es konyhai doboz, nagy, vastag törzsű fa talaj menti üregében, avarral és kéreggel takarva.
A láda eltűnése esetén pótjelszó a forrásház hátulján, 160cm magasan egy kis táblán  N 48° 0,663' E 19° 16,751' 219 m [GCSF04+pótjelszó] található.

A Pitnye-forrás története
Ezt a pár éve renovált helyi védelem alatt álló forrást hol Pitnye-forrás, hol Török-kút néven említik az írott dokumentumok. Hagyomány szerint a forrás nagyon régi és már a török időkben is használták. Kálnay Nándor, a Madách gyerekek tanítója ezt írja róla az 1884-ben kiadott, 'Csesztve község története és leírása' című, 68 lapos kis könyvecskéjében: "A falu végén a völgyben, az úgynevezett Tabánban, van egy belülről faragott kővel körülkerített két ölnyi mélységű, már századok óta létező forrás-kút. E kút még ma is fennáll és az egész faluban ez a legjobb víz. E kútnak faragott oldalkövei alkalmasint a régi templom omladékaiból lehetnek."
A láda kihelyezésekor találkoztam több falubelivel, akik megerősítették Kálnay Nándor véleményét a forrásvíz ízéről és minőségéről. Így ha erre jársz, bármikor olthatod szomjadat a forrás vízével.

A Cserhát földtana
A Cserhát geológiai felépítésében - ellentétben a környezetében emelkedő Mátrával és Börzsönnyel - nem kizárólagosan egyeduralkodóak a vulkáni kőzetek. A térségben sokféle típusú kőzet található. Ezek közül jellemzőek a sekélytengeri üledékek, mint pl. a homokkövek, agyagmárgák és slírek. Kisebb arányban, de jelen vannak az egykori óceánok mélyén lerakódott mészkövek és dolomitok is, valamint az alacsonyabb térszínek fiatalabb korú folyóvízi (fluviális) homokos-kavicsos üledékei. A Cserhát nagy részén ma is ezek a kőzetek az uralkodóak a felszínen.

A Cserhát éghajlata
A nyugati és keleti irányban magasabbra kiemelkedett, egységbe fogó tájkeretet adó középhegységi területek (Börzsöny, Mátra) klímabefolyásoló hatása miatt, a Cserhátvidék éghajlatára alapvetően a hegység elnevezésnek némileg ellentmondó, ám a relatív szinteltérés nyomán jogosnak tartható, de itt tágabb értelmű hegységközi "medencehatás" a jellemző. Ennek nyomán a terület éghajlata általánosan tekintve mérsékelten hűvös és mérsékelten száraz. A hőmérsékleti viszonyokat is befolyásoló napsütéses órák száma a sokévi átlagokat figyelembe véve meglehetősen alacsony, 1900 és 1950 óra/év. Ennek megfelelően a évi átlag középhőmérséklet 8-10 C° között változik. A leghidegebb hónapnak számító januári középhőmérséklet nagy átlagban, és ugyancsak a földrajzi fekvéstől függően, - 2 C° és -3° között változik, míg a legmelegebb júliusi középhőmérséklet csak 19 C°. A hegységközi medencehatásból fakadóan a Cserhátvidék közvetlen környezeténél szárazabb terület. Az évi csapadékmennyiség 560 és 620 mm között változik. Északon 600-620 mm/év, míg délen és a Börzsöny hegység keleti lábainál már csak 560-600 mm körül mozog.

A Cserhát vízrajza
Mivel az Északi-középhegység magasabb hegyeitől eltérően a Cserhátban kisebb az éves csapadékmennyiség, a terület vízhálózatának hozama ebből adódóan gyérebb. A hegység területén körülbelül 400 forrás található. Néhányuknak gyógyhatást tulajdonítanak, bár ezt még nem bizonyították. Ezek közül a legjelentősebbek a Szentkút környékén felszínre törő négy forrás: A Szűz Mária-, a Szent István-, a Szent László- és a Szent Imre-forrás. Az itteni szentkutak állítólag már jó néhány ember csodálatos gyógyulását okozták, így ma is sokan látogatják őket. Ugyanakkor a más, magasabb hegységekben talált sok foglalt, kiépített forrástól eltérően, a Cserhát forrásai, kútjai között sok alig ismert, egyszerű és nehezen megtalálható is van. Vízhozamuk szegényes és száraz nyarakon hajlamosak a kiszáradásra.

Mindenkinek jó forrásvadászatot és nógrádi élményeket kíván
emiGrant.

Források
WIKI
Földtan
Éghajlat
21 forrás a Cserhátban
Kálnay Nándor:
Csesztve község története és leírása
Pitnye Forrás
Pitnye-forrás
Csesztve Hagyományőrzés

Karbantartás
2022.05.19 A hiányzó láda pótolva lett. Kicsit messzebb a forrástól, az erdő szélén fa tövében, a házaktól távolabb, talán hosszabb életű lesz. Az új parkoló koordináta szintén a házaktól messzebb mutat.