Ez az eseményláda már megszűnt, ne keresd.

A 20x15x8 centiméteres láda a Cserépfalu határában lévő Ördögtorony közelében, a turistaúton továbbhaladva egy kidőlt fatörzs rejtekében, ami úgy néz ki mint egy tátott szájú kardhal, várja a játékosokat. A Magyar Turisztikai Ügynökség üdvözlőkártyáiból és az ajándék matricákból - a készlet erejéig - bátran vigyél egyet-egyet, nem kell helyettük csereajándékot betenni.



Megközelítés
Cserépfalu Egertől 22 km-re keletre, a Hór-patak völgyének bejáratánál fekszik. Az M3 autópálya felől, Mezőkövesd felé lekanyarodva, Bogácson keresztül is megközelíthető, innen 14 kilométer. Az autót érdemes a falu központjában lévő COOP áruháznál hagyni, itt:  N 47° 56,662' E 20° 32,136' 317 m [GCMTU8+parkolo] Innen gyalogosan 1,5 kilométer, de autóval megközelíthető 300 méterig. A Bem utcán továbbmenve a Boldizsár lovastanyát elhagyva, az Ördögtorony tájékoztató táblájánál lehet megállni, ahol már csak gyalog lehet eljutni a kaptárkőhöz. N 47° 57,498' E 20° 32,593' 97 m [GCMTU8+letérés]

Cserépfalu
A környék már az őskortól kezdve lakott volt, ennek a bizonyítéka - a magyarországi őskőkorkutatás egyik legfontosabb régészeti lelőhelye - a völgy elején található, 1982 óta fokozottan védett Suba-lyuk barlang, ahol 1932-ben egy felnőtt nő és egy hároméves gyermek csontváz-maradványait tárták fel. A falutól észak-északkeletre emelkedő Mész-tetőn késő bronzkori, kora vaskori telep sáncai láthatóak. A Hór-völgy fölé kiugró egyik keskeny, sziklás gerinc végén állt egykoron az Ódorvár. Építésének és pusztulásának ideje és körülményei ismeretlenek, egyetlen okleveles említése 1351-bol való. A romokról csodálatos kilátás nyílik a Dél-Bükk hegyláncaira, a Bükkalja dombsoraira, falvaira. Órákat lehetne mesélni a falu közepén álló több száz éves tölgyről, a látogató központról, a faluházról, a barlanglakásokról, a "kis-Amerikáról", a Millenniumi kilátóról, amely pajzán gondolatokat kelt a helyi lakosokban, a pincesorokról, a pincefalba vájt hadseregről, az öt(!) őselemről, Malvinka néni csodálatos hímzés-hagyatékáról, a nyitott pincék napjáról, a Fincsi napról, amikor a nagyszülők és az unokák a házi sütéseket kínálják a Pást gödörben, a Less Nándor túráról, ahova minden évben ezrek érkeznek, hogy a harmincévesen elhunyt geográfus-botanikus (a Bükki Nemzeti Park szinte egészét egyedül térképezte fel!) emlékére túrát tegyenek a Bükkben.
Amit én hozzá tudok tenni: fantasztikus egy este itt egy százéves ház udvarán, ahol fényszennyezés mentes a csillagos ég, ahol a csend cseng a fülemben, ahol a helybéli barát rád telefonál, hogy "mikor jársz már erre", ha régen voltál Cserépfalun.
A bükkaljai bor nagyon becsapós. Könnyű, beszélgetős. Utána a Hór-patak völgye is keskeny a pincéből feljövőnek. A bogyózott szőlőből, a préselés után maradt törköly pedig hihetetlen finom pálinkát ajándékoz. Vigyázat! Ha a kedves helyiek beinvitálnak pincéjükbe, akkor legalább három a beköszönő és három a búcsúpálinka, de csak azért, hogy a szomszéd pincében folytassátok!

A kaptárkövek és az Ördögtorony

A kaptárkövek olyan sziklaalakzatok, kúp alakú kőtornyok, amelyek oldalaiba fülkéket és egyéb mélyedéseket faragtak. A fülkés sziklákat eredetileg a szomolyai lakosok nevezték "kaptárkövek"-nek. Eger környékén a "vakablakos kövek" kifejezést használták, máshol a "köpüskövek", "bálványkövek", "püspöksüveg" elnevezés is ismert. Egyes sziklák elnevezése is igen beszédes: Ördögtorony, Ördög-kő, Bábaszék, Nyerges, Királyszéke, Kősárkány.
Legtöbb vitát a sziklaalakzatok oldalaiba vájt fülkék eredete, készítésük oka váltott ki. Egyes kutatók szerint méhkaptárak voltak, mások kultikus, áldozati helyeket látnak a kúpokban. Az átlagosan 60 cm magas, 30 cm széles és 25-30 cm mély fülkék peremén - az épségben lévőknél még jól láthatóan - bemélyedő keret fut körbe, széleiken néhol lyukak is kivehetők. Ezek a nyomok arra utalnak, hogy a fülkéket lefedték, a fedlapot a lyukakba vert ékekkel rögzítették. A keretnyommal rendelkező fülkék elég rendszertelenül vannak elhelyezve a sziklafalakon, a nyílások rendkívüli formagazdagsága pedig megkövetelte, hogy mindegyikhez egyedi méretű és alakú fedelet készítsenek. Bizonyos megfontolások alapján felmerült a keretezés díszítő, jelző funkciójának gondolata is. Szóval még ma sem tudjuk, milyen célt szolgáltak.
A kaptárkövek, így az Ördögtorony is úgy merednek az ég felé, mint a piramisok csúcsai. Az erdőben, a kaptárkő környékén még ma is sejtelmes hangulata lesz a vándornak, nem véletlen hát, hogy az ősi hagyományokat ápolók kultikus helyet alakítottak ki a hegy lábánál, a kaptárkő alatt.